Nem tudom, mi történt velem múlt szerdán: mindjárt három cyberpunk művet is kikölcsönöztem a Szabó Ervinből, pedig sosem voltam az alzsáner rajongója.
Elsőként Csepregi Tamás tavaly megjelent kötetére vetettem rá magam, szépeket hallottam róla, ráadásul a Zsoldos-díjban is érdekelt. Ami nekem furcsa, hogy a regény kategóriában. Persze a regény és a novellafüzér között elég keskeny a határmezsgye, és nem is feltétlenül kell egy vagy több emberi főszereplő ahhoz, hogy regénynek lássunk egy művet. Jól példázza ezt Ivo Andrić Híd a Drinán című klasszikusa, amelyben tényleg a híd sorsa köti össze a fejezeteket. Ilyen módon a Szintetikus álom főszereplője maga Budapest, pontosabban a Pest-Buda Agglomerátum Rt.
