A boszorkányság története 2.

Eléga romlottságból, evezzünk tisztább vizekre! A korszak, amit bemutatnék,jóval a birodalom pusztulása előtt uralkodott. Míg Európában és a világtöbbi földrészén egy fokozatos evolúció során fejlődött az emberolyanná, amilyen, addig Atlantiszon isteni erő befolyása alatt egyszellemileg sokkal fejlettebb társadalom jött létre. Harmónia és békeuralkodott a birodalomban, amely néhány kutató szerint maga volt aParadicsom..

Az akkori emberek az elméletek szerint mégnagyon sokáig, mintegy 250-300 évig éltek. Nem tartottak a haláltól,mivel tudták, a lélek halhatatlan, a test pusztán a lélek eszköze, ígya halál inkább átlényegülés a tisztán szellemi létbe. Sosem gyászoltak,mindinkább ünnepelték ezeket a hazatéréseket. Őrizték a természetet,nem gyilkoltak, sem egymást, sem állatokat, a Természettel valóharmonikus kapcsolatuk az öldöklést nem engedte meg.

Azatlantisziak tudása nem volt egyforma, s felelősségük tudásuk szerintnehezedett rájuk. A tudás birtokosai a lokik voltak: papok, tanítók,gyógyítók. A birodalomban 144 loki volt összesen, minden 12 loki egyfőlokinak, a 12 főloki pedig az arklokinak volt alárendelve, aki"Istennél lakott", nem volt szüksége táplálékra.

Afőváros – amelynek neve terjedt át később az egész birodalomra -tizenkét gyűrűt formázott, s egy domboldalon terült el. Minden egyesgyűrűt fal választott el a következőtől, s minden gyűrűnek megvolt amaga kristálya, amely egy meghatározott angyal rezgését bocsátotta ki.A főváros főtemplomában volt Isten lakhelye. A belső szentély négyszögalakú helyiség volt, ezen kívül még egy csillag-terem játszott fontosszerepet, amelyben 12 aranykör volt, egymástól 12 rőf távolságra, ésmindegyik kör egy-egy félember nagyságú kristály uralt.

Havégignézzük a számmisztika módszerével, meglátjuk, miért volt fontosszerepe az atlantisziak életében a tizenkettes számnak. Először is, a12-szer 12 drágakő, amely a 144-et adja ki, vagyis: 1+4+4=9, amely ateljesség száma. A 9-es szám nem más, mint háromszor három (Atya, Fiú,Szentlélek). 12 kör és 12 rőf, ez újra 144-et tesz ki, 144 és a 12angyal 1728-at ad, amely szám számjegyeinek összege újfent 9.

Atlantiszbirodalmát 12 királyság alkotta, mindegyik királyt egy-egy angyalsegített feladata teljesítésében. Ez korántsem volt számukra kiváltság,a királyokra igen nagy felelősség hárult. Az angyalokat sosem neveztéknevükön, mivel ez korlátozta volna a tevékenységüket, így feladatkörükalapján szólították őket.

Az atlantiszi birodalom lakói- noha szellemileg igen fejlettek voltak – testileg meglehetősenállatias vonásokkal rendelkeztek. Nemegyszer fordult elő, hogyvalakiből nyomorék lett, vagy betegség pusztította a szervezetét.Ilyenkor Angyalrituálét tartottak a főtemplom előtti téren, aholmozaikból épített hexagramm (Dávid-csillag) és a csúcsaiba ültetettkristályok jelölték a papok helyét. A főpap és a beteg a hexagrammközepén helyezkedtek el, s a szertartás alatt minden pap sugároztamagából a gyógyító energiát.

Az atlantisziak számáranem létezett olyan, hogy "én", számukra csak a közösség létezett. Ám -elsősorban genetikai balesetek következtében – olykor születtek olyan,szellemileg primitívebb emberek, akik az egójukra helyezték ahangsúlyt. Viselkedésük vírusként fertőzte az atlantisziak elméjét, svégül ez vezetett bukásukhoz is. Tudatuk elkorcsosult, megtörtént a"bűnbeesés". Végül, Atlantisz második korszakának végén a birodalomelpusztult, az ember kiűzetett a Paradicsomból.

Az ősibirodalom pusztulása után a túlélők – szétszóródva a világon –igyekeztek átadni a tudásukat, Atlantisz örökségét más népeknek.Remélték, hogy az emberek nem követik el ugyanazt a hibát, és nemtörténik még egy ekkora kataklizma.

Sokakszerint az Egyiptomot alapító Thot istenség maga is Atlantiszrólszármazott, egyik túlélője volt a katasztrófának. Thot maga amatematika és geometria ura, a bölcsesség, a magas mágia, acsillagászat istene. Új birodalmában igyekezett átörökíteni a tisztaatlantiszi tudást. Az egyiptomiak magas csillagászati tudássalrendelkeztek, amit a piramisok építésével koronáztak meg.

Mielőttbelekezdünk az egyiptomi csillag-kultusz bemutatásába, meg kellismerkednünk e kicsiny afrikai népcsoporttal, amelynek tagjai állítják,hogy a szíriusziak meglátogatták őket, és átadták nekik tudásuk egyrészét. Ez is magyarázza a dogonok ismeretét a Szíriusz-rendszerről.

Robert Temple nagy vitákat kiváltott könyve, A Szíriusz-rejtély részletesenfoglalkozik nem csak a dogonok ismeretével, hanem az egyiptomiakcsillag-kultuszával is. Az egyiptomi nép az égbolt legszentebbcsillagának tartotta a Szíriuszt, Ízisz istennővel azonosították.

ASzíriusz-rendszer nem egy csillag, hanem egy három bolygóból állórendszer. A Szíriusz A, a Szíriusz B, és a csillagászok által eddig mégnem azonosított Szíriusz C alkotja. A dogonok tudása a túlélőatlantisziaktól származott, akik a vízből érkeztek e néphez, s akikkésőbb Egyiptomot alapították. S hogy az atlantisziak honnan tudtakennyit a Szíriuszról? A válasz: szíriuszi küldöttek hozták létreAtlantiszt.

Létezikegy elmélet, amely elméleti valója ellenére is beleitta magát egyestörténészek kutatásaiba, s amely szerint a piramisok alapja a napfény.A piramisok alakja olyan, mint egy pontból a földre sugárzó fény.

Apiramisok nem csak építészeti csodák és fáraók nyughelyei, hanemhatalmas szakrális erővel rendelkező szent erődök, amelyeket nemrabszolgákkal építtettek. Azért vélem tévesnek a rabszolgaelméletet -ezért a látásmódomért meg is kövezhet bárki -, mert a rabszolgamunkaegy olyan erőfeszítést szül az emberekben, amely negatív energiákatteremt. Egy olyan magas energiarezgésű építményre, mint például a NagyPiramisra, ez romboló hatással lett volna, hisz a negatív energiafelszívódik a kövekbe.

Hogy valójában hogyan építették apiramisokat, a kor főpapjai és a beavatottak tudták, hisz a szellemitanokat csak ők és a fáraó ismerték. Orion, a Kaszás csillagkép, amelyszámunkra, mai emberek számára a halált jelképezi, az egyiptomiakszámára nem volt más, mint az újjászületés jelvénye. Orion nem voltmás, mint Ozirisz, akinek kultusza már a piramisok építésének idejébenigen erős volt. Ozirisz csillagvilágát az óegyiptomi szövegek Duatnaknevezik, a "látható ég részének".  Az egyiptomi lakosság a fáraóramindig úgy tekintett, mint Ozirisz földi megtestesülésére, s istenkénttisztelték. Ez is szülte a korai piramis-elméleteket: egy isteniuralkodónak isteni sírbolt jár, amely az idők végezetéig jelzi, hogyOzirisz testének óvóhelye. Valójában, kétféle funkciója volt apiramisoknak.

Amíg a fáraó élt, nem sírboltként voltakjelen, hanem csillagvizsgálóként. A papok itt „képezték ki” azutódjaikat. Csak az uralkodó halála után rendezték be „bárkának” atermeket, a legenda szerint a fáraó lelke a napbárkán utazott aTúlvilágra, csak hogy aztán majd újjászülessen. A Halottak Könyve, amely a legtöbb eltemetett egyiptomi mellett megtalálható, olyan szövegeket tartalmaz, amelyek segítik a fáraó lelkének útját.

Apiramis belsejéből, a királykamrából vezető szellőzőjárat az Orion-övcsillagait lesi, míg a királynőkamrából vezető járat a Szíriusztkeresi. Az egyiptomiak csillagászati tudását ugyanakkor mérnökizsenialitását is mutatja, hogy a három gizai piramis egymástól valótávolsága arányos az Orion-öv három csillagának távolságával, ezenkívül pontosan ugyanolyan szögben helyezkednek el egymástól.

Mérnökipontosság és szakrális áldozat az égieknek. A piramis – amely a tudásegyik jelképe -, a felemelkedés és a „hazautazás” szimbóluma. Azegyiptomi halálközpontú életfelfogás egyik kapaszkodója volt néhányévszázadon keresztül, amely oly jelzésértéket hordott magában, ami aztmutatja: az otthon itt van, és az istenek is közöttünk járnak.

Ésaz őskori isten-nézet itt kapcsolódik össze az ókoricsillag-kultusszal: az ősember felismerte a természet erejét, és úgyvélte, ez benne is megvan. Ez vezetett a sámánok kiválasztásához, apapi réteg létrejöttéhez. Az ókori egyiptomiak, akik már a fáraót isistennek tekintették, rámutatnak, hogy a felsőbb hatalmak itt vannakközöttünk. Lehet, hogy mi magunk vagyunk az istenek?

Ahogyaz emberek csoportjai szétszóródtak, és benépesítették Európát,lényegében ugyanazokat az isteneket tisztelték, csak más néven. Ugyaneza helyzet a brit szigeteken letelepedő keltáknál is. A különbözőterületek különböző változásokat hoztak, így az elnevezésekben isakadnak különbségek, például Cernunnos isten nevét ismerték még Cernevagy Herne formában is.

Rítusaikkal, életvitelükkel, ésvallási fejlődésükkel ennél a népcsoportnál is kialakult a papságrétege. Őket wiccának nevezték (wicca a férfi és wicce a nő), a szójelentése pedig: bölcs. Egy apró különbség köztük és más népek sámánjaiközött: a sámánokat tisztelték azért a képességükért, hogy képesekmegérteni a szellemvilág szavait. A wiccákra azonban néhány rítus,szertartás folyamán már is istenként tekintettek, a felsőbb hatalmaktudásának és képességeinek örökösei voltak ők.

Mindennépre általánosan igaz, hogy az istenségeit a saját szükségleteinekmegfelelően képzeli el. Egy szerelmes ember minden bizonnyal egy ifjú,gyönyörű istenséghez fohászkodik, a halottak istene komor, sötét, azanyaság, termékenység istennője érett nő.

Akereszténységgel ellentétben a pogány vallások nem rekesztik ki a nőiaspektust a vallásból. A leghatalmasabb isten minden bizonnyal férfi,de mellette mindig áll egy istennő is.

A wiccamágiájának a titka az egyensúlyban rejlik. A bölcsek látták a harmóniátaz égi és a földi események között, a természet tökéletesen működőrendszerét, és magát az embert, ahogy keservesen fejlődni próbál,igyekszik elérni a tökéletességet.

Holott atökéletesség egy olyan fogalom, amit pusztán az ember teremtett, önmagasosem érheti el, maga az akarat válik a fontossá, hogy legalábbmegpróbálja. Önmagunkban kell megtalálnunk a természetben ismegnyilvánuló harmóniát, egyensúlyt.

A keltáktisztelték a földet és az eget, egyik leghíresebb templomuk, az egyikangliai ley-vonal mentén épült Stonehenge a föld energiáit hasznosítja,hogy a papok az ég felé is tekinthessenek. A kelta mitológiában fontosszerepet játszik a rejtélyes Avalon szigete, amelyet gyakranazonosítottak Atlantisszal, nyilván elsősorban azért, mert egyiknek semismerték a pontos helyét. Magát Artúr királyt is atlantiszinak hitték.

Ahogytovább fejlődnek az ember vallásai, úgy alakulnak ki a boszorkányságbanis különböző ágazatok, amelyeket a kereszténység megpróbál mindenerővel elnyomni. Pedig minden vallás egy gyökérből fakad, és az emberfejlődése a cél, az, hogy közelebb kerülhessen a felsőbb hatalmakhoz,legyen az akár Isten, vagy bármely más istenség. A belső erő az, amifontos, a hit, mert anélkül minden varázslat a semmibe omlik.