Az elmúlt évek sci-fi játéktermésének legkomolyabb darabja a Mass Effect. A fejlesztő Bioware nem csak egy kitűnő játékot tett le az asztalra, hanem egy teljesen új világot is teremtett – egy olyan univerzumot, amely méltán felveszi a versenyt a Star Trek, Star Wars és más népszerű sci-fi világokkal. A Mass Effectből hamarosan mozifilm is készül, amíg kijön a játék harmadik epizódja, addig különböző letölthető tartalmakkal kedveskednek a játékosoknak. A Mass Effect 2 gyűjtői kiadásának része volt egy négyrészes képregény sorozat első darabja – és természetesen kijött már összesen három regény is a témában. A Mass Effect – Revelation az első ilyen regény, ami az Amazon kerek 4 csillagos értékelésen áll, azaz akik olvasták, azok többsége jónak minősítette az írást. Jómagam kétféle osztályzatot adnék neki: mint sci-fi regény, szerintem nem áll meg a helyén – mint a játék kiegészítője, csillagos ötös. Az író, Drew Karpyshyn a Mass Effect játékok vezető írója. Minden, amit játékosként a történetben, a karakterekben élvezhettünk, az ő munkája – így nem meglepő, hogy a regényben is minden a helyén van a történet kapcsán, 100%-ban passzol minden a játékban megismert világhoz. A Revelation 18 esztendővel a Mass Effect 1 előtt játszódik – a regény főszereplője pedig a fiatal David Anderson, aki a játék elején még az általunk megformált Shepard parancsnokaként tűnik fel, későbbi döntésünktől függően pedig a Fellegvár (a galaxis központi politikai hatalmának) első emberi tanácsnokává válhat.Egy előzményről beszélünk tehát – ha van valami, amit egyébként utálni szoktam, azok a különböző előzmények. Ugyanakkor például a Mass Effect esetében pont el tudtam volna képzelni egy sztorit, ami pont egy-két évtizeddel a játék előtt játszódik, úgyhogy ebből a szempontból nagyon jól eltalált ez a könyv. A regény idején Anderson még „csak” egy szépreményű katona, az N7 különleges alakulat egyik frissen kiképzett tagja… tökéletes képviselője az intergalaktikus porondon az első lépéseit botladozva megtevő emberiségnek. A Mass Effect 1 egyik fontos aspektusa volt, hogy ebben az univerzumban bizony nem az emberiség játssza a főszerepet – friss husik a Tejúton, nemrégiben jutottak ki csak a koszos kis naprendszerükből, ehhez képest nagy az arcuk. Nincs helyük a Fellegvár tanácsában, a tanácstagokat nem nagyon érdekli, hogy mit ugrál az emberek nagykövete. A Revelation 18 évvel korábbi történéseiben ez hatványozottan így van – főleg, hogy a prológus még az első idegenekkel való első kapcsolatfelvétel előtt játszódik. Túl sok dolgot nem akarok elárulni a történetről – a világot egy elsőre átlagosnak tűnő incidens mentén mutatja be a regény, melyben a földi Szövetség egyik top secret kutatóbázisát támadják meg rejtélyes ismeretlenek, és Anderson feladatává válik a szálak felgöngyölítése. Feltűnik még benne a játékbeli karakterünk fő nemezise, Saren, a turián Fantom is – és egy komoly kifejtést kapunk a játék egy néhány mondatban elintézett, ámde nagyon érdekfeszítő eseményére is. Konkrétabban: Anderson elmondja Shepardnek a Mass Effect 1-ben, hogy annak idején őt is jelölték a Fantom státuszra (ez nagyjából olyan, mint a 00-ás ügynökök a James Bondban), ámde Saren elgáncsolta ezt az esélyét. Nos, a könyv végére egészen pontosan tudni fogjuk, hogyan is zajlott le ez a küldetés. Az amerikai kiadás nagyjából fél évvel korábban jött ki, mint maga a játék, ez pozitív és negatív irányban is rányomja a bélyegét az írásra. Egyfelől, nagyon-nagyon lassan indul be a cselekmény – sok mindent el kell mondani a világról, hogy az olvasó legalább nagyjából képben legyen. Annak, aki a Mass Effect világával most kezdi az ismerkedést, annak ez nagyon jó bevezető – annak, aki már végigtolta a játékot, annak picit unalmassá válhat, hiszen ezeket az alapvetéseket már megismertük a monitor előtt. A játék naplóbejegyzéseiből, diskurzusaiból már mindent megismertünk a világból, amit itt leír a szerző – utólag olvasva több helyen kedvem lett volna átlapozni ezeket a részeket. Néhány fajleírás is nagyjából olyan, mintha egy Star Trek rajongónak azt akarnánk elmagyarázni, hogy Spock vulkáni származású, emiatt tök úgy néz ki, mint az emberek, csak hosszú, hegyes füle van, mint az elfeknek, de ha megvágjuk, akkor zöld vért ereget. Aki nem látott Treket, annak ez információ, aki már ismeri a világot, annak uncsi. A történet jó, a karakterek, ha nem is teljesen kétdimenziósak, de eléggé egyszerűek – Anderson karaktere például nekem túlságosan is tökéletes volt: annyira a tökéletes katona mintaképe, hogy szerintem nehezen hihető abban a fiatal korában, amiben bemutatják. A játékban idősebben, tapasztaltabban ez a személyiség sokkal hihetőbb volt legalábbis. Ettől eltekintve a könyv a „semmi különös, de tök jó” kategória. A sztori egy Mass Effect rajongónak be fog jönni, sőt mitöbb, kötelező darab, „külsősöknek” nem biztos, hogy ajánlanám. Aki szerette a különböző Star Trek / Star Wars / Stargate és egyéb regényeket, és megismerne egy új sci-fi világot, annak azt mondom, nyugodtan szánja rá az időt. Ha valaki még nem játszott a Mass Effecttel, de tervezi, az is nyugodtan ráhangolódhat a világra ezzel a regénnyel. Jómagam az Amazon Kindleből e-book formátumban olvastam el a Revelationst, de a hírek szerint a Tuan kiadási terveiben szerepelnek a Mass Effect regények – így remélhetőleg hamarosan magyarul is olvashatók lesznek. A Tuan Kiadó jóvoltából 2010. november 30-án érkezik a kötet.
