Filmajánló: A Halott Menyasszony

A romantikus, ugyanakkor hátborzongató történet felkeltette Tim Burton író-rendező figyelmét. Burton tíz éven keresztül dolgozott a stoptrükk technikával készített egészestés animációs filmen.

A Henry Selick rendezte 1993-as Karácsonyi lidércnyomás volt Burton első próbálkozása a stoptrükk technika terén. „A stoptrükk technikában elsősorban az ragadott meg, hogy annyira kézzelfogható – magyarázza Tim Burton. – Fantasztikus érzés, hogy az ember a szó szoros értelmében megérintheti és mozgathatja a figurákat, és gyakorlatilag tanúja lehet, amint életre kelnek. Olyan ez, mint egy élőszereplős film. Ám ha azt blue screen technikával készíti az ember, akkor hiányozni fog a produktumból a valóság illata. A stoptrükk technika esetén ilyen probléma nem merül fel.

A Karácsonyi lidércnyomás befejezése után újabb sztori után néztem, amely illik ehhez a technikához – folytatja a rendező. – A stoptrükk különleges művészi kifejezési forma. Aztán John Raft barátom a kezembe nyomott egy népmesét, és úgy láttam, a történet megfelel a stoptrükk animáció adta lehetőségeknek. Olyan ez, mint a casting: az ember hozzárendeli az anyagot a médiumhoz. Ebben az esetben a társítás sikeresnek nevezhető.”

 „Akárcsak a Karácsonyi lidércnyomás esetében, a betétdalok megírása ezúttal is igazi csemege volt – meséli Elfman. – Tim képi világa teljesen megfelel annak a zenének, amit a legjobban szeretek. Ezek a sötét humorú, szokatlan történetek tökéletes alapot szolgáltatnak nekem, hogy azt régi, kissé bizarr stílust használhassam, amely a kedvenc zenei korszakom, az 1930-as évek dzsesszzenéjének sajátja. Csak reménykedni tudok, hogy lesz rá még alkalom.”

„Sziporkázóan jó történetről van szó, amit ráadásul korábban nem filmesítettek meg százszor – meséli Allison Abbate producer. – Természetesen magán viseli a Tim Burton-féle stílusjegyeket, a fekete humort és a bonyodalmas jellemű szereplőket. Engem főleg az vonzott, hogy a történet szívszorongatóan szép.”

A halott mennyasszony története két, egymástól igen különböző világban játszódik, az Élők és a Holtak Honában. Amint kiderül, az Élők Hona igen kevéssé lüktet az élettől, míg a Holtak Honában sok minden van, amiért érdemes „élni”.

A történet egy viktoriánus faluban játszódik. Hogy megmaradjon az orosz népmese hangulata, McDowell és csapata kelet-európai jellegűvé formálta az Élők Honát. „A munkamódszerem az, hogy meglehetősen eltérő elemek összegyúrása következtében újszerű képi világot teremtek. A filmből tehát kimarad az ismert viktoriánus architektúra. Ehelyett cseh és lengyel építészeti elemeket használtunk fel, amelyeket ötvöztünk az angol viktoriánus architektúra sajátosságaival.”

Az Élők Honának sivárságához a látványtervezők tompa, monokróm színek sokaságát rendelték. A felhasznált elemeket a viktoriánus kor fotóművészetéből, dagerrotípiák és üvegfotográfiák tanulmányozását követően építették bele a képi világba.

A Holtak Hona az élőkének egyfajta görbe tükre: a felszíni főtéren elhelyezett lovasszobor helyén odalent egy csontlovat megülő csontváz szobra található. Az épületek a felszíniek omladozó másai, ám ennek ellenére valahogy élettel teltebbek, mint szépen karbantartott felszíni megfelelőik.

„Mintha minden szín lecsorgott volna a föld alá, hogy a Holtak Honának épületeit díszítse – magyarázza McDowell. – Alapjában véve a csontokról lemálló hús ihletett bennünket. Az alapötlet az volt, hogy az épületek is halottak, tehát megvan a vázuk, és van rajtuk némi vakolatszerű irha. Az architektúra a csontok szerkezetét követi, a húst pedig az erős színrétegek alkotják.”

Antoni Gaudí spanyol építész életműve nagy hatással volt a Holtak Honának élettel teli, organikus architektúrájára. „Eredeti, újszerű világot akartunk hozzárendelni a Holtak Honához – meséli McDowell. – Tény, hogy nagyon sokszor megalkották már, de éppen ezért szerettünk volna valami egészen izgalmasat készíteni. Ijesztő és fura, de az ember érzi, hogy el akar menni oda. Bizarr, tündérmesékbe illő, gyönyörű világ ez.”

A közönséges, sznob halkonzerv-mágnás páros, Nell és William Van Dort mindig is arról álmodott, hogy bekerüljön a felső tízezerbe. És ami a vagyonukat illeti, ott is volna a helyük. Igen ám, de hiányzik a rang, a cím, a stílus, szóval minden egyéb.

Ezzel ellentétben az ancient régime világának képviselői, Maudeline és Finis Everglot, Everglot herceg egyenes ágú leszármazottai minden finesse-szel rendelkeznek, csak éppen pénz nem csörög a sufniban. Vagyonuk réges-rég elapadt, csupán a patinás névvel és a rang patinájával takarózhatnak. Persze azért van még egy adu a kézelőben: nevezetesen leányuk, Victoria. Noha a szülők soha nem láttak maradandó értéket egy szem leányukban, kiderül, hogy éppen ő lehet a belépőjük, vissza a jet set Paradicsomába, a Van Dort klán legénysorban levő fia, Victor révén.

Az Everglot család kész arra, hogy a szentségtörés fölött szemet méltóságteljesen hunyva hozzáadja Victoriát a rettenetes Van Dort klán sarjához, mert, ugye, az újgazdag azért csak gazdag. Az üzlet megköttetik, a két család lázasan készül a nagy eseményre, és mindenki boldog, a két házasulandó fiatalt kivéve. Persze köztudott, hogy ez a házasság nem a szerelemről szól.

Victor és Victoria az esküvő előestéjén találkoznak először, amikor is a két család összeül, hogy a két fiatalt megfelelő pompa mellett bemutassák egymásnak, és persze megtartsák a menyegzőpróbát. Nehéz eldönteni, a mátkapár melyik tagja viselkedik félénkebben eme találkozás alkalmával, de felcsillan egy szikrányi remény, hogy mindenek ellenére a fiatalok közötti igaz szerelem mégsem illúzió csupán. A próba alkalmával azonban Victor annyira belezavarodik a házassági eskü szövegébe (még azelőtt, hogy véletlenül lángra lobbantaná leendő anyósa ruházatát), hogy Galswells atya elbocsátja, mondván, csak akkor kerüljön ismét a szeme elé, amikor betéve tudja a szükséges mondatokat.

A megalázott fiatalember beveszi magát a falut övező sötét erdőbe. Mihelyst magára marad, azonnal sikerül elmondania az eskü szövegét, és olyannyira belejön a szerepébe, hogy végső gesztusként egy öreg fa gyökerére húzza a jegygyűrűt. A gyökér azonban nem az, aminek látszik.

Szörnyű pillanat: egy oszlásnak indult, mindazonáltal különös szépségű nőalak emelkedik ki a földből, testén menyasszonyi ruhára emléke ztető rongyok, csontos ujján ott fénylik Victoria gyűrűje. Victor akaratán kívül eljegyezte magát a Halott Menyasszonnyal.

A Halott Menyasszony összetört szívvel várta, hogy vőlegénye érte jöjjön, amióta esküvője éjszakáján gyilkosság áldozata lett. Noha szíve régóta megszűnt dobogni, szüntelenül keresi az igaz szerelmet, és a társat, aki megosztja vele örök nyugodalmát. A véletlen Victorra osztotta a vőlegény szerepét, aki azonmód alásüllyed a Holtak Honába, amely amolyan lármás-duhaj tükörképe az általa megszokott komoly való világnak. A Holtak Honában a kocsmák ajtaja mindig sarkig nyitva áll, és a hullák ereiben sokkal több élet pezseg, mint a föld felszínén tespedő Élők Honának unalmas lakóinak ereiben.

Victor mindent megtesz, hogy visszajusson Victoriához, de hiába. Victoria pedig vár rá, közben meddő kísérleteket tesz a rokonság meggyőzésére, miszerint vőlegényét egy halott asszony magával hurcolta az alvilágba. Ahelyett, hogy leányuk segítségére sietnének, az Everglot szülők sietve új házasságot szerveznek. A második jelölt a titokzatos, sötét lelkű Barkis Bittern, aki jó időben és a megfelelő helyen bukkan fel, hogy elnyerje Victoria kacsóját.

A Halott Menyasszony mindent megtesz, hogy megakadályozza a pokoli frigy felbontását. Victor a maga részéről megpróbál szabadulni a Holtak Honából, hogy visszatérhessen örök szerelme ölelő karjai közé.