Orlando Bloom főszereplésével, a tavaszi filmdömping egyik kasszasikere, a Mennyei Királyság, október 10-én megjelenik DVD-n. A történet, egy Balian nevű kovácsról szól, aki megtudja, hogy Ibelini Godfrey nemes ember törvénytelen fia. Apja kéri, menjen vele a Szent Földre harcolni.

Balian miután megöli a falu papját, és a háta mögött hagyja leégett otthonát (a kovácsműhelyt), útra kell, hogy csatlakozzon apjához aki időközben súlyos sérülést szerez és meg is hal. Miután elérkezik Jeruzsálembe, megismerkedik egy számárára ismeretlen, mégis csodálatos világgal. Baliant, az apja lovaggá üti halálának utolsó percében, így lovaggá válik, teljes szívvel és lélekkel, szolgálja az igazságot és Istent. Ridley Scott filmjét rengeteg negatív kritika érte, komolytalannak tartják, illetve az amerikai háborús propaganda gépezet egyik legújabb termékének. Így felvetődik bennem a kérdés, hogy valóban így van ez? Mert nekem a film önmagában tetszett. Jó, bevallom éreztem benne azokat a fellengzős és csöpögős lovagi eszméket, amelyek mind rózsaszínben mutatják a világot, de úgy gondoltam, hogy a filmnek pont ez az eszme a lényege és a mozgatórugója. Az egyik kritikában azt olvastam, hogy Scott mindent úgy vitt filmre, ahogy az a történelemben le van írva, kivéve Baliannak a karakterét, aki pusztán a képzelet szüleménye. A másikban meg azt, hogy valójában Balian egy igazán nemes lovag volt, aki nem csak úgy oda keveredett a Szent Földre, miután elhatározta hogy pályát vált. Sőt, semmi nem úgy van a filmben, ami a valóságban volt. De mondom én, mikor láttunk mi hiteles történelmi szupermozit az utóbbi évekbenő Vagy miért gondolja azt minden kritikus, hogy minden amerikai rendező történelmi filmje csak újabb gyümölcsdarab a nagy amerikai pitében, hirdetve hogy Amerikánál tökösebb nemzet és ország nincs és hogy milyen tökösen is háborúzik most az elnök? De most őszintén. Én, mint egyszerű mezei néző, akit megáldottak egy naivabb világszemlélettel, úgy nézte végig a filmet még a moziban, hogy úgy állt fel, hogy igen, ez egy jó film volt. De ha visszagondolok, hogy a Gladiátort is érte anno sok rossz kritika, a Trójáról nem is beszélve, meg Brad Pitt lábdublőréről, mégis az egyik legnagyobb port kavaró Nagy Sándoron keresztül, most mégis mit várunk? Rendes történelmi filmet? Ilyet nem várhatunk el! El kell fogadni, hogy azt rakják elénk, amit őt akarnak, a mi elvárásaink alapján. Legfeljebb ha nem érdekel a film, nem nézzük meg. Vagy sajnáljuk a jegy árát miután kijövünk a moziból. De esetleg Orlando Bloom vagy Liam Neeson rajongók vagyunk, vagy egyszerűen csak szeretjük az ilyen csöpögős és talán túleszményített filmeket. Akinek nem tetszett a film, az úgy sem fogja többet megnézni. Tény, hogy Orlando Bloom megjelenése egy filmben, pusztán legalább négy millió lányt vagy asszonyt vonz be a moziba. A férfiak nevében nem beszélhetek. De a film erőssége a látvány, a harci jelenetek megkoreografálása és a zene, a jelmezek, az a világ ami a szemünk elé tárul, amit talán ilyen formában még nem láthattunk. És ekkor felvetődik bennem a gondolat, hogy talán Ridley Scottnak esze ágában sem volt ömlengos amerikai giccset összehozni, hanem egy olyan filmet akart, ami csak azokról az igaz eszményekről szól, amelyekről mi csak álmodhatunk. Vagyis magyarán mi kell az embernek a mai véres, erőszakos, szinte beteg világbanő Egy olyan ember története, aki hisz a jóban, és az igazságban, és harcol is érte. Lehet, hogy csak egy leckét adtak fel nekünk emberi értékekbol? A kérdés tehát tényleg annyira sekélyes és rossz a film vagy pont ellenkezőleg? Valami olyat mutat be, amiről nekünk fogalmunk sincs? És képtelenek vágyunk észrevenni, átérezni? Egy biztos, eddig nem találkoztam olyan emberrel, akinek ne tetszett volna a film. És egy a lényeg – mindenki maga dönti el, tetszik-e neki vagy sem. Rimaszombati Hajni ]]>