Egy illat, egy szin, egy szó, egy mondat érzelmeket ébreszt az ember lelkében. A lélek úgy működik, mint egy érzékeny szenzor: kitágul és derűt áraszt, ha szép dolgok történnek velünk, összehúzódik és remeg, ha rosszak.A mondatok és a szavak mind mind egy egy édes vagy keserű dallamot szólaltatnak meg bennünk.A szép szavaktól az ember lelkében kisüt a nap és besugározza az egész lényét.Mások szép szavai képesek simogató kézzé vbáltozni, fölénk hajolni, és betakarni bennünket, kiemelve lelkünket abból a sötét sarokból, ahol magányosan vacog.Ha van valaki, aki kiejti ezeket a szép szavakat.Lehet, hogy épp ugyanaz, akinek kiejtett szavait tegnap még úgy éreztük, hogy vicsorgó szörnyetegként harapnak belénk.Hagyjuk magunkat megvigasztalni, hagyjuk, hogy segitsenek rajtunk, nekünk.Engedjük be a lelkünkbe a szeretetet. Mert szeretet nélkül csak létezünk, de nem élünk.Ha szeretünk, képesek leszünk elfogadni másokat .Képessé válunk megbocsájtani és mentséget találni a többi, talán úgyszintén megsebzett lelkű ember meggondolatlanul kimondott szavaira.Akarjunk szeretni és szeretve lenni. Hisz emberek vagyunk. Sem nagyon jók, sem nagyon rosszak. Csak emberek. Bocsássuk ezt meg magunknak.]]>