Egyesült Államokban még alig pár napja jelent csak meg, de az Agave Kiadó jóvoltából máris érkezik hozzánk is William Gibson legújabb regénye, A periféria. A szerző közel 15 év után írt ismét hagyományosabb sci-fit, amiben egyaránt elevenedik meg a Neurománc futurizmusa és az időben távoli ismeretlen úgy, ahogyan azt csak Gibson látja. A periféria egy igazi, monumentális sci-fi, amit türelemmel kell olvasni és figyelni az apró részletekre. Időutazás, szellemek, harci drónok, bérgyilkos robotok és kleptokraták a regény főbb témái. A történet középpontjában egy férfi és egy nő áll: a férfi 70 évvel később él, de mégis találkozni fognak egymással, és ez óriási hatással lesz mindkettejük világára.

william-gibson-a-periferia-b1Fülszöveg

Flynne Fisher az országút szélén tengeti életét a közeljövő Amerikájában, ahol az illegális drogfőzésen kívül már alig akad munka. Korábban sokat keresett harci felderítőként egy online shooterben, de ezekről a játékokról le kellett mondania. Mégis egy brutális gyilkosság szemtanúja lesz, amikor kivételesen helyettesíti a bátyját virtuális biztonsági őrként. Wilf Netherton a hivatása szerint jelentős befolyással rendelkező publicista, aki az egyik ügyfele testvérének haláláról értesül egy olyan társadalomban, ahol belenyúlni a múltba csupán egy hobbi a sok közül. Hetven évvel később, egy lassú apokalipszist elszenvedő Londonban él, ahol a dolgok egyelőre még bíztatóak a vagyonosok számára. Igaz, a szegények legtöbbje már nem él. Flynne és Wilf találkozni fognak egymással. Időutazással, szellemekkel, harci drónokkal, bérgyilkos robotokkal és kleptokratákkal teli történetük során a nő világa teljesen és visszavonhatatlanul meg fog változni, a férfié pedig szembesül azzal, hogy a múltat átírni rendkívül veszélyes. William Gibson tizenöt év után jelentkezik ismét klasszikus értelemben vett sci-fivel, és újfent bizonyítja, hogy a zsáner kortárs nagyságai közé tartozik. Megjelenés: november 27.

William Gibson

William Gibson a dél-karolinai Conwayben született 1948. március 17-én. Az édesapját hat évesen vesztette el, az édesanyját pedig tizenkét évvel később. Ezek a veszteségek jelentősen meghatározták a későbbi életét: az édesanyja halálát követően kiiratkozott az iskolából és Kaliforniába, majd később Európába utazott, és az ellenkultúra híve lett. 1967-ben Kanadában telepedett le azzal a szándékkal, hogy elkerülje a besorozást, és a létező összes tudatmódosító szert kipróbálja. Itt ismerkedett meg Deborah Jean Thompsonnal, aki elkísérte a későbbi európai útjaira (például sok időt töltöttek Görögország szigetvilágában és Isztambulban), majd 1972-ben összeházasodtak, és azóta is együtt élnek. Gibson egészen fiatal kora óta író szeretett volna lenni, William S. Burroughs különösen nagy hatással volt rá. Korai rövid történeteit az Izzó króm című novelláskötet őrzi. A komolyabb írásra John Shirley bátorította, akivel az 1980-as évek legelején ismerkedett meg egy vancouveri sci-fi összejövetelen, és mindmáig jó barátok. Ő mutatta be később Bruce Sterlingnek és Lewis Shinernek; ma négyüket tartják a cyberpunk irányzat első íróinak Gibsonnal az élen, aki az évtizedet a Sprawl-trilógiával (1984: Neurománc, 1986: Számláló nullára, 1988: Mona Lisa Overdrive) tette műfajtörténeti szempontból megkerülhetetlenné. A Neurománc volt az első regény, ami a Hugo-, Nebula- és Philip K. Dick-díjakat egyaránt megkapta. Gibson azóta még két trilógiát írt, melyek a szakírók és rajongók szerint pontos előrejelzések voltak a közeljövőt illetően: míg az 1990-es években megjelent Híd-trilógia (1993: Virtuálfény, 1996: Idoru, 1999: A holnap tegnapja) hackerek, multinacionális cégek és mesterséges intelligenciák helyett a tömegmédiára és celebkultuszra fókuszált, addig a Blue Ant-trilógia (2002: Trendvadász, 2007: Árnyvilág, 2010: Nyomtalanul) a 9/11 utáni politikai hangulatról, osztályok közötti határvonalakról, öntudatról, márkaépítésről és globalizációról szólt. Ekkorra Gibsonnak már az írói stílusa is megváltozott: a tudományos-fantasztikus stíluselemek helyett a realista esztétika jellemző rá. Ezért sok cyberpunk gyökerű rajongója fejezi ki nemtetszését mindmáig, de Gibson mégis ennek köszönhetően nőtt ki a sci-fi zsáneréből és vált világhírű kortárs íróvá.]]>