Már a Boston Globe és a Wall Street Journal is felfigyelt Richard Nagyra, arra a magyar származású amerikai fiatalemberre, aki modern számítógépeknek kölcsönöz g?zgépszerő külsőt. A steampunk nevű trend a g?zkorszak esztétikáját ötvözi a modern technikával, ihlet?i között Jules Verne és Thomas Alva Edison is megtalálható. Az új jelenségre már Hollywood és a számítógépes játékipar is lecsapott.Augusztus 26-i számában elismerően írt a Boston Globe Richard Nagyról, ismertebb nevén Datamancerről: a magyar származású, jelenleg a New Jersey-beli Edison városkában élő fiatalember ugyanis szakszerő használat helyett inkább szétszerelte laptopját, majd újra összerakta – figyelemreméltóan máshogyan. A könnyed, hordozható, strapabíró és mindennapi számítógép teljesen megváltozott: külsejét mahagóni és feny? fedi, a csuklótartók helyén vastag, sárgaréz csavarokkal biztosított bőrlapok simulnak, gombnyomás helyett pedig kulccsal kell feltekerni az indításhoz. Nagy nem csak ezzel bizonyította mechanikai hozzáértését és stílusérzékét: került már ki keze alól viktoriánus korabeli asztali számítógép, könyvvé átformált szkenner, de még korai írógépnek kinéző billenty?zet is.
Ez önmagában még kevés lenne a hírveréshez, Datamanceren kívül azonban számos olyan iparos és alkotó létezik, aki egyhangúlag a viktoriánus korszak és az ipari forradalom esztétikája mellett horgonyzott le. Ilyen például
I-Wei Huang, aki g?zzel működő, lábakkal ellátott mozdonyokat készített,
Haruo Suekichi, akinek egyedi, eltúlzottan antik órái csodaszámba mennek, a patinázott-antikosított elektromos gitárt készít?
von Slatt vagy éppen
Sean Orlando, aki úgy döntött, hogy apróságok helyett szinte szó szerint nagyobb fába vágná fejszéjét, így jelenleg egy fémfára hasonlító vázra szerelt g?zgépesített házon dolgozik többedmagával. ?k – és mellettük sokan mások – képsorozatokkal dokumentálják blogjaikban a gyártási folyamatokat és sokszor még szerelési leírásokat is kínálnak azoknak, akik követnék őket.Különös, ellentmondásos hagyománytisztelet bújik meg e mesterekben: számukra a fogaskerekek, a sárgaréz, a bőr vagy a csiszolt fa szeretete egyfajta lázadás a mai kor tömegtermékei ellen, amelyek gyártásuk pillanatában már elavultak és amelyeket múzeumokban sem igen látni majd viszont. Paul di Filippo író azt állította a Boston Globe-nak, hogy ez a furcsa trend "a kézművességet és a tömegtermelési elemeket egyszerre testesíti meg a gazdag vizuális formanyelv segítségével, amely teljességgel hiányzik korunk olcsó m?anyag készülékeiből".
Bővebben a HVG.hu oldalán
A HVG.hu Richard Nagy interjúja szerda reggeltől olvasható ugyanitt.]]>