A 2018-as Budapesti Könyvfesztiválra jelenteti meg a Főnix könyvműhely Djano Wexler Árnyháborúk sorozatának első kötetét Az Ezer Név címen. A megjelenés alkalmából a fordító, Torma Péter készített interjút a szerzővel az SFportal számára.
– Az Árnyháborúk világát a napóleoni háborúk kora ihlette, sőt egy interjúban azt mondta, Janus alakját magáról Napóleonról mintázta. Vannak a történetben más szereplők is, akiknek a modelljéül valós történelmi személyek szolgáltak?
Az országokat durván meg lehet feleltetni valós államoknak (Murnszkot Oroszországnak, Hamveltet Ausztriának vagy Poroszországnak, Borelt pedig Nagy-Britanniának), a szereplők közül azonban csupán néhánynak van valós történelmi megfelelője. A legegyértelműbb ilyen Dorsay herceg (ő a történet későbbi epizódjaiban bukkan fel – TP), akire nagyjából ráhúzható Wellington szerepe. Orlanko herceget nem a történelmi Orléans hercegről mintáztam, hanem arról a cselszövőről, akinek a forradalmi propaganda és a későbbi fiktív művek beállították őt. Rajtuk kívül a legtöbb szereplő különböző személyek ötvözete.
– Míg a „hagyományos” fantasyk rendszerint a középkorra emlékeztető világokban játszódnak, ön az ipari forradalom korát használta modellként. Van ebben a korszakban valami különleges, ami vonzó volt az ön számára?
Tetszik az ötlet, hogy a fantáziavilágot egy valódi történelmi korszakról mintázzam, de a „sztenderd” modellt, amely a XII-XIII. századi Angliát szokta alapul venni, kissé elcsépeltnek találtam. Szerintem George R. R. Martin ezt már kimaxolta A tűz és jég dalában, úgyhogy nem akartam én is ezen az úton elindulni. Viszont elolvastam [David G.] Chandlertől a The Campaigns of Napoleont („Napóleon hadjáratai”), és úgy gondoltam, ebből jó kis fantasy-sztorit lehetne írni, aztán ebből nőtt ki a sorozat.
– Milyen fokig dolgozta ki a történetben szereplő nyelveket? Meg lehet tanulni khandariul úgy, ahogy mondjuk tündéül vagy klingonul?
Azért én nem vagyok akkora nyelvész, mint Tolkien! Igyekeztem annyit lejegyezni a nyelvekből, hogy következetesen tudjam használni őket a regényekben, és ne csak halandzsázzak, de csupán annyira dolgoztam ki őket, amennyire a szöveghez erre szükség volt. Azaz mind a nyelvtannak, mind a szókincsnek csak egy kis részét.
– Először felvázolta a világot, aztán állt neki írott szöveggé „konvertálni”, vagy a történet előrehaladtával fokozatosan dolgozta ki?
Legnagyobbrészt fokozatosan. Azt tudtam, hogy egy részére szükség lesz ahhoz, hogy a katonai/politikai történet beinduljon, és azt is tudtam, hogy ehhez a mágiának is működnie kell. Minden más azután ebből fejlődött ki. Egy vázlatos térképet már a korai szakaszban megrajzoltam, de ezt a történet haladása során folyamatosan egészítgettem ki részletekkel.
– A történet alapvetően férfiak uralta világában több erős női karakter is felbukkan. Úgy gondolta, érdekesebb lesz, ha nők alakítják egy hadjárat sorsát?
Ilyen alapfelállásból nagyon könnyű lett volna olyan sztorit írni, amiben csak férfiak szerepelnek, de ezt nem akartam. Több lehetőséget is kipróbáltam arra, hogy egy női főszereplőt csempésszek a khandari hadjáratba: volt olyan elképzelés, hogy Winter Janus húga, de olyan is, hogy Marcus barátnője legyen, vagy valami ilyesmi, de egyik sem adott elegendő cselekvési teret a karakternek, így ezeket elvetettem. Végül úgy döntöttem, legyen saját oka arra, hogy ott van. És ez végre továbbvezetett a következő részekhez!
– Eleve ötkötetes regényciklusban gondolkodott, vagy csak nem akart véget érni a történet?
Amikor Az Ezer Névvel végeztem, még trilógiában gondolkodtam. De amint leszerződtem az ügynökömmel, ő megkért, hogy vázoljam fel a folytatást, mielőtt megpróbálja eladni a könyvet a kiadóknak, és amikor átgondoltam a sztorit, rájöttem, hogy ehhez három kötet nem lesz elég. Felvázoltam egy ötkötetes változatot, és végül ezt adtuk el. Azóta viszont bámulatosan stabil a történet!
– Min dolgozik most, hogy végzett az Árnyháborúk ciklussal?
Az Árnyháborúk (valamint az ifjúsági fantasy-ciklusom, a Forbidden Library) után két másik sorozatba is belekezdek 2019-ben. Januárban egy young adult fantasy-trilógia első kötetébe, a Ship of Smoke and Steelbe, ami egy harci mágiát használó lányról szól, akit egy legendás szellemhajó elfoglalására küldenek. Később pedig elindítom az Ashes of the Sun ciklust, ami egy mágikus apokalipszis után játszódó kalandregény-sorozat lesz. Más projektjeim is vannak még, de azokról nem beszélhetek!
]]>