Ma beindult a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Large Hadron Collider (LHC), amely egyes tudósok szerint feltépheti a világegyetem szövetét, így földünket a pusztulás övényébe – konkrétan fekete lyukba – fogja taszítani. Van ugyanis esély arra, hogy a kísérlet során fekete lyukak jelenjenek meg a svájci kísérleti létesítményben. Már túl vagyunk a beindításon, vajon azonban ez azt jelenti, hogy a veszélyeken is túl vagyunk? Szavazz, Neked mi a véleményed a projectről? A svájci Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) ma beindította azt a hadronütköztetőt, amellyel az anyag eredetére és a sötét anyag mibenlétére keresik a választ. A 27 kilométer átmér?j? köralagút átnyúlik a francia határ alá is. A kísérlet során a fény sebességének 99, 9999991 százalékával l?nek ki két protonnyalábot, majd figyelik az ütközéskor felszabaduló részecskéket, amik között van lehetőség új, eddig ismeretleneket is felfedezni. Elméletileg nem lehet kizárni – állították a a moszkvai Steklov Matematikai Intézet kutatói még februárban -, hogy az ütközésekkor az atomok protonjait elpusztító mágneses jelenségek, élő fekete lyukak jelenjenek meg. Éppen ezért március 21-én Luis Sancho és Walter L. Wagner pert indított a CERN és annak amerikai tudományos munkatársai ellen. Szerintük a CERN hadronütköztető gyűrűje olyan részecskéket szabadíthat fel, amelyek felfalhatják a földet. Az általuk strangeletnek nevezett elméleti szinten létez? anyagcsomók veszélyesek lehetnek, ha stabil állapotban vannak, a töltésük pedig negatív, mert a normális anyag atommagjait felfalva képesek azokat szintén “furcsa anyaggá” átalakítani. Az így kialakuló láncreakció következtében az egész bolygó a részecskék falóhadjáratának maradéka lehet. Persze a CERN tagadja, hogy veszélyben lennénk. Azt azonban tudni kell, hogy az ütközés energiája 14 terraelektronvolt (TeV). (Az eddig elért legnagyobb energia eddig 2 TeV volt, amit a Chicago mellett működő Fermilab Tevatronján sikerült megvalósítani.) A svájci intézetben ez az az energia a t? hegyénél ezermilliárdszor kisebb terültre összpontosul. A koncentráció annyira erős, hogy újrateremt?dnek az ?srobbanás után közvetlenül kialakuló feltételek. A CERN-ben 6000 tudós dolgozik a kísérleten, és 10 milliárd dollárt költöttek el, hogy például bizonyíthassák a részecskék tömegének kialakulásáért felelős Higgs-bozon létezését, vagy hogy méréseket végezhetnek az úgynevezett B-mezonokkal is, amelyek révén esetleg megfejthet? az anyag és az antianyag közötti különbség. Keresik a választ a világegyetem olyan egyéb kérdéseire is, mint a gravitációs erő relatív gyengesége, a térdimenziók száma, vagy az úgynevezett szuperszimmetria. Ez utóbbi elmélet azt feltételezi, hogy minden ismert részecskének létezik egy eddig még fel nem fedezett nagytömeg? szuperpartnere. Reméljük, a felfedezéseiket hamarosan publikálják is, és nem csupán azért, mert így a fizikai világról alkotott képünk teljesebb lesz, hanem azért is, mert úgy holnap is biztos lesz még, és kés?bb is lesz alattunk Föld. Szavazz – Neked mi a véleményed? ]]>