Az évezred környékére nyilvánvalóvá vált a szakértők előtt: az eddig felhasznált energiaforrások (földgáz, olaj) készletei kimerülőben vannak – erről pár nappal ezelőtt az SFportal is írt. Energiára azonban a jövőben is szükség lesz, s egyre többet hallani ezek alternatív forrásairól.
Az olaj- és földgázkészletek fogyása persze már a múlt évszázadban is tény volt, teljes elhasználódásuk bekövetkezte a tudósok aktuális becslései szerint csak évtizedek kérdése. Sokáig úgy tűnt a szénhidrogének helyébe az atomenergia léphet majd. A fejlett országokban jelenleg is atomerőművekben állítják elő a villamosenergia jelentős hányadát. Időközben erről a megoldásról kiderült: nem környezetbarát, s gazdaságossága is megkérdőjelezhető. Felvetődött tehát az igény az új olcsó és környezetbarát energiaelőállításra. Ennek alapját az alternatív (más néven megújuló) energiaforrások jelentik.
Az alternatív energiaforrások a környezetben a bolygónk szinte bármely pontján elérhető energiahordozókat (napsütés, víz, szél) jelölik, melyek feldolgozásához így nincs szükség nagyméretű központi erőművekre. Kevesen tudják, hogy a Földön az emberiség összes energiaszükségletének majd 30-szorosa van jelen alternatív energiahordozók képében – nagyrészt hasznosítatlanul. A kiaknázatlanság oka az, hogy a feldolgozáshoz szükséges berendezések – bár áruk folyamatos csökkenést mutat – egyelőre drágák. Ãm a világon egyre több helyen ismerik fel az energiatermelés szempontjából a természetben rejlő lehetőségeket, s egyre több helyen részesítik állami támogatásban ezek alkalmazását. Minden arra mutat tehát, hogy fejlődés, ha lassan is halad, de egy irányba mutat: a jövőben a természetből nyert, „tiszta” energia fogja fedezni az emberiség ezen szükségleteit. A környezetben fellelhető energiaforrások száma nagyobb mint gondolnánk, s gyakorlatilag kimeríthetetlenek. Nézzük is meg, melyek ezek források!
Egyik legismertebb természetes energiaforrás a nap sugaraiban keresendő. Az első modern napelemek az 1950-es években készültek. Alkalmazásuk sikerét bizonyítja, hogy az 1960-as évektől a műholdakat is ezzel a technikával látják el energiával. Mindennapi használatuk is egyre inkább terjed, bár telepítésük még mindig elég költségesnek számít. Szintén ismertnek számít a szélenergia. Ennek kinyeréséhez szélerőművekre van szükség, amiknek legfontosabb része a több tíz méternyi magasságban elhelyezett rotorlapát. Ennek szél általi mozgása generálja a villamos áramot. Ilyen erőműből általában többet helyeznek el szeles területeken. Előnye, hogy az alternatív energiaforrások közül a legolcsóbb, hátránya viszont, hogy a hatalmas oszlopokra helyezett rotorok rontják a tájképet. Következő a sorban a vízenergia, mely jelenleg az ember által legjobban kihasznált alternatív energiaforrás. Az ebben rejlő lehetőséget az adja, hogy a természeti vizek (folyók, tengeráramlatok) folyamatosan mozgásban vannak. Ezt lehet kihasználni megfelelően telepített vízerőművek, turbinák telepítésével. Egy jó helyre tervezett vízerőmű, akár évszázadokig is termelhet villamosenergiát.
Kevésbé élnek a köztudatban a bio és geotermikus energiaforrások. Bioenergiát a természetben előforduló növényekből, vagy hulladékokból, esetleg szennyvízből lehet előállítani. Egyes növényekből égetéssel szabadul fel energia, míg a szerves hulladékokból, trágyákból biogázt lehet létrehozni. Látható, ezen eljárások nemcsak energiát hoznak létre, de egyben a hulladékok újrahasznosításának kérdését is megoldják. A geotermikus energia alapja, a föld mélyrétegeiben felgyülemlett hőmennyiség kihasználása. Ezt a hőmennyiséget cirkuláló víz segítségével alakítják energiává. Már születtek tervek arra, hogy a jövőben a hő mellett a föld alatti magmát is energiatermelésre használják fel, ám ennek technikai feltételei még nem adottak.
A fentieken kívül is léteznek még alternatív energiaforrások: ilyen például a hidrogén- és a fúziós energia. A hidrogénből kémiai tulajdonságainak megfelelően égetéssel lehet energiát előállítani. Ezzel kapcsolatban legtöbbet a hidrogén hajtotta autókról lehet hallani, melyek a tervek szerint külön e célra kialakított, újratölthető üzemanyagcellákkal lesznek ellátva. A fúziós energia lényegében a csillagokban végbemenő energiafelszabadulás elvével azonos. Két módszerén dolgoznak a szakemberek. Az egyikben mágneses terekkel összetartott plazma, a másikban deutérium-trícium cseppek összenyomással és hevítésével létrejövő mikrorobbanások szolgáltatnák az energiát. Ezek az eljárások azonban jórészt még kísérleti stádiumban vannak, biztonságos alkalmazásukra csak évtizedek múlva kerülhet sor.
Kapcsolódó anyagok:
Harminc éven belül elfogy az olaj?
