Augusztus 20.-a azegyik legősibb magyar ünnep, első, szent királyunk ünnepe. E napon emlékezünkmeg a magyar államalapításról, arról, hogy Magyarország még állja a sarat anépek viharában. Ãm a történelem folyamán nem mindig volt így, hol eltörölték,hogy újra ünnepelhettek a magyarok e napon.
1886}
Az államalapítás
A magyarság és akeresztény világ összefonódását hagyományosan Szent István (969 – 1038.augusztus 15., Esztergom) király nevéhez kötjük. István a magyar államiságatyjaként emlegetett Géza fejedelem fia, a honfoglaló Ãrpád vezér ükunokájavolt, vérében volt hát a vezetés, népigazgatás.
A 10. század vége,a 11. század elejére Európában a keresztény hit térnyerése, a katolikus egyházmegerősödése volt a jellemző. Ekkoriban került I. István a magyar trónra, skoronázása után azonnal válaszút elé került: Magyarország pogány maradjon-e,vagy megkezdjék-e a római küldöttek a térítést. Ha az előbbit választotta volnaaz uralkodó, minden bizonnyal a nép elsüllyed a történelem feneketlen tavában,ám végül helyesen döntött, s a magyar nép bekerült Európa társadalmi életéthosszú ideig meghatározó vallási áramba, mondhatni, lépett egyet keletrőlnyugatra.
Térítéssel azonbankorábban is próbálkoztak; hol Bizánc, hol a nyugatiak (legfőképp I. Ottócsászár) igyekeztek a Kárpát-medence népének vallási eligazításában. Bizánc nemtudott kellő állami erőt beleadni a térítésekbe, a déli, keleti és északihadakozás teljesen lekötötte erejét. I. Ottó (936-973) sem ért el több sikert:a személyes utasítására indult kárpát-medencei, latin nyelvű térítés 972-benmeglehetősen hamar kifulladt. Querfurti Brúnó híradása alapján arra lehetkövetkeztetni, hogy Nyugat-Magyarországon Sarolt, Géza felesége vezetésével kezdődöttmeg a kereszténység, de összekeveredett a pogány vallással és tétlenné lett.
Szembetűnőváltozások csak 996-tól mutatkoztak, az élet pezsegni kezdett aKárpát-medencében, és végül elvezettek az államalapításhoz. A kezdeményezésAdalbert prágai püspöké volt; ő keresztelte meg Vajkot (a későbbi SzentIstvánt).
Apja halála utánIstván legyűrte az ellene lázadókat, majd nekikezdett az új, feudális rendkiépítéséhez. Létrehozta az esztergomi érsekséget 1001-ben, valamint a győripüspökséget, megszervezte a közigazgatást. Szent István az ország nyugati felétkísérleti területként használta, majd onnan kerültek át a törvények, rendszerekkeletre.
Augusztus 20.-a
Szent Istvánuralkodása alatt minden évben Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én hívta összeFehérváron a királyi tanácsot. Ekkor tartották a törvénynapokat; s szintemisztikusnak hat az az egybeesés, hogy az uralkodó épp ezen a napon halt meg1038-ban.
Később, SzentLászló király döntése alapján áttették az ünnepet augusztus 20-ra, mert1083-ban ezen a napon avatták szenttéaz első királyunk relikviáit.
A történelem soránegyházi ünnepként volt nyilvántartva.
1686-ban XI. Incepápa elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján azegész katolikus egyház ünnepelje Szent István ünnepét. Ekkor visszacsúsztattáka megemlékezést augusztus 16-ára.
1771-ben XIV.Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, ennek eredményeképp azállamalapítás ünnepe is kimaradt. Végül Mária Terézia mégis elrendelte annakmegtartását, sőt, nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. Å volt az, akiugyanebben az évben Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot, amelyet ettőlkezdve körmenetben vittek végig az ünnepen.
1891-ben, akiegyezést (1867) után, Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.
A két világháborúközött az ünnep kiegészült a királyi Magyarországra való megemlékezéssel.
Augusztus 20-a1945-ig nemzeti ünnep volt, de aztán bejöttek az oroszok, akik az új rendszerrehivatkozva egyszerűen eltörölték, de 1947-ig, mint egyházi ünnep nyilvánosanünnepelhették még a magyarok. Ãm a kommunista eszme számára egy olyan ünnep,amely ennyire vallási és nemzeti, nem volt elfogadható, ám teljesen eltörölnimégsem tudták, ezért átalakították a megemlékezést:
Először „az újkenyér ünnepe” lett, majd az új alkotmányt – amelyet 1949. augusztus 20-áraidőzítették -, mint szocialista állapalapítást ünnepelték ezen a napon.
1949 és 1989 közöttaugusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.
1950-ben aNépköztársaság napjává nyilvánították.
A rendszerváltásóta a régi hagyományok szerint rendezik meg a Szent Jobb körmenetét, ám azünnep első, igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg. Az első szabadválasztásokon létrejött magyar kormány 1991. március 5-én Szent István napjáthivatalosan is a Magyar Köztáraság állami ünnepévé nyilvánította.
