A Darkspore egy egyszerű hack’n slash játék, azaz nincs más dolgunk, mint az egérrel terelgetni karakterünket (vagyis három karakterünket, akiket a pályákon cserélgethetünk), és buzgón rákattogva az ellenfelekre, harcba küldjük őt. Eztán be kell gyűjteni a testrészeket, DNS darabokat, majd a pálya végén irány a hajó, ahol némi pénzért a felszedett darabokat ráheggeszthetjük a Spore-ból már ismert lénylaborban hőseinkre az összeszedett darabokat. Ugyanezen a hajón állíthatjuk össze a csapatunkat a következő küldetésre, és persze, a szörnyecskék képességeit (varázslatait) is itt állíthatjuk be. A játék hangulatos. A Spore-ból átvett elemeknek hál a Darkspore-t is belengi az abszurd humor, hiszen bár rémalakjaink rendelkeznek egy megváltoztathatatlan alap testtel (ergo nem növeszthetünk kedvencünknek második fejet vagy nyolc újabb kart), elég rendesen átalakíthatjuk őket, akár igazi kis tankszörnyet csinálva belőlük. A pályák is jópofák, űrben lebegő platformok remek hátterekkel, és bár a grafika nem éppen a legjobb (még a játék kategóriájához mérten sem), még sincs vele baj. Illik a Darkspore-hoz, hangulatossá teszi. Hab a tortán a lágy, elektronikus zene. Ennek ellenére ez a játék nem több egy bátor próbálkozásnál, ami viszont nem fogja az embert napokra a képernyő elé szögezni, és ha egyszer végig is játssza, nem sűrűn veszi újra elő. Miért? A válasz egyszerű: unalmas. Nincs lebilincselő történet, nincsenek érdekes karakterek, az RPG elemek irritálóan le vannak egyszerűsítve (még a lényépítéssel együtt is), a pályákon pedig hiába találkozunk lépten-nyomon leverni való rémalakokkal, a folytonos kattogtatás hamar unalmassá válik. A kihívás zéró, hiába a sok ellen, gyorsan leküzdhetőek. Taktikai érzék nem igazán kell, én olykor direkt belegyalogoltam a legnagyobb bolyokba, és lazán kisétáltam élve (legfeljebb karaktert kellett váltanom, mert a talonba tett szörnyike élete és képessége elkezd töltődni). Mint korábban írtam, egy pályára három különböző lény jut, akik közt váltogathatunk (egyszerre mindig csak egyet irányíthatunk). Erre a váltásra mindössze két dolog motiválhat: vagy mindjárt megmurdál a rémecske, vagy már meguntuk. Mert hiába az öt különböző támadás, a kasztok, amikor a lények között nincs akkora különbség, hogy az kihasson a játékmenetre. A pályákat végig lehet csinálni akár egyetlen rútpofa terelgetésével is. Esetleg akkor online? – tehetitek fel a kézenfekvő kérdést, hiszen két másik haverral nekiülve mégiscsak jobb lehet. Sajnos lehetne, mert az online móka végtelenül fapados. Van egy chatablak, aztán szevasz paraszt. Az automata játékkeresés nem sokat ér, tíz próbálkozásból nagyjából háromszor jártam sikerrel. Szóval lehet a chatablakban játékos partnert keresni, ami – ha csak nincsenek fenn a haverok – eléggé időigényes és elkedvteleníti az embert a játéktól. Zavaró a DRM is. Ennyire irritáló védelemmel még nem találkoztam. A játék még egyjátékos mókához is folyamatos netkapcsolatot követel, és mire egyáltalán eljutsz a főmenüig, legalább kétszer be kell jelentkezni az EA fiókodba (első indításnál mindenképpen). Mondanom sem kell, ez nem mindig jön ám össze. Ó nem! Volt olyan, hogy öt percig nem tudott kapcsolatot teremteni a szerverrel, ami ugye azt jelentette, hogy még a főmenüt sem láthattam. Összességében a Darkspore egy olyan játék, ami legfeljebb pár órára köti le az embert. Mondjuk, mikor várunk valamire, és nincs idő egy Mass Effectre (vagy akármi másra), és a Crysis 2 sincs a gépünkön (vagy akármi más), akkor el lehet ütni vele az unalmas perceket. Aztán ildomos valami tartalmasabb szórakozás után nézni. WINDOWS VISTA * 3.0 GHz P4 vagy Intel® Core™ 2 Duo 2GHz vagy jobb * 2 GB RAM * A 256 MB Videókártya, Shader Model 3.0 * Microsoft Windows Vista Service Pack 2 * 10 GB szabad hely a merevlemezen * Szélessávú internet kapcsolat WINDOWS 7 * 3.0 GHz P4 vagy Intel® Core™ 2 Duo 2GHz vagy jobb * 2 GB RAM * A 256 MB Videókártya, Shader Model 3.0 * 10 GB szabad hely a merevlemezen * Szélessávú internet kapcsolat Find more photos like this on SFport.net]]>