Caracalla blogbejegyzése] Korábban már elkezdtem boncolgatni, hogy milyen kérdések merülnek fel, amikor egy digitális cuccnak az árát próbáljuk jól meghatározni. Most egy sokkal egyedibb, sokkal praktikusabb kérdést veszek elő, jelesül, hogy mennyibe kellene kerülnie egy elektronikus könyvnek (és hogy ez miért szívás különösen Magyarországon).

Ekönyv és DRM

Gyakorlatilag elhanyagolható az esélye, hogy egy DRM-nélküli ekönyvpiac akár csak  középtávon is sikeres tudna lenni. Egészen egyszerűen annyira elterjedt itthon a minden korlát nélküli másolás, hogy borítékolni lehet, hogy egy emailben minden probléma nélkül továbbküldhető fileért nagyon kevesen fizetnének. Rántsuk be egy DRM-et tehát. Illetve ennyire mégsem egyszerű a helyzet. Ugyanis attól, hogy valamin van DRM még nem fogja megvenni senki. Ahhoz ugyanis az kell, hogy egyébként akarja, hogy meglegyen neki a könyv. Ebben pedig a DRM igazából (és kicsit paradox módon) azt hozza, hogy egyrészt lesz valami plusz költsége az előállításnak, másrészt rosszabb lesz, mint a DRM mentes. A ‘jó’ (ez valójában azt jelenti, hogy elfogadható mind a vevő, mind az eladó számára) DRM a jelenlegi piaci tapasztalatok szerint az, amely ugyan megkerülhető, de a hétköznapi felhasználása ezt nem követeli meg. (Egyébként a DRM megkerülése gyakorlatilag (amikor az illető tudja, hogy mit csinál) minden esetben bűncselekmény szerzői jogsértés, ha haszonszerzés végett követik el, akkor pedig bűncselekmény is, függetlenül a céljától.) De ez még mindig a történet egyik fele csak.

Üzleti modellek kerestetnek

A másik ugyanis az, hogy más – nem feltétlenül könyves – területeken azt látjuk, hogy önmagában a DRM nem elég. A jó, sikeres megoldásoknak átlalában része a DRM, de csak mint az üzleti modell egy integrált része. Nem áll a felhasználó útjában a tipikus felhasználások során (ez azért elég jó use case-elést igényel), de persze még úgy is korlátoz. Viszont vannak olyan elemei az üzleti modellnek, amelyek kiegyensúlyozzák a jórészt a DRM-ből fakadó hátrányokat (amiknek persze csak technológiai értelemben forrása a DRM, a jogi alapja meg, hogy nem eladott műpéldányokról, hanem felhasználási jogok ‘vételéről’ van szó), hordozhatóság, személyhez, és nem tárgyhoz kötöttség. Talán ez a legfontosabb: olyan személyes jogról van szó, amelyet emberek között ugyan nem vagy nem nagyon lehet átadni, de tárgyhoz nincs kötve. Emellett területektől függően lehetnek különböző előnyök-hátrányok, amikbe most nem mennék bele. Viszont szinte minden területen jellemző az árakkal való dinamikus ‘játék’, ami a valamilyen korlátos, nem könnyen terjeszthető elem mellett a másik legfontosabb csoportja az előnyöknek.

Mi marad a könyvnél?

Nagyon nehéz – a papírkönyvtől eltekintve – olyan előnyt felhozni az ebooknál, ami kiegyensúlyozza a DRM-ből és a másféle felhasználási jogokból fakadó hátrányokat. Mindenféle accountokat kell regisztrálni, nem másolható egyszerű drag&droppal, stb. Talán az ár lehetne az egyetlen ilyen. Azaz szerintem aki sikeres ebookot akar csinálni, annak a legfontosabb feladata, hogy kitalálja, hogy hogyan adhat nagyon komoly árelőnyt a vevőinek. Nemhogy a marginok növekedésével, de egyenesen csökkenésével kell számolni egy ebook esetén (persze ez nem feltétlenül igaz minden egyes szereplőre a termékelőállítási és -értékesítési láncban). Ha csak 20%-kal olcsóbb például, mint a papír, akkor szerintem nem sikerült. Dworkyllt idézném, szerintem elég jól megfogta a lényeget:
Legyen az e-könyv annyira olcsó, hogy ne érje meg a „rippeléssel” szórakozni. Ez párszáz forint, ennyit buszjegyre is elver az ember. A követendő példa a „jóárasított” DVD-k, ahol a másodosztály, a.k.a zs kategória 1000 forint alatt van, és a premierfilmek is megállnak kb 2 plazás mozijegy áránál.
A kulcs persze az impulzusvásárlás range-ének megtalálása, illetve olyan technológiáé, ami nem kerül ehhez túl sokba.

Van jövője a magyar ekönyvpiacnak?

Ez az a kérdés, amire szerintem mindenki keresi a választ. Mennyire csapja fejbe a könyvpiacot, ha elérhetőek lesznek az eredeti nyelvű könyvek, és nem csak a sokszor borzalmas fordításuk? Mennyire okoz gondot az átmeneti időszak, amikor egyszerre kellene megélnie a fizikai és a digitális infrastruktúrának is? Egyelőre csak kérdések vannak, nagyon nagy kérdés, hogy mennyire lesz jó az idei év a könyveknél, a tavalyi állítólag elég rossz volt. Lesz olyan versenyző, aki megfinanszírozza a kialakulását? A jelek szerint igen, mindenki a Bookline (és mögötte a T) készülődéséről pusmog. El is fogják találni, hogy az olvasónak is vonzó legyen? Ez jóval kétségesebb.

Alternatív finanszírozás

Ez talán az egyik legérdekesebb lehetőség. Talán páran már hallottatok a Csodaidők sorozatról, aminek az első kötetét követő köteteit a rajongók előre megfinanszírozták. Miért ne működhetne ez modell szélesebb kör esetében is? Egy ekönyv esetében ráadásul többé-kevésbé lenullázhatóak a terjesztési költségek, egy jó szerkesztés persze soha nem árt egy könyvnek, de simán el tudok képzelni egy gyakorlatilag workshopszerűen működő butikcéget vagy akár freelancert, aki megcsinálja. Elég komoly jövő állhat a valamilyen fizikailag megfogható dologhoz kötődő, de utólag elkészülő könyv előtt is. Egy jobb konferenciasorozat előadói által írt kiadvány például, ami csak a résztvevők számára lesz elérhető, szintén lehet vonzó. Nem látom, hogy ezek mainstreammé válhatnának, de egyes niche körökben akár még jól is működhetnének…]]>