Vészhelyzet hetvenkilencedikszériájában a molekulárisan stabilizált sejtszerkezetű Dr. Carterodaszól kínai asszisztensének: – Keresztpróba négy egység vérhez,kisrutin, vizelet, és induljon a nyomtatás! Két vese rendel!
Ám az a helyzet, hogy a szituáció már nem elképzelhetetlen.

Nem mostanában várható, hogy egy-egy tisztességesebb buli után azember újranyomtathatja a máját, de a Missouri-Columbia Egyetembiofizika-professzora, Gábor Forgach (az illető, bár magyar származású,nem áll rokonságban az Ãœvegtigris Forgács Gáborával) vezetéséveldolgozó kutatócsoport már megtette az első lépéseket az emberi szervekmesterséges előállításának területén. A kutatók a Nemzeti TudományosAlap ötmillió dolláros támogatásával olyan „biotintát” és „biopapírt”fejlesztettek ki, amely segítségével lehetővé válik a sejtek szervezetttenyésztése. A kutatás eredetileg az olyan biológiai „önépítő”mechanizmusok megértésére irányult, mint amilyen az embriók fejlődése.
 
Azeljárás során egy őrlőgép először kinyomtat egy kis ív biopapírt, amizselatinban és cukorban gazdag, hialuronan nevű anyagból álló zselé. Ahialuronan (hialuronsav) nagy poliszacharid-láncokból felépült,nemszulfatált, maximum 25.000 diszacharid egységből állóglükóz-aminoglükán (GAG), amely a leggyakrabban fejlődő embriókbanfordul elő. Ezután néhány száz mikron átmérőjű sejtanyag-golyócskákformájában „biotinta” kerül a papír felszínére. A két fázis addigismétlődik, amíg elegendő mennyiségű – általában két centimétervastagságot elérő – réteg nem halmozódik egymásra, a közepén egysejtekből álló gyűrűvel.

Az így létrejött, rétegzett alapanyag egy bioreaktorba kerül, aholegy inkubációs szakasz során a sejtek összekapcsolódnak a körülöttüklévőkkel. A biopapír nem csak állványként összetartja a sejteket, hanemtáplálékként is szolgál, ezért a sejtek anyagcseréje folyamán egy részefelemésztődik, a maradék pedig felbomlik. Egy bioréteg kinyomtatásakevesebb, mint két percet vesz igénybe, a sejtek összeforrása azonbanegy hétig is eltarthat.

Ugyan a DNS- és RNS-chipek – más néven a DNS- és RNS-lapkatechnológia – egy ideje már rendelkezésre állnak, eddig két dimenzióbannyomtatták őket. A szervnyomtatás kutatói azt is felfedezték, hogy amolekulákon kívül hogyan lehet a módszerrel szöveteket is létrehozni.

Helen Lu, a Columbia Egyetem Bioanyagok és Interfész SzövetmérnökiLaboratóriumának vezetője arra figyelmeztet, hogy a bionyomtatás nem adválaszt arra a kérdésre, hogy például hogyan alakulnak ki az erek abőrben.

A biopapírt kifejlesztő Glenn D. Prestwich, a Utah-i Egyetemprofesszora szerint a kutatócsoport májakat és veséket is tud majdnyomtatni, de ezzel a módszerrel leghamarabb 10 év múlva nyerhetünkemberi szerveket.

]]>