A kongresszust 2011. május 27-ére és 28-ára Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol Intézete hirdette meg (Visions of Baseless Fabric. First Pázmány Conference on the Fantastic in the Arts), s szándékaik szerint ez csak az első volt a kétévente megrendezendő fantasztikummal foglalkozó konferenciákból. Kis, családias jellegű összejövetel volt, mindössze egy plenáris előadással és két, párhuzamos szekcióban 30 előadással a másfél nap során (sajnos, a meghirdetett másik plenáris előadás Donald E. Morse professzor betegsége és amerikai gyógykezelése miatt elmaradt). Ennek ellenére, vagy talán épp ezért, igen színvonalas, változatos tematikájú előadások hangzottak el az érdeklődő, lelkes és hozzáértő közönség nagy örömére. Az első két – sajnálatosképpen egyszerre tartott – szekció a szorosan vett SF és fantasy irodalommal foglalkozott: az egyikben Ursula K. Le Guin regényeiről (A sötétség balkeze illetve a magyarra még le nem fordított Hainish-regények) és a középkori elme által kreált szörnylényekről hallhatott a nagyérdemű, a másikban Robert Holdstock, Neil Gaiman és Randall Jarrell egyes műveiről. Limpár Ildikó (PPKE) összehasonlította Holdstock The Hollowing és Ancient Echoes, illetve Neil Gaiman Amerikai istenek című regényében a keresések természetét, attól függően, hogy valójában mit is űz-hajszol a hős. Hosszu Csilla Tímea (Debrecen) készülő doktori értekezése Holdstock Mythago-ciklusának öt kötetét vizsgálja különféle szempontok alapján, ám az előadó most a rögeszméről és a rögeszmésekről beszélt, ami Holdstock egész életművében központi kérdés. Bacsa Gábor (Szeged) pedig Jarrell The Lost World című költeményében mutatta be a felnőtt tudás „erdejét és mezejét”, az azonosság és a másság megjelenését. Ezt követte Parrinder professzor roppant élvezetes és tanulságos Through the Unknown: Metamorphosis in H. G. Wells’s The Time Machine and Franz Kafka’s Die Verwandlung [A nem ismert által: Metamorfózis H. G. Wells Az időgép-ében és Franz Kafka Az átváltozás-ában] című plenáris előadása, amely futólag kitért az angol fordításokra is, eljátszadozott entomológiával, evolúcióval, szimbolikával, impozánsan merített a témához Capektől Strindbergig, Eliottól Nabokovig, többször megnevetette a hallgatóságot szellemességével, s végül nyitva hagyta a kérdést: ki is valójában a (kártékony) féreg? A délutáni szekciót a klasszikus magasirodalom fantasztikus vonatkozásainak szentelték: Shakespeare, Milton és a XVII. századi angol utópiák játszották a főszerepet, majd ezt egy ifjúsági szekció követte, ahol egyetemi hallgatók szerepelhettek. Másnap a hetes szekció témája a másság volt Aldous Huxley utópiáiban, ezt taglalta alaposan és nagy jártassággal Irina Golovacheva Szentpétervárról, majd Farkas Ákos (ELTE) jóvoltából terítékre került az a kérdés, vajon utópia-e a Nyár a kastélyban (Crome Yellow), s végül Sárdi Rudolf, aki az ELTE-n írja doktori értekezését Nabokovról, elemezte az író egy novelláját, a Terra Incognitát. Ezzel párhuzamosan fantasztikus filmekről, illetve képregényekről cseréltek eszmét a másik szekcióban. A tízes szekcióban Gyuris Norbert (Pécs) tartott hosszú, ám igen remek előadást a szimulációról és a reprezentációról Greg Egan Az ölelés című novellájának ürügyén, majd Udvari Tünde, a Szegedi Egyetem PhD hallgatója beszélt a rajongók tevékenységéről és tanulmányozásáról (Fan Studies) a Meyer-féle Twilight-sorozat kapcsán. Ezalatt a másik szekcióban a katolikus fantasztikumról esett szó: Muriel Sparkról, G. K. Chestertonról és Joyce Ulysses-éről, valamint lezajlott a második ifjúsági szekció is. Az utolsó két szekcióból az egyik Stevensont és H. G. Wellst tárgyalta, előbbitől a Dr. Jekyll és Mr. Hyde-ot, utóbbitól Az időgép-et és A világok harcá-t, míg a másik a mágiát magát: Bülgözdi Imola részletesen és mulattatóan bemutatta Sir Terry Pratchett első két ismeretterjesztő művéből a Roundworld Project-et, melynek során a Láthatatlan Egyetem varázslói kísérleti jelleggel létrehozzák a mi világegyetemünket s megfigyelik bolygónkat (ám mivel épp rosszkor tartanak kávészünetet, elmulasztják az emberi nem kifejlődését és elmenekülését a Földről). Utána következett az én előadásom arról, miként ábrázolja Patricia McKillip a mágiát tavaly decemberben megjelent, igen kitűnő The Bards of Bone Plain című regényében. Végül pedig Végh Veronika, az ELTE PhD hallgatója mesélt finom humorral és nagy tudással Neil Gaiman Tündérországának (Faerie) viktoriánus ismertető jeleiről és beágyazottságáról a viktoriánus hagyományokba a Csillagpor című regény alapján. A konferencia szervezői a második nap végén bejelentették, hogy a megszerkesztett előadásokat digitális formátumban kívánják megjelentetni, illetve egyes előadások hagyományos, nyomtatott formában is napvilágot láthatnak, esetleg valamelyik szakfolyóirat tematikus számában, de erről később fogják a részvevőket részletesen tájékoztatni. Sajnálatosképpen a konferencia végül egy nyelven, angolul zajlott, nyilván azért, mert nem akadtak előadók, akik magyarul veselkedtek volna neki a feladatnak, holott magyar nyelvű szekciók alighanem szélesebb közönséget vonzanának. Sebaj, majd 2013-ban!
Sohár Anikó
]]>
