125 évvel ezelőtt, 1881. május 11-én született Budapesten Kármán Tódor gépészmérnök, professzor akit sokan a szuperszonikus repülés úttörőjének tartanak. Kármán az aerodinamika és a repülés mellett áramlástannal és rakétakutatással is foglalkozott. Eredményei következtében az egyik legismertebb magyar tudós a világon.
125 éve született Kármán Tódor
Kármán Tódor – vagy ahogyan a világ tudományos közvéleménye ismeri Theodore von Karman – már hat évesen kiváltotta környezete csodálatát azzal, hogy könnyedén szorzott össze fejben ötjegyű számokat. édesapja, a művelődéspolitikus és pedagógus Kármán Mór azonban kissé aggódva tekintett fia számtan iránti vonzalmára. Nem elméleti matematikusnak szánta ugyanis gyermekét, sokkal inkább valamilyen gyakorlati pályára. Ennek szellemében került Kármán Tódor a gimnázium elvégzése után a Műegyetemre. Itt 1902-ben szerzett gépészmérnöki diplomát – kiváló minősítéssel.
Oklevelének kézhezvétele után tanársegédként, majd kutatómérnökként Bánki Donát mellett dolgozott. A Ganz gyár mérnökeként Bánki és Schimanek Emil mellett dugattyús gépek szelepműködésével kapcsolatban végzett kísérleteket. édesapja nyomására és nem utolsó sorban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjának segítségével került 1906-ban a göttingeni egyetemre, ahol kidolgozta az áramlásba helyezett testek mögött fellépő örvénysor elméletét. Kármán egy aerodinamikai modellezésre alkalmas szélcsatorna építése közben sejtette meg az összefüggést, melyet azóta Kármán-féle örvénysorként ismer a tudomány. A Kármán Tódor által felismert és feldolgozott jelenséget bárki könnyedén megfigyelheti, aki kísérletképpen egy pálcát nagy sebességgel húz vízben. A pálca ilyenkor a várt egyenes vonalú mozgás helyett rángatózni kezd a vízen, s a mozgás síkjára merőleges hullámokat keletkeztet a vízfelszínen. Mozgatáskor ugyanis a bot mögött két egymással ellentétes örvényszál jön létre, ez okozza a rezgést. Lényegében ugyanez a jelenség tapasztalható a közlekedő hajók mögött is.
Kármán Tódor ismereteire Németországban a Zeppelin-terv kidolgozásakor is igényt tartottak, majd 1912-ben Aachenbe hívták meg tanítani. Itt hamarosan az egyetem aerodinamikai tanszékének vezetője lett. A tanítás mellett Hugo Junkers professzorral a repülőgépek tökéletesítéséhez fontos – főleg szárnyépítési és üzemanyagtartály-elhelyezési – problémákat oldott meg. Később ezen eredmények segítségével készült el a Junkers-1 elnevezésű repülőgép.
Az I. világháború kezdetén alacsonyabb rangban szolgálta a Monarchiát, ám hamar a Bécs melletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol Petróczy Istvánnal, Zurovetz Vilmossal és Asbóth Oszkárral kifejlesztette a világ első helikopterét, a PKZ elnevezést viselő gépet, melyet a könnyen sebezhető léggömbök helyettesítésére szántak. A háború után rövid időre hazatért Magyarországra, a Tanácsköztársaság idején a Műegyetem meghívott előadójaként dolgozott, emellett az Oktatásügyi Népbiztosság felsőoktatási osztályán a hazai mérnökképzés megreformálását készítette elő. A felsőfokú műszaki oktatás jövőjét a korszerű matematikára történő alapozásban látta. 1919 végén újfent Aachenbe költözött, ahol ismét a katedra várta. A tanítás és a kutatás békés éveinek a fasizmus terjedése vetett véget. Kármán Tódor a feszült németországi közhangulat miatt
1930-ban az Amerikai Egyesült Ãllamokba, Pasadenába távozott. Itt a hangsebesség feletti repülés problémáival kezdett el foglalkozni, majd 1936-tól a rakétakutatásra összpontosított. Az általa alapított kutatólaboratóriumban fejlesztették ki az amerikai hadsereg első irányított ballisztikus rakétáját. Mivel megoldotta a hangsebességen felüli tartományokban történő repülés több fontos műszaki problémáját, sokan a szuperszonikus repülés atyjának tartják. Szakértelmének köszönhetően 1951-től a NATO repülésügyi fejlesztő intézetének elnöki tisztét is betölthette.
Magyarországon 1962-ben járt utoljára életében, ekkor vette át gyémántdiplomáját, s a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktori oklevelét. Saját bevallása szerint ezek voltak legkedvesebb kitüntetései. Nagy szó ez, ha tudjuk, hogy számos tudományos díj mellett Prandtl-gyűrűvel, Gauss-éremmel és Watt Medallal is elismerték eredményeit. 1963-ban pedig az Amerikai Egyesült Ãllamok legmagasabb tudományos kitüntetését, a First National Medal Of Science-t vehette át a Fehér Házban John F. Kennedy elnöktől. Nem sokkal a rangos elismerés után, s kevéssel 82. születésnapja előtt érte a halál. életművének fontosságát, elévülhetetlen tudományos érdemei megbecsülését jelzi, hogy a Holdon és a Marson is kráter őrzi a nevét.
]]>
