Wolverine karmaival át tudja-e vágni Amerika kapitány pajzsát? És ha már itt tartunk, Tony Stark miért nem adamantiumból vagy vibraniumból gyártja a Vasember páncélokat? Mert akkor már Adamantiumembernek kéne hívnunk?

Fémtan

A Marvel világában az adamantium és a vibranium tartozik a legerősebb fémek közé – a valódi világ periódusos rendszerében hiába is keresnénk, bár egy 2000-ben, az első X-Men film bemutatója környékén készített kutatás szerint sokan azt hitték, hogy valóban az adamantium a világ legerősebb féme. A vibranium nevű fém 1966-ban, a Daredevil 13., februári számában tűnt fel, és később Anti-Metal néven is hívták, mivel az egyik variánsa bármilyen fémet képes keresztülvágni. Az első leletek egy 10.000 évvel ezelőtti meteorbecsapódásból származnak, amit az Antarktiszon fedeztek fel a kutatók. Egy másik variánst a Fantastic Four 53. számában, 1966 augusztusában mutattak be: ebben a Wakanda nevű – kitalált – afrikai királyságban fedeznek fel. Ez a változat képes elnyelni a hanghullámokat, vibrációkat és a kinetikus energiát. Wakanda királya, T’Chaka – a Black Panter apja – védelmezi a vibranium készletet: időről-időre nagyon minimális mennyiségeket elad belőle, szigorúan olyan vásárlóknak, akik nem visszaélni akarnak vele. A bevételből magát Wakandát fejlesztik, ami így technológiai szempontból a világ legfejlettebb államává vált. Az adamantium szót először egy 1956-os MGM sci-fi klasszikusban használták először, a Forbidden Planet-ben, tehát nem is a Marvel univerzumban született meg először. A szuperhősök világában első alkalommal 1969-ben találkozhattunk vele, az Avengers 66., augusztusi számában. Ekkor Ultron külső burka az, ami ebből a fémből készült. Ahogy az X-Men első részéből és az első Wolverine filmben láthattuk, az adamantium rendkívül nehezen megmunkálható ötvözet: a megszilárdulást követően anyag struktúrája olyannyira stabillá válik, hogy az emberileg elérhető legmagasabb hőmérsékleten sem lehet már mit kezdeni vele. Csaknem lehetetlen elpusztítani az adamantiumból készült eszközöket.

Amerika kapitány pajzsa

A Marvel képregények szerint a 40-es évek elején egy Myron MacLain nevű tudós próbálta a wakandai vibraniumot más fémekkel ötvözni, hogy egy korábbiaknál ellenállóbb tank páncélzatot tudjon előállítani. A kísérletei nagyrészt sikertelenek voltak – ám egy reggel azt tapasztalta, hogy két fém összeolvadásával egy minden korábbinál ellenállóbb anyagra sikerült szert tennie. Más források szerint ezt a fémet proto-adamantium-nak is hívják: erősebb, mint a később előállított adamantium. Ebből a véletlenül megszületett anyagból, a proto-adamantiumból és a vele összeötvözött vibraniumból készült el végül Amerika kapitány pajzsa. A Marvel Cinematic Universe-ben viszont Howard Stark az, aki elkészíti a pajzsot – az összes, rendelkezésére álló vibraniumot felhasználva. Állítása szerint erősebb, mint az acél, ugyanakkor a súlya mindössze a harmada. Ahogy a The Avengers-ben láthatjuk, a pajzs képes ellenállni Thor pörölyének, sőt, képes visszasugározni is a csapás erejét, így másnap a favágóknak nem kell a környéken fákat kidönteniük.

Akkor most melyik is az erősebb?

Ha az eredeti képregényeket nézzük, akkor Amerika kapitány pajzsa az erősebb: a proto-adamantium önmagában is erősebb, mint a későbbi adamantium változatok (amelyből Wolverine karmai is készültek). Ez az anyag ráadásul ötvözve van wakandai vibraniummal is. Éppen emiatt Wolverine nem tudná megkarcolni sem a pajzsot – 1:0 a kapitánynak. A Marvel Cinematic Universe-ben a jogok állása miatt egy jó darabig biztosan nem láthatunk majd ilyen összecsapást. Hogy Ultron páncélja tartalmaz-e adamantiumot, azt majd jövő nyáron fogjuk meglátni.

És Tony Stark miért nem használ ilyen fémeket?

Jó kérdés. Olyan anyag, mint amiből Amerika kapitány pajzsa készült, nincs még egy a Földön – hiszen véletlenül született, épp annyi, amennyiből a pajzsot el lehetett készíteni. Vibraniumból is nagyon kevés van, egy páncélra való alapanyag valószínűleg még a Stark birodalomnak is jelentős anyagi megterhelést jelentene; de a valamivel nagyobb mennyiségben elérhető adamantium se két fillér (bár ugye valami hasonlót megengedhetett magának az Ezüst Szamuráj). Az adamantiumot pedig nehéz is megmunkálni – ha egyszer elkészült belőle valami, már lehetetlen újra beolvasztani és újra felhasználni valamire. Ráadásul Stark kimondottan szeret újabb és újabb páncélokat tervezni, folyamatosan fejleszteni őket, vagy bizonyos típusú feladatokra összeállítani egy-egy speciális páncélt. Talán azt megengedhetné magának, hogy összerakjon egy adamantium páncélzatot, de utána azt nem tudná már továbbfejleszteni; a szükséges adamantium árából meg valószínűleg több páncélt is le tud gyártani – akár annyit is, amennyit eldurrantott az Iron Man 3 végén.    ]]>