2. Banks és az ?ropera viszonya még ezen túl is meglehetősen összetett. Számos megszokott vagy ismert klisét kiforgat, elemeket, súlypontokat helyez át. Főhősei nem jók vagy rosszak, mint ahogy a háborúk sem. Az egyes civilizációk, politikai törekvések megítélése is sokkal inkább múlik az olvasón, mint az írón. Nem régi regéket, mondákat vagy meséket vesz alapul, hanem a jelenkor nyugati gondolkodásmódjára kihívásokat jelentő eszméket. (Ha nem lenne számomra sok szempontból szitokszó, azt mondanám: posztmodern módon keveri újra az ?ropera elemeit.) Szórakoztató és elgondolkodtató, ?roperásan nagyvonalú kalandok, ugyanakkor konzekvensen kidolgozott háttérvilág, éles kulturális különbségek mellett érdekes áthallások és párhuzamok a jelenkor politikai, filozófia, társadalmi folyamatai között. A Kultúra érdekes, izgalmas civilizáció, és úgy tűnik, Banksnek igen sok mondanivalója van a nyugati társadalomról. 3. Banks Játékmestere az elmúlt évek egyik meghatározó megjelenése volt számomra. Ebből fakadóan Banks ázsiója meglehetősen magasra szökött nálam. Kés?bbi (kés?bb kiadott) művei nem mindenben igazolták vissza ennek a várakozásnak a jogosságát. Öncélú epizódokkal tarkított, túlírt vagy éppen túlburjánzó, átlathatatlan cselekmény? sztorikkal is szembesülnünk kellett. Minden m?vének megvolt a maga értéke, de ezeket az értékeket nehéz volt kiválogatni a bosszantó, unalmas vagy egyszerűen csak rossz részek közül. Bővebben orka blogjában.]]>
