Könyvek itthon és külföldön

Sokan feltették már a kérdést, hogy mi okozhatta a könyvpiac mélyrepülését, és lehet-e egyáltalán visszaesésről beszélni. Egyes kiadók szerint a statisztikák alapján sokkal több könyv jelent meg az elmúlt években, mint a rendszerváltás időszakában, mégis tapasztalhatóan visszaesett a kereskedelmi forgalom.

A kilencvenes évek elején még gyakoriak voltak a százezer példányban megjelenő kiadások, mára viszont a tízezres megjelenés is kiemelkedőnek számít. Szakértők szerint a megnövekedett kiadói költségek tehetnek a példányszám-csökkenésről, a tördelés, a nyomda, a terjesztés terheit a vásárlónak kell megfizetnie, és a mai gazdasági helyzetben a borító hátoldalára nyomott kétezer, jobb esetben ezerkilencszáz-kilencven forint sok embert elriaszt a vásárlástól. Az éremnek azonban van egy másik oldala is. A rendszerváltás után megjelenő művek színvonala felhígította a piacot, hetente alakultak kisebb-nagyok kiadóvállalkozások, amelyek három-négy könyv megjelentetése után eltűntek, hátrahagyva a ragasztásnál darabjaira hulló, megkérdőjelezhető fordítással készült könyveket, a jelentős jogdíj-, és szerzői honoráriumtartozásokat.

A magyar írók idegen nyelvű megjelenése még a hazainál is sokkal nehezebb. Kortárs szépirodalmi alkotóink (Kertész Imre, Eszterházy Péter, Márai Sándor) zászlóshajókként ott vannak a nyugati könyvesboltok polcain, de a fiatalabb íróknak erre nem sok lehetőség van.

Ezért is volt örömhír, hogy a pályafutását a Cherubion kiadónál kezdő Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett) Isten ostorai című regénye Le Chamane d’Attila címmel megjelent Franciaországban, a párizsi Pygmalion kiadó gondozásában, és hamarosan német, valamint portugál nyelven is olvasható lesz.

A Hun Birodalom utolsó évtizedeiben játszódó regényt először 2002-ben vehette kézbe a magyar olvasó, a szerző által jegyzett Kalandor-sorozat első köteteként. Amint azt Fonyódi Tibor elmondta, a regényfolyamot 2001-ben, Szélesi Sándorral közösen indították el, és jelenleg a hetedik kötetnél tartanak. A történelmi, ősmagyar mitológiára épülő műveket a „magyar Gyűrűk Ura” névvel is fémjelzik, rámutatva ezzel a vállalkozás monumentális méreteire.

A Kalandor sorozat Fonyódi Tibor „Hadak Útja” és Szélesi Sándor „Legendák kora” önálló regényfolyamaiból épül fel, több mint ötezer év történelmi és mitologikus eseményeit felölelve. A Hadak Útja első kötete, az Isten Ostorai 2005 májusában jelent meg Franciaországban.

Fonyódi Tibor művei a Kr.u. 4.-9. században játszódnak, bennük hősi mesealakokként köszönnek vissza az ősmagyar mondakörökből felépült Legendák földje szereplői. A sorozat egyedülállóságát a magyar történelmi, nyelvészeti és kultúrtörténeti kutatásokra épült legendák és mítoszok adják, amelyek szembehelyezkednek a tudományosan elfogadott finnugor eredettel. Igazi mesevilág tárul fel az olvasó előtt, ahol Attila hun király meghódítja Európát, táltosok és sámánok igyekeznek a hunok birodalmát megerősíteni, kiterjeszteni, uralkodók és hősök nőnek fel, istenek buknak el, hogy végre lezárulhasson az ókor, és kezdetét vehesse a keresztény európai civilizáció.

Franciaországban nagyobb kultusz veszi körül Attilát, mint itthon, ezért döntött úgy a francia kiadó, hogy először a Hadak Útja első kötetét jelenteti meg. „A korai Európa történelemére két személy hatott igazán jelentősen: Jézus és Attila, a hun király.” – mondta Fonyódi Tibor, majd azzal folytatta, hogy azért örül a megjelenésnek, mert nemcsak módjában áll arról beszélni, hogy a magyar gondolkodásban sokkal mélyebben gyökerezik az ősi magyar mitológia, mint ahogy azt sokan eddig gondolták, hanem mert így ő az első kalandregény-szerző, aki nyugaton is elismertséget kapott.

„A régi rendszerben könnyebb volt idegen nyelven publikálni, a keleti blokk országaiban számos magyar scifi és kalandregényíró kapott lehetőséget. A nemzetközi könyvkiadók igényessége és tartózkodása a kelet-európai szerzőkkel kapcsolatban a mai napig is él, ezért tartom nagy dolognak, hogy a könyvem nyugaton is megjelenhetett.”

Fonyódi Tibor 1965-ben született Budapesten, és neve ismerősen csenghet a scifi kedvelők körében, hiszen munkásságát 2000-ben Zsoldos Péter díjjal jutalmazták, amelyet a Katedrális harcosai regényéért vehetett át. Írt már rock-operát és film-forgatókönyveket, első nagyjátékfilmjét Metamorphosis címmel jelenleg az Egyesült Államokban forgatják. Szélesi Sándorral közösen jegyzett Mysterious Universe sorozata a hazai tudományos-fantasztikus irodalom legjobbjai közé tartozik.

A szerző jelenleg a Förgeteg című művén dolgozik, amely a Hadak Útja ötödik, és ezzel a Kalandor-sorozat nyolcadik könyve lesz. Tervei szerint a Hadak Útja a magyar honfoglalás előestéjével zárul, amely a „Naptól vagyok, Holdtól vagyok” kötetben kap helyet.  Ha lezárul a sorozat, tervei közt szerepel a honfoglaló magyarság katonai titkosszolgálatáról írni, hiszen amint elmondta, Európa meghódítása a jól szervezett magyar hírszerzés nélkül nem lett volna lehetséges.