Január 27-én leállt a Hubble ?rteleszkóp. A leállás oka az ACS (Advanced Camera for Surveys) kamera meghibásodása volt. Az ?rtávcsövet nem sokkal kés?bb visszakapcsolták a biztonsági üzemmódból, ám legfontosabb kamerája, aminek a gyönyör? távoli ?rfelvételeket köszönhetjük, továbbra sem működik. 2008-ban lenne esedékes a következő nagyszervíz, ám a NASA szakemberei a héten bejelentették, hogy túl bonyolultak a javítások ahhoz, hogy az ACS-t ismét működőképes állapotba hozzák. A csillagászok ugyanakkor nem szeretnék veszni hagyni ezt a m?szert sem – megindult a lobbi érte.
Megmentik-e a Hubble elromlott kameráját?
A nagyfelbontású kamerát 2002-ben állították munkába a Hubble fedélzetén, amelynek harmadik generációs berendezéseként három elektronikus kamerából, sz?r?kből és egyéb kifinomult optikai elemekből áll. Egy meghibásodásra már tavaly júniusban sor került, ekkor az elsődleges elektromos rendszer ment tönkre. Élete során három szervízen esett át már a készülék, amelynek élettartamát egyébként öt évre tervezték. A többi már csak ráadás. Nem hanyagság tehát, hogy az Atlantis ?rsikló 2008-as szervízküldetése során az ACS javítása nem fér bele a programba, hanem realitás.
A tudományos kutatások több mint 60 %-át az ACS kamera látta el információval, ezért aztán nem meglep?, hogy a csillagászok a NASA tervei mellett ugyanakkor vissza szeretnék kapni régi m?szerüket. A NASA viszont inkább az új készülékek üzembe állítására törekedne. Ilyen például a Nagylátószög? Kamera 3 (WFC-3), amelynek együtt kellett volna dolgoznia a tervek alapján az ACS-sel, de ha fel is kerül, egyedül fogja végezni a munkát. A WFC-3 infravörös tartományban egészítette volna ki a régi kamera látható tartományban készített képeit. Együtt háromszor hatékonyabbak lettek volna, nem is szólva arról, hogy az ACS kiesésével a távoli csillagok körüli bolygókutatás is lelassul, mivel azt a koronagráfot sem lehet többé használni, amely a központi csillag fényét lefedi, hogy a környezete jobban kutatható legyen.
A távcs?idő kiosztásáért felelős bizottságnak most át kell ütemeznie a jelenleg a futó tudományos projekteket. Persze a többi m?szer működik (a Nagylátószög? Bolygókamera, a WFPC-2, a Közeli Infravörös Kamera és Multi-objektum Színképelemz?, a NICMOS), ám meglehet, hogy a csillagászok problémái csak 2013-ban oldódnak majd meg, amikor is felbocsátják a James Webb ?rteleszkópot.
]]>