A mostani perektől terhes időszakban nem árt, ha rábukkanunk egy-egy gyöngyszemre, aminek köszönhetően a M.A.G.U.S.-sal kapcsolatban is felszabadultan röhöghetünk egyet. Tinédzserkorom meghatározó olvasmányélménye volt Gál Péter könyve, A New Age keresztény szemmel, mely katolikus szempontból elemzi a New Age jelenséget, és annak általa vélt veszélyeit, lelki üdvösségünk szempontjából. Egy rövidebb fejezetből megtudhatjuk: a M.A.G.U.S. szerepjátékosok nem feltétlenül kárhoznak el a pokol tüzében, de legalábbis nagyobb esélyük van rá, mint a hétköznapi halandóknak. De akár a Gumimacik című klasszikus Disney sorozat nézőinek is -sőt, a Disney-logóról kiderül: klasszikus New Age szimbólum!  Tudj meg mindent a scifi, a fantasy és a szerepjátékok veszélyeiről! Új nevelők         Csoportok, eszmék, iskolák Nem csalatkozunk, ha azt merjük állítani, hogy világszerte és hazánkban a mai gyermekirodalom és egyes mesefilmek ugyanezt az eggyéválási képességet akarják kifejleszteni az azonosulásra valóban fogékony és mindenre hajlékony gyermeki személyiségben. A gyermekújságok ma már a felnôtt lapokhoz hasonló arányban szerepeltetnek sci-fi-meséket, horror- vagy szellemtörténeteket. Ezek a TV gyermekműsoraiban még nagyobb teret kaptak. Mielôtt a TV-ben megjelentek volna ily nagy számban az újfajta mesék Hieronymos Bosch festményeinek pokolbeli alakzataihoz hasonlító hôsei, gyermekújságokban (a Robur, a Transformer, A csodálatos Pókember, a Robotzsaru a Kandi Lapok stb.) már felkészítették a legifjabb olvasókat arra, hogy a váratlan találkozásokból, űrlátogatásból, galaxisok összecsapásaiból álló történetek révén milyen félelmetesen érdekfeszítô világnak a rabjaivá válhatnak. A Pókember-rôl, a Denevérember-rôl, a varázsitalt készítô gumimacikról, a pajkos kis ,,szörnyecskék”-rôl szóló rajz- vagy játékfilmek meséiben több dolgot megfigyelhetünk, ami a hagyományos és a népmesék tartalmától és formavilágától különbözik: 1. A népmesékben mindig szerepel valamilyen módon az ember; ô kerül be az esetleges tündérvilágba, vagy a boszorkányok közé, és a történet középpontjában, célrendszerében mindig ez a legalább egy emberi szereplô áll. Az újkorszaki mesék jelentôs része pedig olyan sci-fi- mese, amelyben csak fantázia-alakok szerepelnek. 2. A népmesékben minden világos, vagy egyértelművé válik. A mese kezdetétôl nem okoz gondot a kis gyermeknek sem, hogy ki hol áll, ki ki mellett van; a jó és rossz harcában mesérôl mesére (évszázadokról évszázadokra) stabilak a jónak, illetve a rossznak a jelképei, attribútumai: a gyermekek nemzedékrôl nemzedékre a mai napig tudták, hogy az ördög miért ördögi, a fôhôs mitôl látszik fôhôsnek stb. Az említett új mesékben pedig felcserélôdnek a jelképek, a színek, az alakok: megengedett, hogy a pozitív hôs az eddigi ördögi alakzatban lépjen fel, mint azt a Batmannél vagy a Pókembernél megfigyelhetjük; ha a gyermek a magyar népmesék alapján eddig a varázslókat — joggal — a rossz oldalán ismerte meg, azt most a ,,gumimacik” varázslófigurája, és a többi hasonló szellem-mese alakja szerint ,,jónak” kell elfogadnia. Ha a ,,Csillagháború”-szerű filmeknek és sok-sok rajzfilmnek csupán a jelmezeit néznénk, nem tudnánk megmondani, ki a pozitív hôs, vagy ki a ,,jó”, és ki a negatív hôs, kik állnak mellettük. 3. Nem csupán a szerepek értékcseréje történt meg, az is kitűnik, hogy e mesék egy része azt az alakot is pozitívabban szerepelteti, aki a rossz oldalán áll: háziállatkák kedvességével felruházottak a kis szörnyecskék, holott gyakran kiderül a démonira emlékeztetô belsô valójuk; sok gyermeknézônek közelebb került a szívéhez ,,Gyagyás Tódi” humor által megsajnáltatott kis-ördög figurája, mint a szembenálló ,,gumimacik” csapatának tagjai… A New Age monizmusának szándékos irányulása nagyon egyszerűen nyilatkozik meg e ,,gyermekvilágban”. Itt is ugyanazon módszer készíti fel a várva várt ,,transzformált tudatú” állapotra a gyermekeket, mint amely a felnôtteknek szánt bestsellerekben működik: az eddig hagyományozódott értékek közt zavart kelteni, azokat ,,játékosan” felcserélgetni. Az egység ügyében ugyanis nem csupán a különféle vallási elemek összezagyválása történik, nemcsak az embernek a kozmosszal, meg istenségekkel való egyesítése a cél, hanem — ennek megfelelôen — egyfajta megkülönböztetéstôl való irtózással, a jónak és a rossznak az egységesítése is feladat. Jó módszer ebben az összekeverés, a finom elhagyás, és olyan jelszavak támogatják ezt, mint az erôszakmentesség, a ,,nem ártás”, a ,,kibékítés”. Napjainkban a gyermekek már lelkesen vallják meg, hogy ha felnônek, akkor ,,Szupermenek” lesznek, és amikor estérôl estére megjelenik számukra képernyôjükön a rajzfilmet szignáló (csonka) szivárvány (a piramis mellett a New Age másik jelképe), a bájos kentaúr-pónik révén minden alkalommal egy okkult képesség játékos bemutatásán szórakozhatnak (teleportáció, láthatatlanná válás, térutazás stb.). A Das Neue Groschenblatt újságírója is szeretné, ha többen felfigyelnének ezekre a jelenségekre, ezért írja a lap 1993. decemberi számában: ,,Merészség-e a fantasztikus alakok áradatát, amelyek jó idô óta benépesítik a gyermekszobát, és még jobban belopóznak a gyermekek szívébe, összefüggésbe hozni azzal a »tervvel«, amelyrôl Alice Bailey azt állította, hogy csak 1975-ben léphet nyilvánosság elé? Mindenesetre ezidôtájt következett be, bár csak lépésrôl lépésre, a belépés a totális képkorszakba. A képek, különösen ha mozognak, hatalmas varázserôvel bírnak. Szárnyat adnak a fantáziának, elmossák a valóságot és lesüllyednek a tudattalanba. Ugyanakkor átugorják a nyelv és intelligencia határait. Nemrégiben egy közvélemény-kutatás során kiderült, hogy a tizenévesek azt hiszik, hogy csupán be akarják beszélni nekik a Jézus Krisztus általi megváltást, míg teljesen valósaknak tartják a Vénuszról jövô békaembereket. A mozgó képek látszat-világa ideális kapu a földöntúliak világának betéréséhez. Nevetni lehetne, ha nem volna olyan szomorú: az angyalok világát kizárták a gyermekek világából, helyettük ezt ma mondai és mesés alakok, békaemberek, koboldok és fantázia-emberkék idegen csillagokról jôve népesítik be olyan módon, ahogy azt angyalok és szentek sosem tudták. Amit alig vesznek észre, mert minden happy enddel végzôdik, a forgó egyszarvú és a keringô ötágú csillagocska, a szerencsehozó macik és a Világegyetem Urai, a szivárvány és a varázsló — mindegyik üzenetet hoz. Új üzenetet, amely ártatlannak tűnik, ha azonban fényt vetünk rá, a fantázia-hullámhosszon egyenesen az okkult- dömpinghez vezet. A New Age, az Új Korszak üzenete az, amely szelíden, de határozottan visszavisz a kereszténységbôl a pogányság világába, és azt a helyet, amelyet (még) Krisztus tölti be, szabaddá teszi a Vízöntô számára. Az »Új« Korszaknak ez az ura Lucifer, aki, mint a fény angyala, többhöz is ért, nemcsak a gyermekek szívének elvarázslásához. Minthogy ravasz és a maga módján hatalmas, egyszeriben egész ipart teremtett, úgyhogy gyermekkönyvekben és magnókazettákon, filmeken, képregényekben és videójátékokban, sôt, még a pólóingeken is tudja reklámozni birodalmának üzeneteit. Agymosás félelmetesen szelíd eszközökkel. És a szülôk, a tanítók, a nevelôk, a lelkészek? Hajlandó az ember azt mondani: észre sem veszik. Legfeljebb azt veszik észre, hogy a nevelésük nem használ. És talán még csodálkoznak is… Az 1991-ben jóváhagyott Bánréti Zoltán-féle általános iskolai irodalom-tanítási ,,alternatív” program keretében használt ötödik osztályos irodalom-könyvnek Kelemen Péter által írt elsô fejezetén belül a magyar gyermekek 18 oldalon keresztül ismerkednek a mágiával, a varázslással, s ennek költészeti emlékeivel. A feladatok között találjuk ,,…ha egy odzsibvé indián valakinek rosszat akar, fából elkészíti ellenségének kis képmását, és tűt szúr a szobor fejébe vagy szívébe, esetleg nyilat lô belé, abban a hitben, hogy amikor a tű belefúródik a képmásba, … erôs fájdalom keletkezik ellensége testének megfelelô részén. Ha kifejezetten az a szándék, hogy a szóban forgó személyt megölje, akkor bizonyos mágikus szavakat mormolván elégeti, vagy eltemeti a babát.” (29. o.) A 31. oldalon: ,,Az alábbi varázsszertartás leírásában keretezd be azokat a mozzanatokat, melyek a hasonlóság, és húzd alá azokat, melyek az érintkezés alapelvének felelnek meg: Egy ilyen jellegű maláj varázslat elôírása a következô: ,,Szerezz némi mennyiséget kiszemelt áldozatod körmébôl, hajából, szemöldökébôl, nyálából stb., hogy a test minden része megfelelôen képviselve legyen, és ezekbôl, valamint elhagyott lépbôl kiszedett viasszal készítsd el az illetô képmását. Lámpa fölé tartva, hét éjszakán át perzseld lassan a figurát és mondd: Nem viasz az, amit perzselek, N. N. mája, szíve és nyála, amit én perzselek. A hetedik perzselés után égesd el a figurát, és áldozatod meghal.«” 36. oldalon a 11. feladat: ,,Vedd át te magad a varázsló szerepét! Mondjuk, el akarod érni, hogy kedvenc csapatod középcsatára gólt rúgjon, vagy kapusa kivédje a tizenegyest. Mivel magad nem szaladhatsz be a pályára, ha befolyásolni akarod az eseményeket, legfeljebb a ráolvasás segíthet. Meg kell tehát bűvölnöd a labdát! Idézd fel a szellemét! (Nyilván nem hívhatják akárhogyan: neve bizonnyal elég rémisztô hatású, hogy az ellenfél holtra dermedjen tôle, rövid és pattogós, hogy hatásosan lehessen ismételgetni…) Legyél határozott és parancsoló! Akár megvalósultnak is bemutathatod, amit a varázslattal elérni akarsz. Alkalmazd a kényszerítés minél több nyelvi eszközét! 12. Szükséged lehet egyéb varázslatokra is. Mondjuk nátha vagy lábtörés ellen. Szeretnéd a villamost a megállóba bűvölni… Írj néhány — jól használható — ráolvasásszöveget az olvasottak mintájára! Vedd figyelembe a szöveggyűjteményben szereplô darabokat is! 13. Írj elbeszélést vagy mesét egy varázsló mai kalandjairól!… Az sem képtelenség, hogy hôsöd egy mai kisgyerek legyen — te magad vagy egy barátod –, aki varázserôt fedez fel magában. Szerepeljenek történetedben általad írt, a helyzethez illeszkedô varázsigék is!” Miután a varázsigék, vallási versek, áldozati formulák után hirtelen felbukkan Kölcsey Ferenc Himnusza, a könyv 83. oldalán ezt találja a tanuló a Himnuszra vonatkozóan: ,,A következô feladatokban megfigyeljük, milyen szerepet töltenek be a versben a mágikus költészet ismert elemei…” A kisiskolásnak nincs ideje (sem összehasonlítási alapja) a meglepôdésre, és ezek után már nyilván egészen természetesként fogadja a tankönyve 103. oldalától a 111. oldalig tartó elemzéseket arról, hogy a Biblia miért mágikus költészet, s hogy a Teremtés könyvében szereplô Isten pedig tulajdonképpen varázsló. S miután nagy igyekezettel megoldotta otthon ezt is: ,,Megpróbálhatod Dávidot is varázslóként ábrázolni” (106. oldal) –, másnap reggel, a magaköltötte átokformuláktól terhes táskájával a vállain belép iskolájának folyosójára, szembe kell találnia magát az új plakáttal: ,,Agykontroll- -tanfolyam gyermekeknek” — így részesülhet abban az élményben, hogy ím, az iskolában tanultak találkoznak a mindennapi gyakorlattal… Mert miután az iskolában megtanulhatta, hogy egy viasz- vagy szalmabábun megjeleníthetô valakinek a megsebzése, beteggé tétele, vagy meggyilkolása, (s ezt nevezik fekete mágiának), úgy most, ha az agykontroll-tanfolyamra beíratják, megtanulhatja José Silvától azt, hogy ,,az ember rendelkezik az egész világegyetemmel”, s így az ,,irányított képzelettel megalkotható az, amit képileg megjelenítünk”29 — vagyis nem is szükséges a bábukészítés, elég a képzelet, s ugyanazt tehetem, mint az említett odzsibvé-indiánok — s ez az ,,agykontroll”… Mind népszerűbb a fiatalok körében a M.A.G.U.S., AVAGY A KALANDOROK KRÓNIKÁI FANTASY SZEREPJÁTÉK, s egyre szaporodnak az ezt az igényt kielégítô szerepjáték szaküzletek és klubok. A Walhalla Páholy kiadásában megjelent játék látszólag nagy szabadságot ad a játékosoknak: maguk képzelhetik el a konkrét helyszínt, a játékos szereplôkön kívül a többi szereplôt, maguk alkothatják meg még a játék megkezdése elôtt a jellemvonásukat — ám mindezt megadott szempontok figyelembevételével. Adottak a keretek is: a színhelyrôl, egy elképzelt földrészrôl a valóságos földrészekhez hasonló hegy- és vízrajzi leírás található, történelmi és politikai ismereteket is tartalmaz, s mindezt megtűzdelve mesés és mitikus elemekkel, varázslókkal, szörnyekkel, tündérekkel. A játék több vallást is leír, s ezek sok sátánista vonást mutatnak: ,,KYR VALLÁS: a felsôbb síkok lakói ráuntak a nyugalomra. (…) A fény csak akkor fény, ha létezik árnyék is, a jó sem jó másképp, csak ha létezik, s birokra kel vele a rossz. (…) Öt istenségük van, köztük Sogron, a Tűzkobra, a Tudás, és a tudást szomjazó kíváncsiság isten, az örök újító. Szent állata a kobra — papjai és hívei tűzimádók. A másik Tharr, a Háromfejű, a Káosz, a Sötétség és a Pusztítás istene.” ,,RANAGOL VALLÁSA: A kosfejű Ranagol Ynev országának talán legnépszerűbb gonosz istene. Az intellektus, a gondolkodás teljes szabadságát és felsôbbrendűségét hirdetik. Az erkölcstôl mentes gondolkodást és a hűvös logikát részesíti elônyben, a hatékonyságot mindenek fölé helyezi.” De nézzük tovább, milyen fogalmakkal szükséges még tisztában lenni a játékosoknak: ,,MÁGUS: A beavatott, aki a lélek fejlôdésének a csúcsán áll. Hatalma korlátlan. A valódi mágusok már alig kötôdnek az anyagi síkhoz, szinte teljesen mentális lényekké váltak. Felmérhetetlen hatalmukkal sohasem, vagy csak nagyon ritkán élnek. Fekete mágus nincs.” ,,PSZI: A gondolkozó lények — kevés kivételtôl eltekintve emberek — mentális energiáját felhasználó tudomány. A varázslók számára a mágia alapja. Segítségével a tudati erôk felhasználhatók.” ,,MANA: A mágikus energia elnevezése. Az a különleges erô, amely mindent áthat, s amely felhasználásával képesek a mágiahasználók varázsolni.” ,,SZIMBÓLUM: A jelmágia formája. Olyan rajzolat, amely a mágikus energiákat összegyűjti és magába zárja… Megpillantásukkor fejtik ki hatásukat.” ,,MENTÁLMÁGIA: Azon mágiaformák gyűjtôneve, amelyek a tudatközpontra, egy lény gondolkodására, illetve logikai felfogóképességére gyakorol hatást. A legnehezebb és egyben a legveszedelmesebb mágikus tudomány.” Ha mindezek az egyszerre sokatmondó és egyszerre ködösítô meghatározások nem volnának eléggé árulkodók a szellemiségrôl, álljon még itt egy adat: a játékot leíró 400 oldalas könyvnek több mint egynegyede csak a mágiával és annak különféle alkalmazásaival foglalkozik! A M.A.G.U.S. szerepjáték sehogyan sem illeszthetô a keresztény világfelfogásba. Különösebb lélektani ismeretek nélkül is könnyen belátható, hogy arról, aki ilyen világba éli bele magát, aki ideig-óráig is magáévá teszi a mágia gondolkodásmódját, e hatások nem peregnek le róla nyomtalanul. A szöveg eredete:

Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár – a magyarnyelvű keresztény irodalomtárháza.
Forrás: http://www.communio.hu/ppek/konyvek/newage01.txt  ]]>