A kyr hadviselés – 4. rész

A Légiók felállása változó nyíltcsatákban, a felállást legtöbbször az ellenség, a terepviszonyok, az időjáráshatározza meg. A tiszteket eleve úgy oktatják, hogy vesztes csatát nem szabadkezdeni, és mindig a győzelemre kell törekedni. A Légiók általában csak a Langy, Meleg, Hűs, évszakban nyomulnak előre, a Nyirkosés Hideg évszakban téli pihenőre rendezkednek be a megszálltterületeken.Lovasság ellen a falanxokatküldik előre, mögé kerülnek az íjászok és a fedezetük, köréjük a Pusztítók, ésa szárnyakra a lovasság. Az ellenséges lovasságot az íjászok sortüze ésvarázstudók tűzfalai, és tűzgejzírjei fogadják, majd a falanx fogja meg arohamukat. Ha mégis átjutnak a falanxon, akkor a Pusztítók és légiósok kísérlikmeg megállítani őket. Eközben a szárnyakon felálló lovasság megpróbálja őketoldalba kapni, vagy hátba támadni. Előfordulhat, a hogy a falanxok közé agólemeket is beállítják. Könnyűgyalogság ellen általában aharci szekerek indítnak rohamot, míg ez nehézgyalogságnál elmaradhat. Arohamozó gyalogságot az íjászok vesszei, és a varázstudók mágiája fogadja, majdelérik az ék alakban álló légiósokat és Pusztítókat. A könnyűlovasság zárja bea csapdát, azzal hogy a szárnyakról rohamot indít. A lándzsás, falanxharcot követőellenséggel szemben kedvelt taktika a lovassági metszés. Ez a kyr hadseregegyik legprecízebb de leghatásosabb taktikája. A könnyűlovasság feláll egy nemtúl széles, inkább hosszú arcvonalba, és a hossz feléhez beáll a nehézlovasság.A taktika abból áll, hogy a lovasság felgyorsul és az ellenséges arcvonal felélódul. Az ellenséges gyalogság beáll, megtartja lándzsát és várja a rohamot.Viszont az első sorok nem rohannak neki az arcvonalnak, hanem attól alig tízméterre kettéválnak, és azzal párhuzamosan vágtatnak tovább. Ez a taktika nagy felkészültségetés összehangoltságot igényel a lovasságtól, ezért csak veterán, kipróbáltegységekkel alkalmazzák. A lándzsát markoló ellenség meglepődik ezen, és alovasokat kezdi el követni a tekintetével, jobb esetben össze-vissza kapkodjáka fejüket, amikor a nehézlovasság rájuk zúdul. A nehézlovas éket akönnyűlovasság követi, akik tovább mélyítik a káoszt. Az első sorokban szétfutólovasok pedig az oldalvédekkel veszik fel a harcot. A légiósokés Pusztítók harcászati alapegysége az ék, ez a legkisebb egység, amely mégképes az itt ismertetésre kerülő harceljárások véghezvitelére. Ezalaphelyzetben 3 fő és négyzetesen növekszik. A kyr harcászatuk az úgynevezettékharcászatra épül. ék alakzatban állnak csatarendbe, ez lehet zárt ék, nyílték, kettős ék, szétválóék, vagy védelemben a fordított ék.

Zárt ék:Az ék belseje teljesen kitöltve harcosokkal. Tömött hadrend, elsősorban anagyobb lökőerő elérése érdekében. Lendületes rohammal igyekeznek áttörni azellenség sorait. Az ék csúcsán álló veteránok feladata az áttörés kiharcolása.Az ék oldalán elhelyezkedők fedezik, és védik, az elöl lévőket. Ez a fajtaegymásra utaltság jól megmutatja a katonák kiképzését és összeszokottságát. Azék belsejéből pótolják az esetleges veszteségeket, illetve biztosítják a nagylökőerőt, tömegnyomást. Az áttörés után visszafordulhatnak teljesenmegsemmisíteni a már eltiport ellenséges hadrendi elemet, de oldalra fordulvahátba is támadhatják az eddig meg nem támadott ellenséges egységeket, ígynyitva utat a sereg többi részének. Ha az ellenséges hadrendi elemmegsemmisítése a cél, akkor az úgynevezett vonalék harceljárást alkalmazzák.Mégpedig olyan módon, hogy a rohamozó zárt ék, betörve az ellenfél soraiba, nemnyomul tovább előre, hanem az ék szárai elkezdenek szétnyílni, az ékből egyvonal alakzatot vesznek fel, természetesen közben szinte teljesen meg tudjáksemmisíteni az ellenséges hadrendi elemet.

Nyílt ék: Azék belsejében íjászok. Támadáskor az ék belsejében haladva az íjászok feladataaz ellenfél hadsorainak megbontása, így készítve elő a terepet a katonákszámára. A zárt ékhez hasonlóan alkalmazhatják a vonalék harceljárást. Emelettezt az alakzatot használják arra az esetre, ha a csata hevében azíjászalakulatok más helyre kell csoportosítani. A széleken légiósok, vagyÃœvöltők védik az íjászokat, akik akár menet közben is szórhatják a vesszeiket.

Kettős ék:A könnyűgyalogsággal folytatott védelmi harc esetén előszeretettel alkalmazzákaz úgynevezett kettős éket. Ebben az esetben, a rombusz alakzatban felálló légiósokegy erődítményt alkotnak.

Szétváló ék: Nem egy egységből,hanem három részből áll össze az ék. Három alapék, vagy hármas-ék, vagy nagyékáll fel egymás mellett háromszög alakban és alkotja az alakzatot:

Ez a formáció a variációk szélesskáláját teszi l ehetővé. Egyrészt a három kisebb ék együtt maradva (egy ékként)is képes küzdeni, másrészt harc közben szétválva képesek az önálló küzdelemreis, így megháromszorozhatják a manőverező képességüket.

Fordítotték: A fordított ék a szétváló ékből képzett védelmi alakzat. A csatatérenfelálló szétváló ék ellenséges támadás esetén képes nagyon rövid idő alattvédelmi formációt alkotni, mégpedig úgy, hogy a két alsóék balra illetve jobbrahúzódik, a felső ék, pedig az így képzett résen hátrahúzódik. A támadó ellenségegy teljesen új alakzattal kerül szembe, ráadásul a visszahúzódó felsőéketkövetve a két alsóék oldalról ronthat rájuk. Itt általában a két szélső ékveteránokból áll akik közé az újonc alakulatok húzódnak vissza.

Falanx: Afalanxharcosok általában négyszögekben állnak fel. Letámasztott pajzsaik mögülcsupán a pikáik nyúlnak előre. Az első három sor pikáira esik a legtöbbterhelés, a többiek addig függőleges tartják a sajátjukat. Nyílvessző záporesetén veszik fel a teknős alakzatot, azaz a szélsők a pajzsaikat maguk előtt,mellett, mögött tartják, a bent levők pedig a fejüket védi a nyílzáportól. Ezegy meglehetősen hatásos taktika habár így elég lassan mozog a csapat. {mospagebreak title=Ostromok és babonák}

Várostromok:Ahány vár annyiféle van. Legfontosabb hogy ostromgyűrűt vonjanak az erődítményköré. Ha nincs mágikus védelemmel ellátva, akkor a varázstudók viszonylaggyorsan képesek rést ütni a falakon, így utat nyitni a légiósoknak. Ha vanmágikus védelem, akkor több módszert is szóba jöhet. Lehet, hogy az éjszakaleple alatt különleges képzettségű pugomagitorok törik meg a rúnatermekvéseteit. Ha a Légió nagyon ráér, ami háborúban ritkán fordul elő, akkorkiéheztethetik a várvédőket.Ha tényleges ostromot kezdenek, akkor általában azostromgólemeket, már ha vannak, küldik előre falat törni. A gólemek jólboldogulnak a vékonyabb falakkal, de a vastag falak időt adhatnak az ellenségesvarázstudóknak, hogy megtörjék mágikus véseteiket, és használhatatlanná tegyékőket.  Ilyenkor kezdik el az ostrommérnökökösszeállítani a katapultokat, kővetőket és ezekkel a falt törni. Eközben azíjászok is százszámra lövik a gyújtóvesszeiket be a várba. Ha vár nincskörülárkolva, akkor az aknászok megkezdik az alagutak fúrását habár ez egykockázatos és időigényes feladat. Ha mindezek sem lennének elegek, akkor aHatalmasok képesek manacsapdákkal körülvenni a területet így vonva ki a mágikuserőket a védők, és sajnos a támadók eszköztáraiból is. Ha már kellőképpmeggyengült a védelem, akkor indulnak rohamra a légiósok. Általábanszakaszonként egy létrát visznek, amit hárman-négyen tartanak, míg a többiekmásznak rajta. Ha sikerült a gyilokjárón megvetni a lábukat, akkor a magitorokés csatamágusok is megérkeznek, és mágiájukkal szólnak bele a küzdelembe.Várostromokban a Pusztítók és a falanxharcosok nem túl jól használhatóak. Alovasság feladta a kitörési kísérlet megakadályozása, illetve a környéken valójárőrözés.

A kyr kultúrát átitatják alegendák és szokások, és nincs ez másképp a hadseregben sem. A hadseregfelépítés a kyr számmisztikát követi, lehetőleg mindig páratlan számúak acsaptestek. A harcmodort befolyásolhatja, hogy a nap milyen órájában vannak, azév milyen szakában, milyen az időjárás és még sok másik tényező. A katonák amegfelelő körülmények közt még nagyobb ellenség ellen is bátran kiállnak, mígrossz előjelek esetén akár meg is futamodnak. Habár kevésbé babonásak, mint atengerészek, a parancsnokok mindig ügyelnek rá, hogy egységeiket a szokásokszerint állítsák fel.