Meghalt Szepes Mária

2007. szeptember 3-án meghalt Szepes Mária, színész, forgatókönyvíró, író, költ?. Publikált Orsi Mária néven is, illetve színészként a Papír Magda nevet használta. Nevéhez főz?dik többek között A Vörös Oroszlán (1946), a Tükörajtó a tengerben (1976), a Lázadó szerepek (1985), a Mars szekere (1999) című kötet. Számos gyermekkönyvet írt, ő a Pöttyös Panni-regények (1953-73), a Táltos Marci (1979), a Boróka néni kincse (1979), az Eleven képeskönyv (1983) című alkotások szerzője. Spirituális kötetei közé tartozik A mindennapi élet mágiája (1989), a Pszichografológia (1990), A sors és csoda mágiája (1995), A lélek anatómiája (2002). Szepes Mária idén decemberben töltötte volna be a 99. életévét. „Egy csodálatos komédiás családba születtem, ahol mindenki olvasott, írt, zenélt, mindenhez értettek, tudományokkal foglalkoztak. Anyám primadonna volt, gyönyör? mezzoszoprán hanggal. ő alapította az Astra Filmgyárat. Apám rendező volt, a Havi 200 fix-et még ma is játsszák. A fivérem színész, nyelvész, író, filozófus – mindennel foglalkozott. Egy év választott csak el bennünket. Mindent együtt éltünk át, együtt alapítottuk meg szellemi iskolánkat.” – mondta Szepes Mária a családjáról. A kis Mária már három éves korában színészkedett és több némafilmben is szerepelt az 1920-as években. 17 évesen balettvizsgát tett, majd kereskedelmi érettségit, ami után a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgatott .Szepes Béla képzőművész, többszörös atléta- és síbajnokkal, olimpiai ezüstérmessel 1930. december 24-én házasodott össze, ezután vette fel a Szepes Mária nevet. Három évet éltek ezután Berlinben, ahol Mária tovább képezte magát Samuel Gerling professzornál. Pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanult, közben karcolatokat írt az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. 1933-ban hazatérnek, ezután a Budapester Rundschau munkatársa. 1938 májusában megszületett egyetlen gyermekük, Szepes Miklós Béla, aki 7 hónapos korában, decemberben meghalt. 1939-ben, Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására Szepes Mária hozzákezdett egy novella írásához, amely az idők folyamán legismertebb regénye, majd az egyik legkalandosabb élet? magyar könyv lesz: A Vörös Oroszlán. Ezen a m?vén öt évig dolgozik. „29 éves koromban a gyerekem halála után kezdtem A Vörös Oroszlánhoz. Félretolva a rációt, nem bírtam nem írni. Olyan ?rületes erők ömlöttek belém, és azóta is lángolok. Mindig tudtam, hogy nem egyedül írtam azt a könyvet. Úgysem fogják kiadni – gondoltam. Aztán ‘46-ban rábólintott a Hungária Kiadó tulajdonosa: „- Bolond könyv, de érdekes.” Megjelent. Nem sokkal ezután államosították a könyvkiadókat, s A Vörös Oroszlán valamennyi maradék példányát bezúzták, a könyvtárakból is kiszedték – és halálra keresték az íróját, a nem létez? Orsi Máriát. Negyven évig volt tiltott könyv. és itt jön az, hogy a rossznak, az úgynevezett rossznak milyen fantasztikus szerepe is van: amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni.” Szepes Mária a háborút Papír vagy Scherbák Viktor (1907-1976), nyelvész, író, filozófus bátyjával (írói neve Wictor Charon, filmesként Papír illetve Galántai Viktor néven is szerepelt)  leányfalui nyaralójukban vészelték át. Ide is csak úgy tudtak lekerülni, hogy bátyja, aki jógagyakorlatainak köszönhet?en irányítani tudta szívműködését, „rosszul lett”, és azután kalandos körülmények között egy mentőautón menekültek vidéki elszigeteltségükbe. Szepes Béla, aki származása folytán „védett” volt, közben Pesten próbált segíteni az üldözötteken. A háború végeztével férjével sikerült beköltözniük egy romos pasaréti villalakásba, majd a helyreállítás után Viktor bátyjával már teltházas előadásokat tartottak a Bristol Szállóban és a Zeneakadémián. Amíg lehetett. A negyvenes évek végén, a már nehezed? kommunista időkben Szepes Mária és Viktor bátyja előadásainak más formát kellett ölteni. 1947. május 27-én kezdődtek, immár saját lakásukon, az Academia Occulta előadásai, melynek fakultásait tizenhat jegyzetben adták közre, akkor még természetesen „szamizdatként”. „Budai lakásomban 1945 óta adták és adják egymás kezébe a kilincset a látogatók, köztük olyan nevek, mint Baktay Ervin, Hamvas Béla, Várkonyi Nándor. 1947 után egész kis földalatti kulturális mozgalom alakult ki nálunk. Titokban olvastuk, fordítottuk a szinte megszerezhetetlen műveket az Állatfarmtól a Sötétség délbenig.” A tanfolyamok teljes anyaga saját hazájában majd csak fél évszázad elmúltával láthatott napvilágot. Jellemz?en A Vörös Oroszlán is csak meghúzva jelenhetett meg 1984-ben  a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban, fantasyként, egy szoc-reál utószóval. Külföldön kapott díjáról itt szó sem esett. A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát, ami azután rövid időn belül nagy sikert aratott, ma is újabb és újabb kiadásai követik egymást. Szepes Mária a Magyar Írószövetség örökös tagja volt, 1972-ben Arany Meteor-díjjal, 1987-ben Galaktika-díjjal, 2001-ben életművéért Arany János-díjjal ismerték el. 1994-ben A Magyar Köztársasági érdemrend kiskeresztjét, 1998-ban pedig annak középkeresztjét vehette át munkásságának kései elismeréseként.