Az emberes űrrepülés jövőjéről Gagarin útjának 50. évfordulója alkalmából és a Yuri’s Night magyarországi rendezvényeként a meetup társszervezője a Magyar Asztronautikai Társaság helyszín: Magyar Tudósok körútja 2., BME Q. épület A szárny 2. emelet 240-es terem időpont: 2011. április 12., 19:00 – 21:00 Megnyitja: Solymosi János, a MANT elnöke Moderátor: Winkler-Nemes Gábor festőművész, a Jövőobszervatórium Kutatócsoport tagja ELŐADÁSOK: Almár Iván: Gagarin útjának jelentősége Hol tart ma, fél évszázaddal a kezdete után az űrhajózás? Az emberes űrrepülések eddigi csúcsteljesítményeit tíz különböző szempontból rendre egybevetjük Gagarin útjával. Milyen következtetéseket lehet levonni az összehasonlításból a jelenre és a jövőre nézve? Az előadóról: Almár Iván csillagász-űrkutató. Gagarin repülése idején a fizikai tud. kandidátusa, a magyar optikai műholdkövető hálózat vezetője, a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztályának titkára, az MTA Csillagászati Bizottságának titkára. Aktívan részt vett az űrhajózás kezdeti lépéseinek népszerűsítésében. Kozmikus társkereső című könyve a napokban kerül a könyvesboltokba. Frey Sándor: Az emberes űrrepülés közeli (?) jövője Mit gondolunk ma, hová jut el a nem túl távoli jövőben, az előttünk álló néhány évtizedben az űrutazás? Mi, kívülállók hajlamosak vagyunk magunkban „felgyorsítani” a folyamatokat, kivetíteni a valóságra az álmainkat, elképzeléseinket. Vajon mit gondolhattak ugyanerről a kérdésről közvetlenül a Gagarin repülése utáni években? Az előadóról: Frey Sándor csillagász, fő kutatási területe a távoli aktív galaxismagoknak – vagyis az akár 10 millárd évvel ezelőtti régmúlt emlékeinek – a megfigyelése rádiócsillagászati módszerekkel. (Tehát nem éppen jövőkutatás – bár ha a világegyetem jövőjéről van szó, ahhoz is van némi köze!) Emellett érdekli az űrkutatás, annak különféle alkalmazásai. Rendszeresen publikál ismeretterjesztő írásokat, szerkeszti az Űrvilág internetes hírportált (urvilag.hu), és a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkárhelyetteseként is dolgozik. Solymosi János: Űrkutatás, űripar – válaszút? Az EU-ban és ezen belül az űriparban is nem az európai érzés, hanem a nemzeti érdekek mozgatják a szálakat, nekünk pedig el kell vennünk a tortából ránk jutó részt, mert maguktól nem adják – olyan pedig, hogy ingyen vacsora, nem létezik. Az előadás az űripar példájából kiindulva vizsgálja Magyarország jövőbeli lehetőségeit Az előadóról: Egész eddigi szakmai életét a kutatás, fejlesztés területén töltötte különféle beosztásokban. Kronológiai sorrendben:

  • Plazma és lézerfizikában használatos célműszerek fejlesztése (KFKI)
  • Műholdfedélzeti és tesztelő berendezések fejlesztése (BME-MHT Űrkutató csoport)
  • Meghívás Münchenbe high-rel mikrohullámú alkatrészek fejlesztésére (Bonn Elektronik GmbH)
  • Cégalapítás, társtulajdonos, űrtechnológiai igazgató (BHE Bonn Hungary)
Egyéb szakmai jellegű elfoglaltságok:
  • A Magyar Űrkutatási Tanács (MÜT) tagja A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke A Magyar Repülő és Űrtechnológiai Platform (HATP) társelnöke(space)
Balázs László – Ehmann Bea: Az emberes űrrepülés pszichológiai kérdései Hogyan befolyásolják az űrutazás körülményei az agyműködést és a lelki egészséget? Magyar részvétellel zajló űrkisérletek Moszkvában, a Déli-sarkon és az ISS-en. Az előadókról: Balázs László: villamosmérnök, pszichológus, MTA Pszichológiai Intézet Űrkutató Csoportjának vezetője. Fő kutatási területe az agyműködés változásainak vizsgálata extém helyzetekben. A Neurospat és Cognipole kísérlet magyar szegmensének koordinátora. Ehmann Bea: pszichológus, tudományos főmunkatárs, az MTA Pszichológiai Intézet Szociálpszichológiai Kutatócsoportjának tagja. Fő kutatási területe elbeszélések és más szövegek kvantitatív elemzése. A Mars500 kísérlet magyar szegmensének szakmai koordinátora. Sík András: Emberes látogatás a Vörös Szomszédhoz A Mars-kutatást ösztönző törekvések ismeretében szinte mindenkiben felmerül, hogy mikor és hogyan jutnak majd el az első emberek a Vörös Bolygóra? S ha már ott vannak, akkor meddig maradnak, illetve mit csinálnak majd a hazaindulás előtt? Vagy talán nem is jönnek vissza többé, hanem inkább a Marsot próbálják meg földszerűvé alakítani? Érintőlegesen mindez szóba kerül majd az előadásban! Az előadóról: Sik András (1979): geográfus-bolygókutató, az ELTE Planetológiai Műhelyének egyik alapítója s a Természetföldrajzi Tanszék tanársegédje, ahol elsősorban a Mars felszíni formakincsének vizsgálatával, valamint űrszonda-felvételek integrált térinformatikai feldolgozásával foglalkozik. Emellett lelkes ismeretterjesztőként járja az országot és szórakoztató előadások formájában mutat be különböző, űrkutatáshoz kapcsolódó témaköröket. Pacher Tibor: Hosszútávú űrutazás 50 évvel Gagarin után: Ad Astra per aspera – a modern Daidalosz és Ikarosz nyomdokain. Milyen messze van legközelebbi csillagszomszédunk? Mit találhatunk az úton, ha felkerekedünk a csillagok felé? És kivel találkozhatunk? Hogyan jussunk el oda? Miért kellene egyáltalán a csillagokhoz mennünk? Mi köze van mindezeknek mindennapi életünkhöz? Az előadóról: Magyarország és Németország között ingázik. 1985-ben végzett az ELTÉN fizikusként, Lukács Béla tanítványaként; 1991-ben Heidelbergben szerezte meg PhD címét. Tudományos karrierje során az általános relativitáselmélet, a kozmológia és a kvantumkémia területein tevékenykedett, és dolgozott az ESA Infrared Space Observatory (ISO) nevű missziójában is. 2006-ban megalapította a „peregrinus interstellar” nevű szervezetet, mely a csillagközi utazással foglalkozik; megálmodója és vezetője az Arcok a Földről projektnek (http://www.faces-from-earth.net), melynek célja csillagközi üzeneteket hordozó tárgyak létrehozása, melyeket a jövőbeli mélyűr-missziók magukkal vihetnek. A magyar Google Lunar X Prize csapat (Team Puli Space, http://www.pulispace.com) alapítója és vezetője.]]>