{mosgoogle center} A kérdésben az ISS-programban részt vevõ országok a hónap elején az Egyesült Ãllamokban egyeztettek. Megállapodásra jutottak a létszámemelésrõl, de azt az orosz kezdeményezést, hogy egy állandó legénység legalább egy évig dolgozzon a Föld körül 350-400 kilométer magasságban keringõ ûrbázison, az amerikaiak végül is elvetették. Perminov hangsúlyozta: az állandó legénység tagjai számának a növelése lehetõvé teszi, hogy az amerikai és orosz ûrhajósok mellett más nemzetbeli asztronauták (például japánok és európaiak) is huzamosabb ideig a világûrben dolgozhassanak. Eddig ugyanis kizárólag amerikai és orosz ûrhajósok alkották az állandó legénységet. A Columbia amerikai ûrrepülõgép 2003. február 1-jén bekövetkezett katasztrófája elõtt három ûrhajós tartott féléves szolgálatot, mégpedig úgy, hogy egy misszióban vagy két orosz és egy amerikai, vagy egy amerikai és két orosz töltött el együtt hat hónapot az ûrállomáson. Akkor mindig a „kisebbségben” lévõ nemzet adta a parancsnokot. A Columbia felrobbanása, illetve az ûrsiklókra kivetett repülési tilalom miatt kétfõsre kellett csökkenteni az állandó legénység létszámát. Az ISS építése pedig gyakorlatilag leállt, mert a modulokat és a nehéz szerkezeti elemeket csakis az ûrrepülõgépek rakterében lehetett eljuttatni az ûrállomásra. A legénység ellátása is nehézségekbe ütközött, tekintve, hogy az orosz Szojuz ûrhajók, illetve a Progressz automata üzemmódban repülõ teherûrhajók szállítási kapacitása jóval kisebb, mint az ûrrepülõgépeké. A National Geographic cikke]]>
