Doron Nof oceanográfus szerint Jézus vízen járása lebegő jégdarabok segítségével történhetett.


Máté evangéliuma szerint a csodálatos kenyérszaporítás után Jézus parancsot adott tanítványainak, hogy bárkával keljenek át a Názáret-tó túlsó partjára, míg ő hazaküldte a tömeget, s imádkozni tért. Késő este azonban vihar támadt, s a hajót dobálták a megvadult hullámok. Jézus ekkor a vízen járva közeledett tanítványai bárkája felé, akik először kísértetnek hitték. Miután azonban Jézus megszólította őket, Péter apostol megkérte: parancsolja meg neki, hogy a vízen járva odamehessen hozzá. Péter kilépett a bárkából, de az erős szél miatt elbizonytalanodott, s süllyedni kezdett. Jézus a kezét nyújtva kihúzta a vízből, miközben ezt mondta neki: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtélő” Ezt követően mindketten beszálltak a bárkába a többi tanítvány mellé. Erre a csodatételre véli megtalálni a magyarázatot Doron Nof professzor.

Nof professzor kutatási eredményeit ismertetve kijelentette, hogy olyan vízi és légköri körülményekre lelt a észak-Izrael területén, amelyek akár jégképződéshez is vezethettek a Názáret-tó felületén. A mai klíma mellett természetesen ez lehetetlen lenne, de a tudós vizsgálatai szerint 1500-2500 évvel ezelőtt éppen egy hidegebb átlaghőmérsékletű időszak köszöntött be a régióban. A legalacsonyabb hőmérséklet fagypont alá is süllyedhetett, ami elősegíthette a tó felszínének jegesedését. Ez a jég Doron Nof szerint a part menti övezetekben olyan mértékig is megvastagodhatott, hogy elbírhatta egy felnőtt férfi testsúlyát. Ezen állítása bizonyítására a kutató a Mediterrán-tengeren végzett hőmérséklet vizsgálatokat és összegyűjtött statisztikai adatokat hozott fel. Doron Nof szerint a tó jegesedése Jézus idejében sem volt túl gyakori, ám minden 30-60. évben akadhatott rá példa.

Az feljegyzések szerint azonban tanítványok egyértelműen látták Jézus vízen járását. Doron Nof szerint azonban az apostolok valószínűleg nem lehettek biztosak abban, mi az, amit valóban is látnak. Távoli megfigyelő ugyanis nehezen vehet észre egy vízzel körülvett lebegő jégdarabot. Nof emlékeztett: a vízen járás időpontjában a Biblia szerint is sötét volt, s vihar tombolt a tavon, ami tovább nehezíthette a pontos észlelést.

Az új elmélet nyilvánosságra kerülése után persze fellobbantak a viták. Nof kritikusai azzal érvelnek, hogy Jézus vízen járását nem csak a távolból figyelték meg a tanítványok, sőt Péter közvetlen közelről is tapasztalhatta mestere csodatételét. Egyesek arra hívták fel a figyelmet, hogy jégtáblákon lépdelve is kész akrobatamutatvány közlekedni egy tavon.

A professzor a kritikák mellett rengeteg gyalázkodó üzenetet és e-mailt is kapott, mióta nyilvánosságra hozta elgondolásait. Ehhez azonban hozzászokhatott már, hiszen nem ez az első vitatott elmélete, melyet bibliai csodatételek „megoldásként” tesz közzé. Több mint tíz évvel ezelőtt ugyanis ő volt az, aki azt állította, hogy Mózes és népe egy vulkánkitörésnek a tengerre és szélirányra tett hatásának köszönhetően kelhetett át száraz lábbal a Vörös-tengeren. Nof a bírálatok ellenére sem tesz le a bibliai témák további vizsgálatáról.

 

]]>