A Mars felfedezésének üteme és pénzügyi hátterének biztosítása komoly fejtörést okozott a NASA-nál, az amerikai űrkutatási szervezet erőteljes költségvetési problémákkal küzd, még a Nemzetközi űrállomás finanszírozása is problémákba ütközik. Európában az ESA tájékán kicsit mintha jobb lenne a helyzet, bár egyenlőre csak a célok kijelölése zajlik. Mivel a célok nagyjából azonosak, a két szervezet egymásra talált, NASA és az ESA hivatalosan is megállapodott abban most Washingtonban, hogy közösen célozzák meg a Marsot.
A vörös bolygó felfedezése három ütemben történne: 2016-ban egy európai keringőegység keresné fel a Marsot, majd 2018-ban európai és amerikai leszállóegységek jutnának el a felszínre. A harmadik lépés 2020-ban lenne, bár erre konkrét tervek még nem léteznek, nyilván a következő évek gazdasági lehetőségei és tudományos felfedezései fogják majd meghatározni a célokat. (Emlékeztetőül: 2020 a dátuma a NASA terveiben egy, a Holdon alapítandó időszakos emberi bázisnak is, ami a marsi emberi utazáshoz is egy lépés lenne.)
A mostani közös megállapodás a Mars Joint Exploration Initiative elnevezést kapta. Hosszú tárgyalássorozat után a NASA és az ESA vezetői, Charles Bolden és Jean-Jacques Dordain látta el kézjegyével a dokumentumot. A két szervezet ezzel megosztotta a cél érdekében a vállalt feladatokat és – értelem szerint – a pénzügyi terheket is.
A 2016-os keringőegység az ESA fejlesztése lenne. Célja a légköri gázok vizsgálata. Az egységről leválik majd egy felszíni szonda, amely passzív meteorológiai állomás lesz majd, feladata lesz tudósítani a földieket a Mars felszínének időjárási viszonyairól. A küldetés amerikai hordozórakétákkal indulna el és érne célba.
A 2018-as utat szintén az amerikaiak indítják útra rakétáikkal, ám ennek során már amerikai roverek is eljutnak a felszínre az európaiak mellett. Cél, hogy felszíni mintákat hozzanak az egységek a földre – ennél többet egyelőre nem remélhetünk egy évtized viszonylatában.
A küldetések ára így is hatalmas. Az ESA kasszájából 1000 millió euro kerül majd erre a célra. A NASA éves költségvetése 16 milliárd dollar: ebből kell lecsípniük az amerikaiaknak valamennyit, hogy együtt tényleg eljuthasson Európa és az USA a hozzánk legközelebbi bolygóra. Sajnos, úgy látszik, az első ember világűrbe juttatása után hatvan év is kevés lesz ehhez.
Hacsak a kínaiak bele nem húznak.]]>
