Tapasztalatom szerint az elmúlt évbena Zsoldos Díj tekintélye, elismertsége,megbecsültsége nőtt. Emellett szól az ideinevezések nagy száma, és voltaképpen eztbizonyítja az is, hogy olyan műveket is neveztek a kiadók,amelyek nem sci-fi művek – bár igaz, a szórakoztatóirodalmon belül nincs más díj a Zsoldos Díjonkívül.
Sárdi Margit értékelése az idei nevezett művekről.
Kedves Kolléga!  Az első szó szóljon a kiadókhoz.

  • Ha már szó esett róla, elsőként a benevezett nem sci-fi művekről. Ezek: LÁSZLÓ Zoltán, Nagate; BOLYKI Tamás, Kísértetek az idők mélyén, JÓNÁS Zsolt, Ghoul; SOMOGYI Viktória, Necrophilia. A kiadóknak is tudniuk kell, hogy nem minden sci-fi, amit szeretnek, és amit kiadnak. Kérjük, a nevezésnél tartsák be a műfaji határokat, könnyítsék meg ennyivel a határidőhöz közeledve szakmányban olvasó bírálók dolgát.
  • Ugyancsak kérjük, tartsák be a nevezési határidőket. Minden kiadó ír pályázatot, falkaszámra, tudniuk kell: ha nem tartják be a határidőt, már el is bukták a pályázatot. Tiszteljék a Díjat és becsüljék meg a szervezőket annyival, hogy a határidőt betartják.
  • Itt hívom föl a figyelmet arra, hogy a szerzői adatok megtelefonálásával még csak a jelölés történt meg, a nevezés maga akkor és azzal történik, hogy a művet a megfelelő példányszámban megküldik. Ha ezt a megnevezett határidőre nem küldik el, nem történt meg a nevezés!
  • Kérem Önöket, vagy vegyenek egy jobb helyesírási programot, vagy alkalmazzanak egy olvasószerkesztőt/korrektort, mert ez évben a kinyomtatott elválasztási hibák száma nagyobb és súlyosabb (bár igaz, mulatságosabb is) volt a sokévi átlagnál. Íme néhány példa:
holoc – satorna(SZéLESI Sándor, Árnyak ébredése) fröcs –csöntött (LOVAS Lajos, Agydobás) box – eralsó(SZALAI-KOCSIS Tamás, Nem születtek katonának) éget – t(SZéLESI Sándor, Mosolyszünet) DaweHoward Átokverte napja a címhez méltóanvitte el a pálmát: vis – sza, rendsz – er, hús– szor, előt – t! Kérem,ne tegyék ezt írói szövegekkel! {mospagebreak title=A novellapályázatról} Kedves Kolléga! Sok és jó novella érkezett apályázatra, és ami szintúgy örvendetes,kevés volt az „amatőr” minőség (tisztelet amesterséghez értő amatőrőknek). Az értékeléstazonban mindig nehezíti, hogy a pályázatbanvoltaképpen több műfaj képviselteti magát:a hosszabb, összetettebb, a kisregény feléközelítő elbeszélés, a rövidebb,egy szálon futó cselekményt ábrázoló,sokszor csattanóval záródó novellaés a karcolat méretű, rövid, tömör,csattanós, sokszor cselekményt nem is tartalmazókisnovella. Ezek voltaképpen nem mérhetőkössze, hiszen egészen más lehetőségekkelrendelkeznek (egy hosszabb írás több íróierény megcsillantására ad alkalmat), ésmások a követelményeik is. A bírálóka pontszámot az adott műfaj lehetőségeihez mértenadják. Amit a bírálatban figyelembeveszünk: a mű belső világa
  • az ötlet eredetisége: ebben a vonatkozásban nagyra becsültük Bajzafi Ferenc mindhárom novelláját, B. Kósa Katalin, Kánai András, Szélesi Sándor, Tass Bálint novelláját, Kasztovszky Béla A mi konzolunkját. A novellaírók sokszor valóban égető, aktuális kérdéseket feszegettek, mint Regényi Huba, Seth F. Henriette; jó ötletből fakadt Böszörményi Gyula, Csupor Béla, Czető Bernát László, Dragon György, Képes Gábor, Koltai László, Nádor Gábor műve is. érdekes kísélet lett volna Karádi Kázmér Kék ördög bárja is, de a befejezés a könnyebbik és laposabbik irányba sodorta.
  • a hatásmechanizmus:
    1. Ezen belül figyelembe vesszük az ábrázolt világ egyéni jellegét, önállóságát, koherenciáját, összetettségét. Ezért becsültük nagyra Kasztovszky Béla A mi konzolunkját, Regényi Huba írását.
    2. Az epikum eredetiségével tűnt ki Böszörményi Gyula; de figyelünk az epikum jó tempójára, szerkesztésére is, ebben jó példa volt B. Kósa Katalin Pixtukjának jó szerkezete, érzékek óvodája c. novellájának gyors pergése, jól fölépített hatásmechanizmusa; Kasztovszky Béla Külföldi aspirantúrájának szép, arányos szerkezete, Koltai László, Kovács Péter jó arányú és szerkezetű művei. Nemere István Apóka mesél c. novellája tökéletesen kivitelezett mű, és Szélesi Sándor mindkét pályamunkája gyors, élvezetes, tömör, profi módon kezelt hatásmechanizmussal éri el célját. (Kicsit szomorúan olvastam, hogy az ő ábrázolta jövőben arra a jelenségere, hogy ne kutakodj egy férfi múltjában, már egy Grimm-mesét kell példaként használni. A nagyszerű magyar megfogalmazást, hogy ne nyitogasd az ajtókat, főleg a hetediket ne, a jelek szerint akkor már nem fogják ismerni.)
    3. A jellemrendszer fölépítése, a jellemzés jó megoldására példa Bálint Endre Smith bírója a jól vázolt alakokkal.
  • Külön meg kell emlékezni arról, hogy a sci-fiben egyébként oly ritka humor most több műben is jelen volt, és itt nem egy-egy szóviccről, humoros kiszólásról beszélünk, hanem az ötletben, a cselekményben, az alakokban rejlő humorról, iróniáról. Különösen jólesó, hogy ezt magyar környezetben tolmácsolták (érdemes volna elmélkedni arról, miért fonódik össze önábrázolásunk, identitásunk az iróniával). Szalai-Kocsis Tamás novellája, a Nem születtek katonának egyébként nincs megkomponálva, egy kimetszett időszakaszt ábrázol, akárcsak egy koreai novella (ahol azonban a filozófiai látásmód nyújt igazolást), és rikolt a folytatás-befejezés után. Epikuma szerint egy közönséges háborús történet volna. Fantasztikumát a belérejtett magyar vonatkozások adják: hogy a jövő diadalmas haditechnikáját a magyar találmányok nyújtják. Ez egyúttal páratlan humorlehetőséget teremt: az őrjöngve dübörgő Turán-motorok, a Zrínyi önjáró löveg, az Attila harckocsi, a Toldi lánctalpas mintha igazolná az aforizmát, hogy identitásunkhoz nem tartozik hozzá a nemzeti eredményeinkkel való büszkélkedés, viszont nagyszerű humorérzéket ad. Bálint Endre novellája, A tölcséresi eset ötletes sci-fi cselekménye mellett kiváló szatíra a hazai vidékről, típusokról szellemes, ötletes előadásban és nyelvvel.
a mű külső világa
A mű külső elemei között tartjukszámon a párbeszédeket, leírásokat,a hangulatteremtés módját, az íróinyelvet. Ebben is vannak kiemelkedő példák: KépesGábor novellájának jól megteremtetthangulata, Mayer Istvánnál a kozmikus magánytalán nem eléggé árnyalt, de jóérzékeltetése. Nagy kihívás voltAntal József számára a látásnélküli érzékelés, illetve a másszemével látás tolmácsolása, ésez igen jól sikerült. Ki kell emelnünk BajzafiFerenc három novellájának nyugtalanító,homályos, balladisztikus előadását, BihariPéter némiképp misztikus, szép nyelvenmegírt novelláját, a Maya táncát. Mindazáltal nem mulaszthatom el, hogy ismétfölhívjam a figyelmet néhány nyelvi,megfogalmazásbeli ügyetlenségre, bár azt ismeg kell vallani, ez évben jóval kevesebb akadtezekből, mint tavaly. De azért szóvá teszek(név említése nélkül) néhányeffélét. „Mindegy, hogy katolikus, unitárius vagyprotestáns” – a legkevésbé sem mindegy.Minden unitárius protestáns, de nem minden protestánsunitárius. Ez a különbség. „Magának sem tudta megmagyarázni,hogy miért” – hagyján; rosszabb, hogy nekünksem. Az efféle indokok (maga sem értette/tudta,miért/hogyan) nem magyaráznak meg semmit, minek hát?Ez egy szűk szókincsű (vagy inkább nem elégmély érzésű) író mentsvára.Jó író tudja, miért cselekszik a hős ígyvagy úgy. „Hercegi ranggal érkező vendég”– hercegi kísérettel lehet érkezni, hercegiranggal nem, mert egy hercegi rangú vendéghercegi rangban érkezik: a rang se nem társa, senem eszköze érkezésének. „Pont megfelelt” – ez a pont a nyegleszóbeli megnyilatkozás szava, íróinyelven ezt éppennek mondjuk. Ugyan miféle szó a bajtalanul?Zajtalanul van, de bajtalanul nincs. és ahátrébbról szemlélte? Nem találtügyesebb kifejezést? Nagyon elterjedt, de téves a negédesszónak édes értelemben valóhasználata. A negédes csak hangsorábanhordja ezeket a hangokat, a jelentése büszke: hogyel ne felejtsék, ajánlom figyelmükbe MóraFerenc bájos és ironikus novelláját, AVad Negédet („De büszkeség kapá meg aleánykát s vad negéd”). {mospagebreak title=A regénypályázatról} Kedves Kolléga! Az idei évregény-pályaművei mind a klasszikus realista regénymódszerét használták: kicsit hiányzottis, hogy olyan érdekes újító kísérlet,mint tavaly Bán Jánosé, idén nem akadt. SzentgyörgyiP. József Elveszett emberiségéről aztkell mondanunk, nem megteremti, hanem hektikásan összezsúfoljaepikus anyagát; a nagy magyar álomkéntelrendezett klisék sora, az egykori (magyar) hüllőállamrajza, a vázlatosan jellemzett, egysíkú alakokcsak verbálisan hordozzák a naivan didaktikusmondanivalót. NemereIstván Időhajója jó ötletre épül,amelyben a „tudományos” elmélet igen ügyesenvan adagolva, úgy, hogy eléggé hihető legyen,de ne derüljön fény a lehetetlenségére.A jövő világ rajzára nem sok gondot fordít.A szerelmi szál költői, de elnagyolt. A jellemekrendszere jól van kitalálva, de magát ajellemábrázolást az író föláldoztaa cselekménynek. A mű hőse, Adam nem tud jókapitánnyá válni, és nem válikméltóvá kiválasztásához arendkívüli feladatra. Döntései előreláthatóan rosszak, ráadásulkövetkezetlenek (saját múltjában százezeremberért beavatkozik a múlt folyamatába,Hirosimában azt hangoztatja, hogy ezt nem szabad megtenniük).Magánemberként sem vizsgázik jól. Akiilyen tapló a magánéletben (a szerelemfelelősségében), arról hogyan hihetnénkel, hogy sikeresen fog irányítani egy legénységet?A pszichológus, akit a feszültségek oldásáraalkalmaznak a legénységben, egy bunkó, akiinkább kelti a feszültségeket. Lehet a szerzőnekrossz a véleménye a pszichológusokról, dea legénység kiválasztóiról azértlehetne jobb. A mű erénye az epikum érdekessége,sodró lendülete. SzélesiSándornak az Árnyak ébrdésébennagy lehetőséget kínál az én-regényforma, ez azonban kihasználatlan maradt. Lehet, hogy GinBowmanre még nagy epikus drámák várnak,de itt a jellemek (az övé is) kívülrőlvannak megalkotva, s a belső feszültséget az előzőkötet pszichés feszültsége teremti meg. Enneka kötetnek a feszültsége azinformációvisszatartásból fakad, amely akrimi és a kalandregény típusáhozközelíti. Az én-regény forma néhányponton a klasszikus mindentudó elbeszélő attitüddelváltakozik. Egy kicsit visszakanyarodnék a tavaly márelmondottakhoz. A regény szerzője, címlapja éselbeszélő attitüdje egy közös „csomagot”alkot. Ez az olvasóval kötött paktum, jelen esetbenaz, hogy Szélesi Sándort az olvasó GinBowmanként fogadja el: a szavaival Gin Bowman beszél.Ezt a paktumot az író nem rúghatja fölkülön narrációs trükkök nélkül!(Csak zárójelben egy apróság. Mindösszekét esetben fordul elő a regényben, és csupánazért teszem szóvá, mert eddig még nemfordult elő Szélesi Sándor általam olvasottműveiben, és nem szeretném, ha többszörtalálkoznék vele. Ez a jelenség a bekezdészárásmegduplázása, a „kettős zárás”: „Hamár akkor tudtam volna…”, „Később ezt nagyonmegbántam…” Ez rokon a zenei giccsben oly gyakori kétazonos hangon való zárással; az irodalombanmodorosság. Nagyon gyakori a Leslie L. Lawrence-regényekben,de Lőrinc L. Lászlót is szívesen lebeszélnémróla.) Lovas LajosAgydobása a sci-fiben rendkívül ritkahumoros fajtából való; e mű erénye az,hogy a humor a műnek minden szintjére kiterjed: acselekményre, a jellemekre, a nyelvre (és itt nemöncélú játékról van szó),sőt a narrációra is (a lábjegyzet humoraemlékezetes). és ez a humor hibátlanul vanmegvalósítva! Mellesleg igen nagy intelligenciórólés olvasottságról tanúskodik, de úgy,hogy az belesimul a cselekménybe, hencegés nélkülaz epikum részévé válik, mint pl. akönyvtárak ETO-rendszerének anomáliáivagy az adoniszi kólon (egy antik versforma, Berzsenyiverseinek gyakori sorfajtája), amely oly tökéletesenvalósul meg, hogy még a bukolikus dierézis ésa kata tritón trokhaión tomé is a helyérekerül, ám itt Dan Brown talányversénekmintájára beleilleszkedik a cselekménybe. Jólesika jövő uniós hegemóniája, és szívetmelengető a jövendő magyar siker: a Puszta tekila és aPuli – azoknak, akik nem olvasták a regényt,hangsúlyozom, ez a humor nem a nyelv szintjén működik!Jól sikerült a Mesterséges Intelligenciamagyaremberesítése: szívesen várjuk akönyvben ábrázolt jövőt! Az idei pályaművek végleges pontszámai az SFportalon Kapcsolódó anyagok és fórumok: A Zsoldos Péter Díj pontozási rendszere
A 9. Zsoldos Péter Díj nyertesei Zsoldos Péter Díj fórum az SFportalon ]]>