Bár Philip K. Dick 1982. március másodikán itt hagyott bennünket, kétségtelen, hogy járt 1992 után 2010-ben is. Vagy, ha nem járt, akkor földönkívüli mivoltában vegyült el e korokban, mert másképpen hogyan tudott volna rólunk ilyen hű, megszólalásig hasonlító, dermesztően reális képet festeni?! Itt, a káosz mai világában, ahol az értékvesztés mindennapos, ahol a rendezetlenség, a bomlás, a rothadás, a valótlanság-iszony, a létbizonytalanság felőrli az emberek erejét! Olyan entrópia (a tudományban: hőhalál; az irodalomban: befelé forduló, önmegsemmisítő, önfelemésztő történés) dühöng a nagy- és kishazában, hogy az aggodalom, a félelem és az információhiány levehetetlen terhe nyomaszt mindenkit. A hatalom ravasz: miközben mosolyogva ígérget, szorít egy újabbat a láncainkon; zavarosban halászik: közcégekből háborítatlanul és pimaszul pénzt talicskáz ki; csavaros: nem látod világosan, hogy kire is kell haragudnod a szörnyűségekért, ki teszi ezt veled?! Philip K. Dick: Ubik című (1966-ban írt) regényében fantasztikus – karikatúraszerű – tükörképet láttam a XXI. század első évtizedéről. A különleges eseménysor pszik: telepaták (gondolatolvasók), prekogok (látnokok), parakinetisták (tárgylebegtetők), animátorok (átváltozók), feltámasztók; antipszik: tétlenek (a gondolatolvasók és a látnokok képességeit semlegesítő személyek); és a félők (félig élő, testhalott állapotban lévő, de agyműködéssel még rendelkező) emberek körében játszódik. A két főszereplő Glen Runciter a legjobb kockázatmentesítő cég tulajdonosa és Joe Chip, mindennapos anyagi gondoktól hajszolt tesztelő, aki Runciternek dolgozik. A cégük azzal foglalkozik, hogy tétlenek alkalmazásával semlegesítse a káros pszi és prekog hatásokat. Az utóbbi időben azonban a legjobb tétlenjeik kezdenek eltünedezni, és ez árt az üzletüknek. Joe Chip feladata letesztelni a lehetséges alkalmazottak pszi-erejét, bemérni mindenféle pszi erőteret, meghatározni az ellenfelek lehetséges helyzetét. Hamarosan feltűnik egy fiatal lány, Pat, aki képes visszalépni az időben egy olyan pontra, ahol a jövőbelátás még nem kezdődött el. Miután a Lunára repülnek a Pofáraesés II. űrhajóval egy sci-fis tíz (mások szerint 11) kicsi indiános horrornak lehetünk a belső-szem tanúi. A gyakori időtörések és az idősíkok a szemünk láttára való összekeveredése miatt ajánlom a leendő (többszörösen újraolvasó)  kedves regényfogyasztónak, hogy nagyon figyelmesen olvassa a könyvet, mert a pánikszerű fonalvesztés közben többször is rádöbbenhet az elkalandozó betűfaló, hogy Dicknél semmi sem biztos, még az sem, hogy semmi sem biztos… A káosz ellen ható erők részecskesugarai győzedelmeskedni látszanak, de a feje tetejére állított pszeudovilág feje tetejére állítása a bizonyíték rá, hogy ez a Dick-kötet sem a Válaszok Könyve. Az Ubik (ubiquitos = mindenütt jelen való) csodája, az Íge (Logos) ereje sem feledtetheti velünk, hogy Isten 100. neve kimondhatatlan!

+++

Források: 1. Pék Zoltán: Kezdetben vala az Ubik… (a könyv utószava) 2. Ekultúra Fordította: Németh Attila Agave Könyvek, 2004 2480 Ft

]]>