Január 16-án startol a Sci Fi Channel műsorán a Battlestar Galactica 4. évadának második fele, és ezzel búcsút is veszünk az elmúlt évek legjobb sci-fi sorozatától. Ronald D. Moore és David Eick megújították a televíziós science-fictiont, és magasra emelték a lécet az elkövetkezendő sorozatok előtt.
Ám nem kellett volna feltétlenül így történnie: a klasszikus Battlestar Galactica sorozat rajongói talán sokkal jobban örültek volna, ha az eredeti sorozatot folytatta volna a stúdió… és erre három lehetőség is kínálkozott.
Richard Hatch, az eredeti sorozat Apolloja, aki aztán komoly szerepet kapott a remakeben is, mint Tom Zarek, a 80-as évektől kezdve komolyan lobbizott a Battlestar Galactica folytatásáért. Bár volt egy próbálkozás a stúdió részéről Galactica 1980 címmel, de Hatch jó érzékkel kimaradt belőle – a sorozatot egyébként 10 epizód után törölték is.
A színész tehát lobbizni kezdett, hogy kapjon egy méltó folytatást a Battlestar Galactica – ez olyan szintig jutott, hogy 1998-1999-ben saját pénzből forgatott is egy 30 perces rövidfilmet, The Second Coming címmel. Ezt a változatot azonban sosem mutatták be nagyközönség előtt. Hatch rendszeres vendége volt a legkülönfélébb sci-fi találkozóknak, ezeken egy 4 perces előzetest mutatott be a projectből, amire nagyon pozitív reakciókat kapott a rajongóktól.
A különféle videómegosztókra sem jutott el azonban ez a trailer sem, Hatch hét lakat alatt őrzi a kópiákat – így mi is csak egy kézikamerás felvételt tudunk megmutatni.
Battlestar Galactica – The Second Coming trailer
Hatch ezzel a videóanyaggal – és a rajongói háttértámogatással – próbálta meg meggyőzni a Universalt, hogy ugyan, folytassák már a Battlestar Galacticát. Túl sok konkrétum a történetről nem derül ki, valószínűleg nem is voltak nagyon konkrét elképzelések, pláne forgatókönyvek a The Second Cominghoz. Hatch maga is beugrott a filmbe, mint Apollo, de számtalan régi kollegáját is sikeresen rávette arra, hogy szerepeljenek az előzetesben – így például John Colicos is, az eredeti Gaius Baltar, aki azért tér vissza, hogy elmondja: a cylonok között polgárháború tört ki. Ez azonban azzal járt, hogy kifejlődött egy új nemzedékük, akikkel fel kell venni a küzdelmet. Starbuck nem tűnik fel az előzetesben, viszont úgy néz ki, továbbra is a Battlestar Galactica központi alakja – néhány pilóta szerint legalábbis még él Starbuck, és el is határozzák, hogy megkeresik őt.
A Galactica 1980 eseményeit egy az egyben eltörölték volna, a The Second Coming semmilyen módon nem támaszkodott volna azokra. Kicsit összetettebb történetvezetést és egybefüggőbb epizódokat terveztek volna – Hatch honlapján példaként az X-aktákat és a Babylon 5-öt emlegetik, mint a science-fiction sorozatok etalonját, amihez illik igazodni. Az eredeti sorozat történései után 22 évvel vették volna fel a szálakat – az eltelt idő alatt pedig új problémák merültek volna fel a szabvány Kolóniák vs. Cylonok meccseknél. Például, itt a népesség egy meghatározó része már az űrben született: a kolóniákról menekülők gyermekei vajon hogyan élik meg a helyzetet? És egyáltalán, 22 esztendő múltán milyen állapotban van a flotta?
A projectből értelemszerűen nem lett semmi – illetve azért egy Richard Hatch nevével fémjelzett 7 kötetes Battlestar Galactica – The Second Coming regénysorozat azért született belőle.
A terveknek azonban nem az Eick-Moore-duó tett be, hanem két, teljesen különböző próbálkozás.
Battlestar Atlantis
Az egyik a sorozatalkotó Glen A. Larson terve volt egy mozifilm elkészítésére. Az 1994-es los angelesi 15 Yahren Reunion nevű BSG conon Larson bejelentett egy négy órás – akkor még – tévéfilmet, ami más nézőpontból mutatja be a történetet, a Galactica múltját, jelenét, jövőjét. A bejelentés után azonban jó ideig semmi nem történt.
1999-ben a Sci Fi Entertainment interjújában Larson bejelentette, hogy az ő cégéhez kerültek vissza a BSG mozifilm jogai – és tárgyalásban van több különböző stúdióval is ennek kapcsán. Nem sokkal később bejelentették, hogy a Wing Commandert jegyző Todd Moyer lesz a film producere, és a filmet Luxemburgban fogják forgatni, 40 millió dollárból.
Elkezdtek csöpögni az információk: a film a Battlestar Pegasusról fog szólni, a főszereplő Cain parancsnok lesz, aki meg akarja találni a Galactica-t is, meg a Földet is. Tudomása szerint ugyanis az ősidőkben a Földet a Battlestar Atlantis fedélzetén odaérkező emberek népesítették be. Battlestar Galactica folytatás a Galactica nélkül? – szegezték a kérdést a rajongók Moyernek, aki megnyugtatott mindenkit, hogy a Galactica természetesen kulcsszerepet fog játszani a filmben.
Ezzel párhuzamosan azonban némi nyilatkozatháború indult be Larson és Hatch között: Larson megerősítette, hogy a Writer’s Guild (írók szakszervezete) megállapodásai alapján külön kezelendőek a tévés jogok (amelyeknek a Universal a birtokosa) és a mozis jogok, amelyeknek ők – és ők bizony mindenképp csinálnak egy mozifilmet. Hatch viszont azt állította, hogy ő 1998 végén elment egy megbeszélésre Moyerrel a lehetséges folytatásokról, de aztán semmi választ nem kapott a későbbiekben. A problémát az jelentette, hogy a filmes és a tévés változatok is egyfelől, jelentősen építettek volna az eredeti sorozat szereplőire – másfelől pedig két különböző gárda két különböző története akár eléggé ellentmondásosra is sikerülhet. Hatch ráadásul elég komoly pénzt fektetett bele a The Second Coming előzetes elkészítésébe, a saját házára is felvett miatta egy 20.000 dolláros kölcsönt.
A project közben egyre hízott: a költségvetést felhízlalták 45-50 millió dollárra, valamint a forgatási helyszínt Németországba helyezték át. Moyer 3D-s űrcsatákról beszélt, és IMAX formátumról.
Végül ebből a tervből sem lett semmi – ugyanis feltűnt a színen egy páros, akik nagyon elszánták magukat arra, hogy tévésorozatot készítsenek. Ez a páros továbbra sem Eick & Moore voltak, hanem nem kisebb valaki, mint Bryan Singer, az X-men mozifilm alkotója, és Tom DeSanto.
A Singer – DeSanto terv
Ők ketten láttak neki a Battlestar Galactica feltámasztásának. Singerről, aki épp túl volt az első X-men filmjén, kiderült, hogy imádta a sorozatot, és amikor DeSanto előadta az elképzeléseit, akkor örömmel társult vele – és előtte megnyíltak az ajtók, amik korábban zárva maradtak. Sikerült megállapodni a stúdióval – 2002 májusában bemutatnak egy 2 órás tévéfilmet, ami, ha sikeres lesz, akkor akár sorozat is lehet belőle. Már a díszleteket is elkezdték felépíteni, a forgatási munkálatokat 2001 novemberében akarták megkezdeni – amikor is a 2001. szeptember 11-i események közbeszóltak. Egy teljes hónapot csúsztak emiatt, ez viszont Bryan Singer kieséséhez vezetett: neki az X-men második epizódjának kellett nekilátnia. Singer nélkül viszont a Fox is kockázatosabbnak látta a projectet, így le is fújták azt. Szárnyra kapott egy pletyka, mely szerint a Fox amúgy sem akart egyszerre két űrhajós scifibe pénzt ölni – a másik széria, ami ekkoriban kezdett formálódni, az Joss Whedon Firefly sorozata volt, és inkább emellett tették le a garast. DeSanto maga tagadja ezeket a pletykákat, és egyértelműen Singer kényszerű kiszállásában látja az okokat – amúgy pedig a Firefly sorsát sem viselte nagyon a szívén a Fox, tekintve, hogy összevissza adták le a minimál költségvetésből elkészült epizódokat, aztán gyorsan meg is szüntették.
DeSanto ettől függetlenül nem adta fel a próbálkozást, és átvitte a projectet a Sci-Fi Channelnek, akik rövid gondolkodás után megköszönték a lehetőséget – és átpasszolták a terveket David Eicknek, aki gyorsan be is vonta Ronald D. Moore-t.
De mi is volt DeSanto víziója a Battlestar Galactica folytatásáról?
Akárcsak a The Second Coming, ez is jócskán az eredeti sorozat eseményei után vette volna fel a fonalat – 23 évvel a Kolóniák lebombázása után. A Galactica 1980 eseményeit ő is meg nem történtté nyilvánította, akárcsak Richard Hatch. A sorozat egy osztályteremben indult volna, ahol egy tanár épp történelemórát tart – innét tudhattuk volna meg, hogy a Battlestar Pegasus megsemmisült, Adama parancsnok meghalt – az ő helyét Tigh ezredes vette át a Galactica parancsnoki posztján. A civilek fellázadtak a katonai vezetés ellen, így a flotta egy nyersanyagokban gazdag aszteroidamezőben telepedett le, ami a keresztségben a New Caprica nevet kapta. A cylonok egy időre eltűntek – akárcsak Apollo: nem tudni róla, hogy meghalt-e, sokan hiszik, hogy él valahol.
Mint később kiderül, a cylonok sem unatkoztak ez idő alatt: lezajlik köztük egy polgárháború, majd egy jelentős paradigmaváltás is. Mivel Baltar különböző implantátumok segítségével asszimilálja magát a cylon társadalomba, megmutatva ennek előnyeit, úgy döntenek, mégsem kell az emberiséget kiirtani. Sokkal célravezetőbb, ha mindenkit asszimilálnak a borg kollektívába a cylonok közé.
A Battlestar Galactica a leszerelési ünnepségére készül – a hajó végképp kiöregedett, egyre nehezebb egyben tartani, így célszerűbb kivonni a forgalomból. Az eseményt nem kisebb személyiség tiszteli meg jelenlétével, mint Mara, a Kolóniák elnöknője. Abban a pillanatban, hogy lekapcsolják a Galactica energia ellátását, a New Caprica közelében várokozó cylonok lecsapnak a flottára.
A film utolsó jelenetében feltűnik a cylonok bolygója is, ahol egy hatalmas, teljesen gépiesített társadalmat mutattak volna be – miközben a nézők beszélő hangokat hallhattak volna. Utolsó képként pedig emberi arcokat, és legvégül pedig Richard Hatch, azaz Apollo arcát láthattuk volna… ahogy a szeme cylonosan, vörösen megvillan. Apollo tehát valami hasonló átalakuláson esik át, mint a Star Trekben Picard kapitány, akiből rövid időre Locutus, a Borg lett.
Bryan Singer – Tom DeSanto Battlestar Galactica videó
Mint tudjuk, végül a Sci-Fi Channel egy remake mellett kötelezte el magát, Ronald D. Moore és David Eick kezébe adva a sorozat sorsát. DeSanto víziójából néhány elem azért átkerült ebbe a végleges változatba is, mint például a civilek kontra katonai vezetés problémája, a Battlestar Galactica „nyugdíjazása”, vagy a Kolóniákat vezető elnöknő személye. De ebben az új változatban a Battlestar Pegasus előéletét is megismerhettük, a Razor tévéfilmből – igaz, ez valószínűleg nem nagyon tükrözi Larson eredeti elképzeléseit.
Idén végetér a felújított Battlestar Galactica, de azért egy tévéfilm – a The Plan, amely a cylonok szemszögéből mutatja be az első két évad eseményeit – még elkészül… valamint zöld utat kapott a Caprica is, amely az egy generációval korábbi előzményeket dolgozza fel.
Források:
Battlestar Galactica blogBattlestarGalactica.ComBSG Wiki— Miyazaki Jun]]>
Az SFportal társalapítója, szerkesztője. Kedvenc sci-fi sorozata ennyi idő elteltével is a Babylon 5. Több, mint 15 éven keresztül számtalan sci-fi rendezvény szervezője volt. Bár továbbra is mindene a sci-fi, aktivitása alább hagyott, mióta egy belvárosi kerület önkormányzati képviselőjeként dolgozik. Manapság főleg D&D szerepjátékkal üti el a kevés szabadidejét.