Don’t Read This!!!  Mi történt velem 2005-ben

Előre figyelmeztetlek,hogy hosszú,banális, irreleváns dolokat tartalmaz!!!

Saját felelőségedre olvasd el.

Ezen év jól kezdődött, de picit meglepő helyen.

Ugyanis Pécsett, a Szántó Kolesz  C. épület lapos tetőjén kivántunk 1másnak Boldog Új Évet, mert a virslifőzés elhúzódott , így nem mentünk ki a Szécshenyi térre a tüzijátékot élvezni,de mivel nem akartunk lemaradni,  felmásztunk a tetőre.

Jó sport kabát nélkül – ráadásul a kezembe nyomtak 1 üveg pezsgőt is – felmenni a rögzített létrán,s kb. 20 percig ácsorogni a hidegben, annak ellenére, hogy 1leányzó derekát elkaptam, hogy ne dideregjünk annyira. 😡

Mikor a buli után hazamentünk a haverunk házához , – kb reggel 5 körül – sikerült pihennünk 2-3 órát,mert arra ébredtem, hogy nagyon kalapácsolnak, sarokcsiszolóval (flexel) vágnak valami fémet.

Kinézek az ablakon ,hát a szomszéd és a házigazda nagyban a kerítést javítsák.

Ugyanis már napok óta harcban álltak 1mással,hogy a kutya kijár  a kerítésen,s elcsalja a szomszédét is.

Ez Néki pedig nem tetszik.

Na,mind1 szolidaritásból segítettem nekik, mert aludni már ugyis sikerült eleget.

Délután a következő adag meglepetés ért.

Mielőtt indultunk volna vissza Szegedre,1 utolsó Rizikót lejátszottunk,s sikerült is megnyernem ezen partit.

Ez azé’ érdekes, mert  4 éve mióta 1ütt bulizunk hagyomány a Rizikózás,de eddig minden alkalommal Én voltam az első, illetve második aki elvesztette minden területét.

Ezután 1 ideig szélcsend,semmi említésre való dolog nem történt egészen március közepéig, mikor Szabadkán jártam.

Részt vettem 1 REPUBLIC koncerten,sőt autogrammot is kaptam Cipőtől, s az egész bandától.

Sajnos,mivel nem a saját nevemre kértem a dedikálást, hanem mint a Doroszlaiaknak de mivel a megilletődéstől picit dadogtam,így a Dorozsmaiaknak lett címezve. 🙁

Ezen az estén éreztem magam először Magyarnak.

Kezemben tartottam a  Magyar zászlót, énekeltem a dalokat, eufórikussan mulattunk.

Ez még nem minden.

Ezen esemény után pedig – számomra-  nagyobb kaliberü kocertre sikerült eljutnom.

Sőt eljött 2 kedves barátom is Pécsről.

A nagy esemény pedig ĐorÄ‘e Balašević koncert volt.
Nos,kellene ismernetek a szerbhorvát nyelvet,hogy az Ő zenéjét megértsétek,de nagyjából olyan mint a Republic.
Ő nem éppen énekel,hanem inkább poénkodik,anekdotákat mesél,s – szerencsére – nincsenek zúzós dalai.
Tőle is sikerültlkapnom autogrammot,a könyvbe melynek címe:
Dodir Svile = A Selyem Érintése
A dalszövegeit tatalmazza + jónéhány anekdotát az életéből.
Ezen események után is történt 1 naaagyon meglepő dolog.
5 nappal a koncert után a haverom,Zsolt – Ő & felesége Judit,voltak koncerten – bejelentette,hogy mikor visszafele tartottak Judit megsúgta Néki,hogy áldott álapotban van,a 3.-ik hónapban!
Mondja is most állandóan,hogy a Balašević koncert mindig emlékezetes marad Néki.
Különben Ő horvátországi magyar,aki pár hónapig Doroszlón élt,s a legjobb barátom unokatesója.
Mindezen szórakoztató dolgok után 18 napon keresztül olyan munkát végeztem,amit az életben nem gondoltam.
Zomborban a Tejgyárban új csarnokokat építettek,s a csempézők felkértek,hogy menjünk el páran segíteni fugázni.
Ilyen könnyü munkát még sosem végeztem.
Az igaz,hogy majdnem egész nap gugolni kellet, de megérte.

Nagyon hasonlított ezen munka a torta/sütemény díszítéshez, mert kb. 1cm résbe kellett belepréselni a mügyantát, müanyag zacskóból.

Eközben a napi robottól elfáradva a régi sf.hu oldalain megjelent 1 cikk, aminek kapcsán felkeresett levélben Brod bá’!?!

(erről jut eszembe : Off topic, Ban Janos novelláját még nem kerestem meg/olvastam el.:( )

 
Májusban  nagy változás állt be ismét az életemben.

Nővérem férje meg lett operálva,s így 30 napon keresztül Én dolgoztam az üzletükben.

Ugyanis maszek darálós.

Na, ezen hónap alatt majdnem megőszültem.

Ugyanis nagyon hiányzott a kapcsolatom aVilággal!!!

Mikor hozzászoktam, hogy levélsakkozom, meg elolvasom a kedvenc oldalaimon történteket,de mindez gép nélkül nehézkes.

Persze  10 perc alatt elmehettem 1 Netkávézóba,de Nálunk az ilyen dolog méregdrága.

Ilyen helyen kb.15perc jön ki annyiba, mint otthon 1 óra + tel inpulzus.Meg a kapcsolat néha úgy tünt lassabb mint otthon.?

De azé’ sikeresen ellenálltam a kísértésnek 8 napig,de akkor már be kellet mennem a városba, hogy megnézzem a leveleimet.

Amugy nem unatkoztam, mert  körülöttem szaladgált a nővérem 2 kislánya,+ a  szomszédok gyermekei.

Nem tudom,hogy lehet azt elviselni,mikor nap mint nap 6-10 gyerek – mivel nagy az udvar – kergetőzik,sivalkodik, naszóval játszik,s jön értük a szülő,hogy kéne hazamenni,mert kezd este lenni.

Hogy mekkora hisztériákat lecsaptak ott,azt el se tudjátok képzelni.

 Brrr …

Ja a legjobb dologról még nem is szóltam, a vekkeremről.

Mivel falusi vagyok megszoktam a korán kelést/kakaskukorékolást, de ITT 1 papagály ébresztett az első napsütéssel.

Ugyanis kint van a kalitkája az udvaron, nincs letakarva éjszakára, s mikor kezd  hajnalodni rákezd a fütyülésre,s egész nap abba nem hagyja.

Nem kellemes,mikor reggelente 4 óra után pár perccel füttyszóra ébredsz.

Má a katonaságnál se szerettem.

Közben május közepén/végén 1 szomoru dolog is történt Szabadkán.

Ugyanis ott járt Gyurcsány papa,s  átadta a Magyar Házat ,amit nagyon is helyesen Pártháznak titulálnak.

Ugyanis az átadó ünnepségen, s az utána következő ebéden a Népkörben, nem vala jelen  a VMDK elnöke/képviselője/stb. Csakis a VMSZ és Kasza Józsika …

1 mondat Gyurcsány bá’ beszédéből nagyon megmaradt bennem, ugyanis kijelentette, hogy a határon túli magyarok CSAK akkor lesznek „elismert?” magyarok,ha azon országok,ahol most mint kisebbség élnek,bekerülnek az Európai Unióba.

De addig is őrizzük meg magyarságunkat!!!

A nyár gyakorlatilag ismét említésre nélkülien múlott el egészen augusztus végéig.

Ugyanis sikerült ellátogatnom a XVIII. Szefantor uolsó 2 napjára!

Találkoztam olyan emberekkel, akiknek az ’idegeire’ mentem/megyek.

Jó kis buli vala.

Szefantor topicban található az élménybeszámolóm …

Ezen esemény után pedig a Szegedi Ifjusági Napokra is odaértem barátom jóvoltából  –Laci -,kinek cége készítette a honlapját ,s ezért kaptak 2-2 ingyenbérletet.

Az 1iket fel is ajánlotta nekem.

Mint kárpótlás,mondta,mert az idén be vala tervezve 2 Republic koncert,még előbbre a nyáron,csak mivel a társaság nemtudott öszehangolódni, így kihagytuk.

Pedig elmentünk volna egészen Aggtelekig.

A SZIN-en fellépet –többek közö tt- 2 „őskori” külföldi banda a The Cure & az Alphavile.

Aki a The Cure miatt ment ki,annak megérte,mert közel 3 órán keresztül zenéltek,de naaagyon nagy vala a tömeg,így csak a leghátsó soban áldogáltunk.

Volt 2 kivetítő is,de alami ok miatt a kép eléggé elmosódott vala,s nem nagyon letett élvezni, látni rajta semmit.

Ne tudom, hogy Robert Smith gitárján miért vala azon mondat,hogy :

Citizen,NOT a suspect!

Poén,hogy ezen koncert után az 1ik sátorban,ahol az afterparty ment –különben remixelt zene szólt, oh, yeahhh – Cure remixekkel indítottak.

A többi fellépő banda zenélye nem nagyon jött be,mert a rock nem az én zeném.

Ami még bejött a Kis Tehén Zenekar,Kis Pál & a Borz , Alphavile.

Igen, Alphavile. Mit mondjak nagyon megöregedtek,fel sem lehet őket ismerni.
Az énekes meghízott,körszakálat növesztett,de a zene nagyon ott van.
1etlen dolog ami nem tetszett, hogy a legismertebb dalukat:
4ever Young
csak mint ráadás énekelték el.

Meg hiába tombolt,tapsolt a tömeg csak 1 alkalommal jöttek vissza,ezen  dal erejéig.

Közben nagy esemény  történt velem, ugyanis kezet fogtam & autogrammot kaptam Farkas Bertalan asztronautától!!

Ugyanis a Szuper8 Sátorban, mint meglepetésvendég szerepelt.

Egész véletlenül sétálgatunk arra ,s nézzük a táblát, hogy mis is van beterezve,s pont akkor rakták ki a képét,hogy Ő lesz a vendég.

Másnak ilyen dolgok nem jelentenek semmit, de most már elmondhatom ,hogy sikerült valamit elérnem …

Az őszi munkálatok elhúzodtak, így nem tudtam elmenni a Szefantor afterpartyra,pedig az én dátum ajánlásomra szerezték meg.

Szokásos dolog, hogy pontossan 1 hónappal később sikerült mgiscsakkirándulnom.

Mint említettem Kecskeméten voltunk Edda koncert & babalátogatás miatt.

Az egészben csak a társaság vala jó.

Mikor az ember csak évente 1-2 alkalommal tud találkozni,mivel ahányan vagyunk annyi felé élünk, nehéz megszervezni, hogy mindenki ráérjen.

Nos ennyi lenne nagyvonalakban ,hogy mi minden történt velem.

Ha valamit kihagytam, akkor szóljatok nyugodtan.

Pár dolog,ami nagyon személyes kimaradt,de az nem is tartozik mindenkire.

Ezt is csak azé’ írtam le,hogyha az emlékeim kezdenek halványulni elővehessem, s ismét boldog lehessek, hogy végre 1 olyan évet is megértem, mikor történt velem valami.

***

A fejem mindenféle kétellyel és szorongással volt tele, amitől nem tudtam megszabadulni. Imádtam volna, ha egy plébános vagy esperes nyakába zúdíthatom az összes sz@rt, ami bántott. Egész csinos, hierarchikus folyamatábra rajzolódott ki előttem, mely a sz@r áramlását mutatta kezdve az én fejemtől a gyónás révén át a plébánoséba, onnan a püspökébe vagy bíboroséba (vagy aki következik: egyházi ügyekben nemigen vagyok járatos), és a végén a pápánál köt ki az egész, aki az ülepítőtartály szerepét játssza a világ összes fájdalomból, nyomorúságból és bűntudatból álló mocska számára, egészen addig, míg az összes sz@rt ő maga is tovább nem adja egyenesen Istennek. (Feltéve persze, hogy Isten létezik, vagy legalább van olyan cím, hogy „Isten”, ahová a sz@rt el lehet küldeni.)
(Bob)
Frederik Pohl
]]>