Most töröltem néhány száz spam üzenetet. Csendes beletörődéssel, anélkül hogy fölidegesítettem volna rajta magamat. Hja, így van ez, ha az ember legtöbb email címe nyilvános.
Főleg potencianövelőket, szoftvereket, szexoldalakat stb-t népszerűsítő hirdetések jönnek. A levélszemét többi része meg a phising kategóriába tartozik, és bankok, netes könyvesboltok stb-k nevében kérnek adatokat, nyereményt ígérnek vagy éppen mesés örökséggel kecsegtetnek. Szomorú, hogy van ember, aki bedől ennek, de sajnos mindíg akad olyan szerencsétlen is. (Csak éppen így meg a levéláradat se maradhat abba.)
Nemrég olvastam Mayer István Ãrnyékban című novelláját az egyik Galaktikában. Ebben volt az, hogy a jövőben a potencianövelőket áruló spamelők még a szerencsétlen, magányos űrhajóshoz is eljutnak, aki a világűrben járva szeretne hozzáférni a postájához.
Hát nem mondhatom, hogy nem értem, mire gondolt. Ãgy válik a spam az inspiráció forrásává. Bár én azért értékelném, ha egy kicsit kevésbé akarnának inspirálni…
