Hatalmas ováció fogadta a Zöld Darázst a sajtóvetítésen, dugig tömött terem, kaja-pia, koktélok, csinos hostess lányok, nem annyira csinos celebek, egy kipróbálható PlayStation 3, és rengeteg gyilkolásra is alkalmas objektívvel felszerelt kolléga. Az Intercom még két, maszkos sofőrt is leszerződtetett, akiknek impozáns megjelenése máris megadta a hangulatot ehhez a szuper filmhez, de ez nem is csoda, az utóbbi fél évben mást sem lehetett hallani, minthogy ez a film legalább olyan ütős lesz, mint pár éve a Vasember. Majdnem igazuk lett a prófétáknak. A Zöld Darázs 1936-ban kezdte pályafutását rádiójátékként, majd a hihetetlen népszerűség 1940-re már televíziós sorozatként is materializálódott, két évadban, összesen 28 részen át. Ugyanebben az évben két filmet is összevágtak a részekből. A televíziózás akkoriban azonban még gyerekcipődben járt, és elintézte, hogy negyed századig ne lehessen hallani a készülékekben a zümmögést. Ekkor készült belőle képregény, ami kitartott egészen 1949-ig, majd utána kisebb nagyobb kihagyásokkal behalt-újraéledt egészen napjainkig. Második virágzása 1966-ban kezdődött, sokkal fejlettebb technológiával, szintén tévében, ezúttal 26 részt megélvén, Van Williams-szel és Bruce Lee-vel. Majd ismét eltelt 40 év, és 2006-ban a franciák is készítettek egy rövidfilmet a Darázsról, amit olyan jól fogadott a közönség, hogy a Sonynál rögvest elkezdtek gondolkodni. Így jutottak arra az ötletre, hogy csinálnak egy méltó adaptációt, ráadásul 3D-ben. A történet, a hozzáállás, a karakterek mind, mind formabontóak, érdekesek, az akciók látványosak, de bizonyára lesznek olyanok, akiknek mindez megfekszi a gyomrát. Ráadásul a látványos utalások a Vasember hasonlóan laza életfelfogására, bizonyos helyeken feszengésre késztetik az embert, mert ami jól áll Robert Downey Jr.-nek, az Seth Rogen esetében már megkérdőjelezhető. Britt Reid egy nemtörődöm playboy, éli semmittevéssel teli napjait, iszik, bulizik, csajozik, és az őrületbe kergeti apját, aki látványosan sulykolja fiába a kisebbségi komplexust minden egyes reggel. Nem is lehet csodálkozni, hogy amint elhalálozik az öreg, s fia megkapja a hatalmas kérót, a család tőkéjének alapját képező, médiabirodalmat, meg az ötven kocsit a garázsban, Britt első dolga az lesz, hogy egy éjszaka levágja apja szobrának a fejét. Ebben segítségére lesz Kato, a kínai inas, kávémester, sofőr, mindenes, akivel örök barátságot köt, mert rajta kívül senki nem képes a kávé habjába selyemakác levelet rajzolni. Azonban hamar kiderül, hogy Kato egy kallódó kincs, szabadidejében páncélozott kocsikat készít, – extrák: elektromos ablakemelő, szervokormány, gépfegyver, lángszóró, kerékdöfködő lándzsák, katapultülés, rakétavető, stb -, és úgy verekszik, mint hét ördög. Brittnek pedig ez beindítja fantáziáját, és életcélként azt tűzi ki, hogy ezentúl szuperhősködni fog a Zöld Méh, azaz a Zöld Darázs fedőnév alatt. Azonban, hogy a rossz fiúk ne tudják sarokba szorítani, ők mindezt úgy teszik, hogy a közvélemény számára Darázs, bűnöző legyen. Nem számol azzal azonban, hogy az alvilág önértékelési zavarokkal küszködő jelenlegi feje, Chudnovsky ezt nem tűrheti tétlenül, és hamarosan már az egész város őket hajkurássza, azzal pedig senki nem törődik, hogy jót is tesznek. Britt természetesen minden munkát Katora hagy, neki csak a nagy szája van, meg a pénze, az újságbirodalma, amivel óriási hírverést csap Darázs rémtetteinek. A helyzetet tovább bonyolítja, Britt dögös titkárnője, akibe Kato is beleszeret, a nő azonban leginkább semelyiküket sem szeretné. Amint látható, meglehetősen nehéz átadni miért is olyan jó a Zöld Darázs, nagyon komplex, és a lényeg nem is azon van, ami történik, hanem ahogy, sokan a Kick/Ass-hez hasonlítják a mozit, de azért ez több helyen is támadható, leginkább, mert Brittnek ugyan tényleg nincs szuperképessége, de Kato – fénynél is gyorsabb – mozdulataira, és zseniális találmányaira azért nincs elfogadható magyarázat. Hőseink egy percig sem gondolkodnak, hogy a rossz fiúkat hidege tegyék, és a film poénjai is zseniálisak, mert elhagyták az idegesítő verbális humort, és elővették az ezer éve elfeledett helyzetkomikumokat. A szereposztás parádés, bár Seth Rogen egyre kevésbé győz meg arról, hogy bármiféle színészi képességgel rendelkezne, amit ordibáló ripacskodással próbál leplezni – a film szinkronizált volt, de valószínűleg eredetiben is ordibál – azonban minthogy itt a címszereplő egy balfék, szerencsére nem rajta áll, vagy bukik a mozi – pedig Rogen még a forgatókönyvbe is belekontárkodott, nyilván a saját kínos poénjait írta bele. A Kato szerepében brillírozó Jay Chou már egészen más tészta, tőle él maga a film is. Itt volt a ideje, hogy lehessen látni, nem csak Jet Li, vagy Jackie Chan tud még pofozkodni. Ráadásul Chou kapta meg a film legcoolabb effektjét, amikor szinte megáll az idő, ő pedig előre felméri, ki mikor fog támadni, majd ennek megfelelően gyorsan le is pofozza őket. A rossz fiút alakító Christoph Waltz szintén nagyon jó a meg nem értett gengszter szerepében, és mindenképpen üdvös, hogy nem Nicholas Cage manírjaival kellett beérnünk. Azonban, hogy Cameron Diaz mit keres a filmben, az a hónap feladványa, szinte bárkit betehettek volna a helyére, mert azon kívül, hogy elsütnek az életkorán pár kínos poént, nem sok szerepe van, hiába sugallt a plakát mást. A film zenéje ellenben zseniális, mind James Newton Howard témái, mind pedig a beválogatott betétdalok. A 3D azonban ebben a moziban is csupán parasztvakítás, odaát pedig még IMAX-ban is fogják nyomni, nálunk nem, de nem is baj. Összességében a Zöld Darázs egy igencsak szórakoztató és jól sikerült alkotás lett, főleg ha azt vesszük, hogy az Egy makulátlan elme örök ragyogásával nevet szerzett Michel Gondry készítette, aki az utóbbi időkben semmi kiemelkedővel nem jelentkezett, még akkor sem, amikor nem videóra mentek az anyagai.

The Green Hornet (amerikai, 2011, 119 perc) forgalmazza: Intercom rendezte: Michel Gondry forgatókönyv: Evan Goldberg, Seth Rogen szereplők: Seth Rogen, Jay Chou, Christoph Waltz, Cameron Diaz

Pontszám: 8 Scal – www.fatumteam.com

]]>