Amióta az ember társadalmi közösségekben él, azóta okoz problémát az a kérdés, hogyan viszonyuljon a társadalom azokhoz a cselekményekhez, amelyek egyének vagy közösségek részéről veszélyeztetik vagy károsítják a társadalmi csoportokat. Bár léteznek törvénykönyvek és büntetőintézmények, a legéget?bb problémák mindig is feloldhatatlanok maradnak: arányos-e a büntetés a b?nnel; kivonhatóak-e az érzések az ítélkezésből? A dosztojevszkiji kérdés mindig is aktuális lesz: a 208., júliusi Galaktika témája a b?n és a b?nh?dés viszonya.Havi témánkhoz két novella kapcsolódik: Az SF nagymestere, Arhur C. Clarke (akinek nemrégiben jelent meg Az idő szeme c. regénye) jelentkezik B?ntény a Marson c. novellájával, illetve Terry Pratchett, Brit SF-díjas szerző a virtuális b?nözés problémáját boncolgatja Rendszerhiba az "örök világossághoz" c. novellájában. Clarke novellája arra hívja fel a b?nelkövetők figyelmét, hogy bár a b?n minden bolygón megjelenik, az idegen bolygókon addig ismeretlen akadályokat is le kell küzdeniük. Dr. Horváth András csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke, a Planetárium nyugalmazott igazgatója évek óta foglalkozik a marsi sarkokon felfedezett sötét d?nefoltok és a belőlük kiinduló vízlefolyások mibenlétével. Elgondolása szerint a Marson látható vízlefolyások nem több ezer évesek (mint ahogy a tudósok régebben gondolták), hanem még mindig lehetséges a folyékony víz a Marson. Ráadásul hipotézisét a Marsot vizsgáló MRO nevű ?rszonda legújabb képei is alátámasztották, melyeken világosan kivehet? jó néhány lefolyásos alakzat, melyeket addig nem lehetett látni.
Segít?i voltak a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium Supernova csillagászat-?rkutatás szakköre, a vakszerencsének köszönhet?en ?k lehettek az elsők a világon, akik először megpillantották a vizet a Marson! A legújabb Galaktikában bővebben olvashatunk erről a szenzációs felfedezésről. A jövő számtalan alternatívát kínál az élet legapróbb dolgaira is, ezerféleképpen elképzelhetjük mindennapjainak és a nagy, sorsfordító eseményeket is. Vegyük példának okáért a sportot. C. Sandu román szerző Párbaj című novellája bemutatja a jövő legnépszerőbb erőpróbáját. Képes Gábor legújabb novellája, A közös nevez? olyan jövőképet vázol fel, melyben a totális digitalizáció folyamata (mely a mi korunkban indult el) visszafordul, mert a huszadik század végi nagy összeomlás elpusztította a digitális anyagokat, s így a megmaradt, nyomtatott adatok hihetetlenül értékesek lesznek. Egy SF-író számára nem megerőltető a jövőről mesélni, ám ha a feladat az, hogy stílusában és gondolkodásában is megidézze azt a jövőt, és az akadályt sikerrel veszi, minden elismerés az övé, így Patrick Ravenau-é is. A fa emléke c. novellájában olyan kort vázol fel, melyben a néma emberek egy Angus nevű fának saját, elhullajtott levelein leírott gondolatait gyűjtik össze – bár lehet, hiába. Robert David Az ikertornyok c. novellája bemutatja azt a bizarr esetet, minthogy egy író apokaliptikus víziója valósággá válik szemünk előtt, Karawynn Long És a Holdon még állítsunk kicsit c. novellája pedig azzal a kérdéssel foglalkozik, mi lenne abban az esetben, ha a kibertér segítségével emberi kapcsolatainkat is kiigazítanánk kicsit, ahogy azt mi szeretnénk.
Havi retrónkban ifj. Hegedüs Sándor regényrészletét olvashatjuk A lélekbúvár címen. Ma már vitathatatlan, hogy függ?séget nemcsak szerek okozhatnak, hanem tevékenységek is. A szerencsejátékok mellé felzárkózott a számítógépes játék és az internet is. A netfügg?ség egy összefoglaló név, mely különféle, az internettel összefügg? szenvedélybetegségeket takar. A Galaktikában részletesen olvashatunk ezekről a betegségekről is. Filmajánlónkban sorozatokból szemezgetünk, megvalósult sci-fi c. rovatunkban pedig bemutatjuk az intelligens kávéfőz?t, a lebeg? fotelt és a főthet? billenty?zetet, mely legfőképp extrém körülmények között dolgozó mérnökök, kutatók segítségére lehet.]]>