Indiai űrszonda felfedezése? Az indiai Chandrayaan-1 űrszonda vizet találhatott a Hold felszínén, mielőtt a missziót megszakította a földi irányító központ. Ezt az információt közölte a Times of India online változata. Csütörtökre várható a hivatalos közlemény „egy nagy felfedezésről”, de a nem hivatalos információk már szenzációról beszélnek. Ha mindez igaz, akkor az érdem az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA műszeréé, amelyet az indiai űrszonda vitt magával a misszióra. A NASA Moon Minerology Mapper (M3) nevű műszerét éppen azért szerelték a fedélzetre, hogy víz után kutassanak. Egyelőre sem az indiai sem az amerikai hatóságok nem nyilatkoztak a felfedezésről. Az indiai hírek szerint várhatóan az amerikai Brown Egyetem professzora, űrszakértője, Carle Pieters teszi meg a bejelentést, de az egyetem is elzárkózott a további tájékoztatástól, a hírzárlatra hivatkozva. Az indiai űrszondát a tavaly október 22-én bocsájtották fel, és augusztus 30-án kommunikációs hiba miatt megsemmisítették. A szakértők szerint ha valóban vizet fedeztek fel a Holdon, akkor az fölgyorsíthatja a Hold – utazásokat, valamint az élet utáni további kutatást a világűrben.

Háttér: Holdra fel!

Negyven év után mindenki holdmissziót, űrszondát, űrbázist akar indítani és építeni. Vajon mi erre a magyarázat, hiszen az amerikaiak még az 1990-es évek elején némi flegmasággal intézték el az ügyet, hogy „ott már jártunk”. Valóban, az Apolló űrhajók jártak ott, – először éppen negyven éve. A hatvanas-hetvenes évek lázas űrversenye szép lassan elcsitult, ebben szerepet játszott a Challenger és a Columbia katasztrófája, és a Szovjetunió szétesése is. Amióta az előző amerikai elnök, George W. Bush meghirdette az amerikai űrhajózás új elveit, az események alaposan felgyorsultak. Új szereplők jelentkeztek a versenyben, Kína, India és Japán, valamint az Európai Unió és Németország, és jön Dél – Korea. Az Egyesült Államok jövőre ki akarja vonni a forgalomból az űrsiklókat, 2014-ig az új űrhajót az Apolló űrkapszula mintájára akarják megépíteni, és legkésőbb 2020-ig vissza akarnak térni a Holdra. A NASA, az amerikai űrhajózási ügynökség szerint a Hold déli pólusán állandó űrállomást létesítenének, amely elvileg a világűr további felderítéséhez szolgálna, mintegy ugródeszkául. Két éve sikeresen ért véget az Európai Űrügynökség (ESA) holdszondájának vállalkozása, és a Smart-1 szonda új meghajtási, navigációs és kommunikációs technikákat tesztelt. A nagy ázsiai országok szintén szondákkal bombázzák a Holdat. Közös vonása a vállalkozásoknak, hogy ember nincs a fedélzeten, és zömmel tudományos kísérleteket és vizsgálatokat folytatnak, legalábbis ezt állítja mindenki… A lehetséges katonai célokról senki sem beszél. Egy német szakértő szerint az, aki ott akar lenni a Hold kutatásánál, annak most meg kell tennie tétjét, ezért ez a nagy „tülekedés”. Kínában űrhajósokat is fel akarnak küldeni, és ezzel látványosan bizonyítani, hogy komolyan kell venni őket. A németek el akarják készíteni a Hold térképét, egy méteres felbontásban. A tudósok úgy vélik, hogy a vállalkozás egyértelműen bővíti az emberi civilizáció határait, ki lehet próbálni az új technológiákat, és olyan nyersanyagokat lehet bányászni, amelyek majd a jövő gazdasága szempontjából lesznek nagyon fontosak. Ilyen a hélium-3-izotóp, amely egy napon az új technológiával működő atomerőművekben a fúziós energia előállítása miatt válik lényegessé. Vannak politikai és országimázs szempontok és a nemzetközi közösségi tudat erősítése is szerepel a célok között. A vissza a Holdra effektustól a tudomány azt várja, hogy új ismereteket szállít a Föld útitársáról. Ezt nevezik a Hold tudományának. (science of the moon). A kutatók lehetőséget kapnának arra, hogy a Holdról végezzenek csillagászati megfigyeléseket, ami a Holdról való tudomány nevet kapta. (science from the moon). A Hold Földről nem látható oldalán teljes a rádiócsend, az érkező jeleket semmi nem zavarja, vagyis ott egy érzékeny rádióteleszkópot is érdemes lehet építeni a kozmosz megfigyelésére. Végül a Holdon vizsgálni lehetne a csökkentett nehézségi erő, és a kozmikus sugárzás hatását az egészségre, ez a „Holdtudomány”. (science on the moon). A kutatók és kormányok valódi célja ugyan a Mars, de a Holdat addigra már be kell „lakni”, hogy onnan indulhassanak az expedíciók. havashenrik.hu]]>