A magyar koronázásijelvények, mint ahogy a koronázási jelvények általában, a választott uralkodóhatalmát szimbolizálják. Magyarországon nemzeti jelképek lettek, ami egyedülálló a világon.



Az országalma
Az országalmajelképe már az ókorban is feltűnt, Magyarországon először a koronázási  paláston jelent meg. Az 1031-ben készültpaláston Szent István és a vértanúk is gömbölyű tárgyat tartanak kezükben.Péter, Salamon és Könyves Kálmán pecsétjén is szerepelt az országalma, de nemtudni, hogy e tárgy fizikailag valóban létezett-e. Ha létezett, akkor még nemdíszítette kettős kereszt, mert ez a szimbólum először III. Béla idején jelentmeg.

Az az országalma,amely ma a koronázási jelvények között szerepel, aranyozott ezüstből készült. Nempontosan gömb alakú, legnagyobb átmérője függőlegesen 7,9 centiméter,vízszintesen 8,9 centiméter. Teljes magassága a kettős kereszttel együtt 16 centiméter.

A királyi jogar
A királyi jogar nemcsak a legrégibb ilyen nemű tárgyak egyike, hanem külsejében is eltér aszokásos formáktól. Hossza körülbelül egy láb (30,5 cm), nyele vékonyaranyozott ezüst pléhből készült, alul a markolatnál kidomborodó kisebbgömbbel, felül a nyélhez foglalva mintegy hét centiméter átmérőjű kristálygömb,amelynek három oldalán mesés állatalak van kivésve. A kristálygolyó szemcsésaranysodronnyal ékített 10 leveles körbe alakított lemezzel van befoglalva. Agömb négy oldalán és a nyélen hasonló aranylemezek futnak le. A díszítéstechnikája arra enged következtetni, hogy egy időben készülhetett a koronával.

István kardja
Ez volt az a kard,amellyel 997-ben az ifjú Istvánt övezték fel, midőn a Koppány elleni viadalrakészült. Feltételezhetően ez az a kard, melyet a Gizella királyné kíséretévelérkező német lovagok hoztak a fejedelemnek. A kard az uralkodás jelképe ésegyúttal használati eszköz is volt. Régészek és ötvösök azt valószínűsítik,hogy a kard Németországban készülhetett, mondván, hogy észak-Európaművészetének újszerű motívumai a germán világban továbbéltek és -virágoztak.Nemcsak a nyersanyag azonossága, hanem a Szent István-kard ellenzőjének állatimotívumvilága és belső motívum-összefüggése is ehhez a (bambergi) körhözkapcsolódik. A Szent István-kardhoz hasonlóak a Kárpát-medencében nagy számbanfordulnak elő (Nyíregyháza-Felsőpázsit, Gégény, Szob, Vác-Csörög, Kecel stb.).A honfoglaló magyarság, amely már etelközi hazájában ugyanúgy jól ismerte anyugati, illetve az északi kardtípust, mint a varégek útján az Etelközbeérkezett skandinávok a magyar szablyákat (amelyekkel tele vannak a skandinávmúzeumok). A Szent István-kard tehát nem egyéb, mint ennek a jól ismertészaki-európai kardtípusnak egy finomabb, markolatának csontrészei miattkönnyebb példánya. A magyar államalapítás 1005. évfordulójára elkészítették a SzentIstván-kard fémhű, valamint ötvöshű másolatát. A Pestszentlőrinci KaszinóBaráti Köre, a Monarchia Lovas Központ és az Együtt Pestszentimréért Egyesületlovas zarándokutat szervezett a prágai Szent Vid-székesegyházba, ahol amásolatot hozzáérintették az eredeti ereklyéhez, és szimbolikusan hazahozták„ha már egyetlen kormány sem próbálkozott a kard hivatalos visszaszerzésével”.

A kard 75 cm hosszú, 6,2 cm széles pengéjűfegyver, markolata és az egy darabból álló, kiváló minőségű vasból készült fémrésze ma is jó állapotban van. A penge két lapjának szimmetriatengelyébenvércsatorna húzódik; a vércsatorna felső részében mindkét oldalon halványan akardot gyártó műhely az „Ulfberht” neve olvasható. (A felirat személynév, annaka Karoling-kori Rajna menti kardkészítő műhely tulajdonosának a neve, ahonnanebben az időszakban százszámra kerültek ki a kiváló minőségű kardpengék.) A harcieszközhöz ma modern bársonyhuzatos, ezüstveretes fahüvely tartozik, amelynekezüst koronaveretén a következő kései, vésett felirat olvasható: „S.Stephani/Reg. Ungar/renov. Ann/1791”. A markolatgomb és az ellenző helyenkéntkissé megsötétült, egy darabból faragott csontból „feltehetően elefántcsontból”készült. A markolatgomb felső része hármas tagolású, ez alatt egy széles köpenytagból áll; ez utóbbi lefelé néző oldalán az egész felületet „ma már nehezenkielemezhető” faragványos minta borítja.

Szent Korona
A magyarok SzentKoronája Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ereklyéje. Ez Európa legrégebbóta használt, és épségben fennmaradt koronája, az egyetlen beavató korona.

Háromféle királyikoronát különböztethetünk meg. Létezik a házi korona, amely amolyan mindennapiviselet a király számára. Az országló koronát csak hivatalos alkalmakkorkellett az uralkodónak viselnie, míg a beavató koronát csak egyetlen egyszer: koronázáskor.Koronaőrök őrzik, és az uralkodón kívül egyedül a nádorispán érinthette meg,amikor a koronázási ceremónia alatt párnán a királyhoz vitte a koronát.

A hagyomány szerint1038. augusztus 15-én Szent István a korona képében felajánlotta az országotSzűz Máriának. A Szentkorona-tan szerint ezzel elindította azt a folyamatot,amely a koronát állami és nemzeti jelképpé tette, világszerte egyedülállóan.  

A Szent Koronaeredetéről szinte lehetetlen nyilatkozni, mert a kutatók alapvető kérdésekbensem tudnak megegyezni. Több mint 40 elmélet született már az eredetére nézve, alegszélsőségesebb ellentmondásokkal.

Mindenesetre furcsaegy korona ez. Az alsó abroncs képei eltakarják a felső pánt alsó részén lévőképeket, felső része latin betűs, míg az alsó görög. Dukász Mihály bizáncicsászár képéről egyértelműen kiderült, hogy utólag lett felerősítve, egylefeszített, talán Szűz Mária-kép helyére. Az Egyesült Államokból 1978. január6-án történt hazahozatala után lehetővé váltak a közvetlen vizsgálatok . Egynégytagú mérnökcsoport (Beöthy Mihály, Fehér András, Ferenczné Árkos Ilona) éskésőbb két aranyműves, Ludwig Rezső és Csomor Lajos vizsgálhatta.Megállapításaik szerint a Szent Korona egységesen kivitelezett ötvösmű.Kialakításának ötvösszakmai sajátosságai alapján nem készülhetett semNyugat-Európában, sem Bizáncban. Az ékszerek kimunkálása alapján kaukázusiötvösműhely remeke lehet, ahol a belső-ázsiai, iráni és mezopotámiai stílusokötvöződtek.

A Magyar Állam ezeréve alatt a Szent korona is kalandos történelmet élt meg.
 

A koronázásijelvények szimbolikusan összefogják a magyar népet, bármennyire isszétszóródott az a világban. A magyar államalapítás ünnepén mindannyianmegemlékezünk Szent István királyról; a jelvények és a Szent Jobb állandószereplői a budapesti ceremóniának.


]]>