Kisregénypályázat ANTAL József, Kód, e-könyv, SF-portal (2012. évi jelölés) A mű tulajdonképpen akcióregény, SF-eleme az igen gondosan és korrekten láttatott tudományos kutatás, amelyre a bonyodalom alapozódik (bár annak „jövőszerűsége” is kérdéses). Az ábrázolt arab-amerikai konfliktus alighanem sokáig biztosítja a téma időszerűségét. Az epikum érdekes, feszültsége mindvégig fennmarad, sőt fokozódik. A tudományos probléma megoldása miatt érzett izgalmat a két hősért való aggódás erősíti. A két fő figura rokonszenves, bár nem túl árnyaltan jellemzett; a Lökött Lora szerepe, ill. hosszan titkolt szerelme kissé motiválatlan. A regényszínhelyek (kórház, járványügyi központ) hűvösen jellegtelenek. ANTAL József, Vektor, e-könyv, SF-portal (2012. évi jelölés) (Minthogy az író a két regényt egyazon sablonra építi, megengedjük magunknak, hogy mi is ezt tegyük az indoklásban.) A mű tulajdonképpen akcióregény, SF-eleme az igen gondosan és korrekten láttatott tudományos kutatás (bár annak „jövőszerűsége” is kérdéses). Az ábrázolt arab-izraeli konfliktus alighanem sokáig biztosítja a téma időszerűségét. Az epikum érdekes, feszültsége mindvégig fennmarad, sőt fokozódik. Ez főleg a két hős sorsáért való aggódásból fakad, noha az író mindent elkövet, hogy a tudományos probléma megoldásáért is drukkolhassunk. A két fő figura rokonszenves, bár nem túl árnyaltan jellemzett; a negatív oldal képviselői inkább szerepek, mintsem személyiségek. A regényszínhelyek közül a hajléktalanok éjszakai világa hatásos és nyomasztó, a kutatóintézet és az izraeli kórház inkább csak jelzésekkel ábrázolt. KASZTOVSZKY Béla, Glória, Galaktika, 265-266. Ennél „kasztovszkysabb” művet talán még a szerzőnek magának sem sikerült írnia. A kisregény ezúttal nem a közösség, hanem az egyes ember felelősségének helyes értelmezését tematizálja. miközben (látszólag) tudományos magyarázatot keres irracionális jelenségekre (glória, csoda), a szellemi betegség és egészség messze átlapolódó fogalmaira, egyben az emberi élet értelmét, értékét is körüljárja. A cselekménynek nincs szüksége emberben megtestesülő rosszra, a műben valójában jó emberek mozognak, csak mivel a jót nem egyformán értelmezik, vagy képesek azt megvalósítani, a tetteik válnak eltérő értékűekké. A hős a környező világ végtelenségéből fakadó tehetetlenséggel, a megváltás lehetetlenségével küzd. Az igazán mély és humánus alapgondolat jól követhető szerkezetben valósul meg. Néhány elhihetetlenül jó ember sorakozik a lapokon. A nyelv az író megszokott, az elrejtett gondolatra mindig csak utaló, azt soha ki nem mondó, célozgató-körüljáró nyelve. NEMERE István, Halhatatlanok, Galaktika, 269-270. Nagyon érdekes, finom, miniatűr ábrázoláson nyugvó írás. Problematikája a különleges képességek birtoklása és a hatalom reagálása – e tekintetben az író nem optimista. Helyette olyan egyéniséggel ajándékozza meg hősét, amely intellektusa, előrelátása és különleges képessége révén megmenti őt a hatalom mohó érdeklődésétől. A cselekmény némiképp emlékeztet az író Terra c. regényére: a főhős csak mesél múltjáról. Ám itt a múlt valójában egyáltalán nem irigyelnivaló, a halhatatlan sok-sok félbenhagyott élete valójában tragikus. Az író nem tud neki több elégtételt adni, mint még egy utód fölismerését. Az összeütközés nem drámai: a mű erénye a finom, visszafogott ábrázolás, a hős derűs, csöndes fölényének érzékeltetése. Érdekes a fölsorakoztataott sok élet, a történelmi kornak megfelelő sorsok, és jól szolgálja a várt hatást az előadás közönségének sokféle reagálása. A kisregénypályázat díja a jövő évi HungaroConon kerül kiosztásra.]]>
A szerzőről
sheenard
Szélesi Sándor író, szerkesztő, forgatókönyvíró. Az Átjáró SF irodalmi magazin főszerkesztője volt, a Mysterious Universe sorozat egyik "szülőatyja", többszörös Zsoldos-díjas, 2007-ben az ESFS a legjobb SF írónak választotta. A kezdetek kezdetétől az SFportal szerkesztője.