Mai napság kevesen hisznek az átkokban. Pedig átkot a történelem folyamán valószínűleg minden népnél mondtak, ámbár csak a görögöknél bukkanunk bizonyságra. Még az egyiptomi piramisok feliratai sem tartalmaznak átokszövegeket, amint azt oly sokan hiszik. Nekünk is vannak híres átkaink. Az egyik közülük királyokat és hercegeket sújtott a mendemondák szerint: ez a lacromai szerzetes átka.
Lacroma egy apró sziget a régi Ragúza, a mai Dubrovnik alatt. Olyan kicsi, hogy egy kolostor romjainál és egy császári parknál több nem is fér el rajta, ez a sziget mégis szerencsétlenséget és halált hozott birtokosainak fejére. A sors csapásait egy szerzetes hívta ki a császári ház fejére, bosszúból azért, amit az uralkodó a renddel tett. Az átok a kolostor elnéptelenedésekor született, mondája a következő:
1786-ban II. József egy aláírásával betiltotta a szerzetesrendeket, közöttük a bencéseket, akiknek volt egy kolostora Lacroma szigetén is. A bencés az egyik legrégebbi szerzetesrend, közel ezerötszáz éves. Magyar földön történt megtelepedésük is egy híján ezer évre tekint vissza, és első apátságuk Pannonhalmán 1001-ben kapta meg kiváltságlevelét. Hosszú évszázadokig háborítatlanul éltek az országban, ám II. József feleslegesnek ítélte őket. A mese szerint tehát a sziget elhagyásakor egy szerzetes megátkozta a sziget leendő tulajdonosait, hogy haláluk minél szörnyűbb legyen.
A szerencsétlen uralkodók sorát Miksa nyitotta meg. Ez a Habsburg házban, Ferenc József öccseként két évvel a leendő császár után született főherceg nem Európában uralkodott. A század közepén franciák szálltak partra Mexikóban, és elfoglalták azt. III. Napóleon a liberális és jó képességű, de Ferenc József által mellőzött Miksát hívta meg a trónra, aki elfogadta az ajánlatot, bár sejthette volna, hogy a franciák kalandorvállalkozásásnak nem lesz jó eredménye. Három évvel rá, hogy megkoronázták, a franciák az Egyesült Ãllamok nyomására kivonták csapataikat Mexikóból, s az egyedül maradt Miksát valamivel később, 1867-ben a mexikói szabadságharcosok – Benito Juarez köztársasági elnök harcosai – elfogták és mint "közcsendháborítót" agyonlőtték. Az Ausztriában népszerű Miksa Mexikóban gyűlölt ellenség volt: ajándékuralkodása dicstelen véget ért.
Ferenc József fiának, Rudolf főhercegnek halála nem ilyen nyílvánvaló, sőt mondhatni titokzatos. Rudolf egy vadászkastélyban halt meg önkezétől Vetsera bárónővel együtt 1889 január 30-án: főbe lőtte magát. A harmincegy éves trónörökös és a tizenhét éves bárónő halála körüli rejtélyt csak növelte, hogy az ügy iratait császári parancsra igyekeztek eltüntetni. Apjával való ellentétei miatt – Rudolf álnéven még egy szabadelvű újságban is publikált, mivel Ferenc József nem engedett beleszólást a Monarchia ügyeibe – gyilkosságról is beszéltek. Koporsójában egy viaszfejű testet ravataloztak fel, koponyáját bepólyálták, hiszen elvitte a golyó. Meg tudták magyarázni a kötést: az egyházi temetésre is csupán úgy kaptak engedélyt, hogy elmezavarnak tűntették fel a tettet, amelyet a koponya és az agy deformációja okozott.
A következő szerencsétlenül járt tulajdonos Erzsébet királyné volt, közismertebb nevén Sisi, I. Ferenc József felesége, Rudolf anyja. A királyné fia halálát követően már házasságában sem volt boldog, és miután császári férjének szerzett egy szeretőt, utazgatott Európában. Halálát Genfben 1898-ban egy szivébe szúrt reszelő okozta: Luigi Lucheni, egy hiú olasz anarhista volt a sors eszköze, aki ezáltal akart híres lenni. Erzsébet nem halt meg rögtön, sőt a merénylet pillanatában nem érezett fájdalmat sem: nem érezte a halálos szúrást, amikor gyilkosának ütközött. Szorosra húzott fűzője volt ennek az oka, a fűző nem engedte a királynő vérét kifolyni, Sisi még elsétált hajójára, és ott esett csak össze holtan.
Ezután a sziget a domokosrendiek kezébe került, és csak 1907-ben vásárolta vissza Windisch-Graetz hercegnő. Ãgy újból a Habsburg-ház tulajdona lett. Ez bizonyult végzetesnek a mendemonda szerint Ferenc Ferdinánd számára, s így egész Európa, sőt a világ számára is. 1914 június 28-án a trónörököst szarajevói látogatásakor több szerb merénylő is leste: hatan álltak készenlétben bombákkal és pisztolyokkal. Az első sikertelen merénylet után Ferenc Ferdinánd új útvonalon akart áthaladni a városon, egy tévedés folytán mégis a régin maradtak meg. S pontosan Gavrilo Princip előtt fékezett le autójuk – a konvoj harmadik autója -, aki kihasználva az alkalmat torkon lőtte a trónörököst, és hason a feleségét. Ferenc Ferdinánd élt még egy keveset, de mielőtt a kormányzósági palotába érhettek volna kilehellte lelkét. Ezután egy hónappal kitört az első világháború…
