A sci-fi általános megítélése, azt hiszem, nagy mértékben a „lövöldözős” akció-sci-fikre épül – ez csak a műfajnak egy szelete. Az idők folyamán a sci-fi igazán jó írókat is vonzott, és a technikai haladás negatív utópiákat író szkeptikusait ugyanúgy, mint azokat, akik bíztak abban, hogy a tudomány idővel megoldja az emberek gondjait. Szóval magával a műfajjal szerintem semmi gond nincs, megvan benne minden olyan lehetőség, ami a jó irodalommal kapcsolatban általában elvárható. Balázs Imre József, költő, egyetemi oktató, a Korunk főszerkesztője
Semmi bajom a sci-fivel és nem tudom, kinek mi baja van vele. Azt hiszem, nem kell sem alá-, sem föléértékelni, egyszerűen el kell fogadni annak, ami. És azt is hiszem, bármilyen műfajban alkosson is, a jó tollú, született író mindig irodalmat ad majd ki kezéből. A többi lényegtelen. László Noémi, költő, műfordító
Az nyilvánvaló, hogy főként az angolszász világban a sci-fi már régóta sem a minőségi szépirodalomnak, sem az irodalomtudománynak nem Hamupipőkéje. A magyarban vannak izgalmas szövegek, volt virágzó, irodalmilag is jelentős folyóiratkultúra (elég csak Göncz Árpád nagy sikerű fordításaira gondolni az induló Galaktikában), de az is jól látható, hogy egyszerűen nincsen folyamatossága a nagyot ütő sci-finek az irodalmi életben. T. Szabó Levente irodalomtörténész, egyetemi oktatóOlvasd el a teljes anyagot a Transindex.ro oldalán!]]>