Egy krakkói kórházban hosszú betegség után elhunyt Stanislaw Lem író. A lengyel sci-fi írót és futurológust életének 85. évében érte a halál. Amikor két évvel ezelőtt az Ãtjáró rendezvényre meghívást kapott, már egészségi állapotára hivatkozva mondta azt le.
Stanislaw Lem talán a legismertebb kelet-európai science-fiction író és esszéista volt. Az 1921-ben Lvovban született lengyel szerzőnek több, mint félszáz munkája látott napvilágot.
Lem eredetileg orvosnak tanult Krakkóban 1939-41 között. Első regényét a német megszállás alatt írta, s A Marsról jött ember címet viselte. Ezt még nem tartja igazi regénynek, mégis, jelzi az utat, amelyen elindult: a fantasztikus próza mesterévé vált. A háború után foglalkozott újságírással, írt esszéket. Az átszellemülés kórháza című, dekadensnek bélyegzett regénye miatt eltávolították az írószövetségből.
Az első sci-fi regénye Az asztronauták volt. Az 1961-es Solaris alapvetően a kommunikáció problémáit, leginkább ennek lehetetlenségét feszegeti. A regényből 1972-ben az orosz Andrej Tarkovszkij, és nem régen Steven Soderbergh is filmet készített. A filozófusok között elsősorban Summa Technologiae könyve miatt tartják számon, amelyben az emberiség fejlődését igyekszik előre vetíteni. Sok olyan dolgot megérzett és leírt, amelyeket azóta igazolva láthattunk.
Miután Jaruzelski lényegében hadiállapotot vezetett be 1981-ben Lengyelországban, Lem német kiadója segítségével Berlinben talált munkát. 1982-ben Bécsbe költözött, s csak 1988-ban költözött vissza Krakkóba.
Az idős író az utóbbi időben már nem nagyon írt sci-fit, inkább az emberiség, a technika fejlődése, a várható kilátások foglalkoztatták. Kissé borúlátóan ítélte meg a folyamatokat. Egy interjúban így nyilatkozott: „A Summa technologiae-ben írtam arról, hogy az eljövendő korszakban az emberiség minden olyan technológiát plagizálni fog, amelyeket a természet az életfolyamatok formájában létrehozott. Természetesen akkoriban, amikor ezt írtam, kinevettek… Most azonban egyszer csak valamiképpen felfedeztek, mint mindezeknek a kérdéseknek az előfutárát. Persze ez képtelenség, én nem vagyok jós, nem tudhattam, hogy lesz egy Dolly nevezetű klónozott juh. De általában észleltem ezt az irányt, és arról is írtam, hogy óriási veszélyek leselkednek ezen a területen. Vagyis amennyiben az ember szert tesz az úgynevezett demiurgoszi erőkre és jellemzőkre, akkor először is hatalmas felelősséget vesz szegény lelkére. Nagyon veszélyes az örökítő anyaggal manipulálni. (..) Egy olyan korszak kezdetén vagyunk, amely némi borzadállyal tölt el.”
Brian Aldiss így írt róla: „Művei két kategóriába sorolhatók: az intellektuális rejtvény és az erkölcsi példabeszéd kategóriájába… Lem ritkán unalmas, gyakran szórakoztató, írásaik önmagukat dicsérik.” Lem regényei, mint például Az Úr hangja, a Kiberiáda, az éden vagy a Visszatérés 40 nyelven, 27 millió példányban jelentek meg világszerte. Magyarul megjelent, ismertebb művei: Kiberiáda, Summa Technologiae, éden, Solaris, Az Úr hangja, Szénanátha, Az emberiség egy perce.
]]>
