http://www.sfportal.hu/images/stories/Szineszek/Lugosi/lugosi_ es_karloff.jpg” alt=”” class=”img” />http://www.sfportal.hu/images/stories/Szineszek/Lugosi/lugosi.jpg” alt=”” class=”img” />http://www.sfportal.hu/images/stories/Szineszek/Lugosi/lugosi_mini.jpg” alt=”” class=”imgleft” />1882. október 20-án született Lugoson –Erdély nyugati szélén – Blaskó BélaFerenc Dezső néven négy testvér közüla legfiatalabb gyerekként. Már fiatalon is jobbanérdekelte a színjátszás, mint az iskola,s ez komoly aggodalommal töltötte el édesapját,Blaskó Kálmánt, a szigorúbankigazgatót. Lugosi végül tizenkét évesenhagyta el a családi házat, abbahagyta iskoláit,alkalmi munkákat vállalt, hogy megéljen ésközben megkezdte színészi karrierje építését.
EleinteErdélyben, Temesváron játszott, majd1910-ben Szegedre szerződött. Az 1900-as évekelején már elismert színésznek számítottMagyarországon. 1911-től a Magyar Színházban,a Királyi Színházban, a PalotaSzínházban lépett fel, majd a BudapestiNemzeti Színház tagja lett, ahol több darabbancsillogtathatta sokoldalú színészi tehetségét.Játszott többek között a Rómeó ésJúliában, az Anna Kareninában, a Cyranóban,a Szent Ivánéji álomban, a Hamletben ésmás klasszikus darabokban.
1917-benfeleségül vette Szmik Ilonát, egy budapestijogász lányát, akitől a lány családjánaknyomására három év múlva elvált.1917-18 között kisebb szerepeket kapott magyar filmekben is(általában Olt Arisztidként tüntettékfel a stáblistán). Bár a színészetfelmentést jelentett volna katonai szolgálat alól,Lugosi elhagyta a színházat és önkéntjelentkezett a hadseregbe. Az első világháborúidején századossá léptették előaz égi Årjáratban. Az orosz fronton kapott sebesüléseután megkapta a Bíbor Szív nevű magas katonaikitűntetést. 1919-ben, a Tanácsköztársaságidején Lugosi aktív szerepet vállalt aszínész-szakszervezetben, de nyílt politikaiállásfoglalása miatt végülemigrációba kényszerült. ElőszörBécsbe ment, majd Berlinbe, ahol a filmvásznonfolytatta színészi karrierjét. Többszörjátszott indiános filmekben, életrekeltvepéldául Csingacsgukot is. Majd gépészkéntegy szállítóhajóra szegődött, ésígy szökött tovább az EgyesültÃllamokba. New Orleans után New York EllisIsland nevű részére költözött, s1931-ben megkapta az amerikai állampolgárságot.Időközben feleségül vette Ilona von Montaghot,egy színésznőt, de házasságuk jórészta rivalizálásról szólt, ígycsakhamar válás lett belőle.
Nem ismerteaz angol nyelvet, de bebizonyította, hogy ez sem jelentszámára akadályt: létrehozta a MagyarNemzetiségi Színházat, ahol magáhozhasonlóan hazájukból száműzöttmagyar színészekkel vette körül magát.1922-ben az Amerikai Magyar Népszava című újságLugosi Béla vakmerő vállalkozásárólcikkezett, aki nem kisebb művet, mint Az ember tragédiájátvitte színre. A színmű bemutatója – amelyazóta is az egyetlen volt Amerikában – hangos sikertaratott. Az emberek hosszú sorokban álltak az utcán,hogy jegyet kapjanak a Lugosi rendezte darabra, amelynek egyikfőszerepét – Ãdámot – is ő magaalakította. A zenei vezető Serly Lajos volt, George Gershwinzongoratanára. A díszletek helyett vetítetthátteret használtak, akárcsak a Tragédia1913-as kolozsvári bemutatóján.
Az elsődarab, amelyben angolul játszott – A piros pipacs – azAmerikai Színházban elég vegyeskritikákat kapott. A kritikusok persze nem tudták, hogyLugosi minden egyes részt fonetikusan memorizált, s ezönmagában is hatalmas feladatot jelentett számára.
{mospagebreak title=Drakula a Broadway-n}
Eleinte aszínházakban főként klasszikus ésromantikus történetekben játszott, a nagyváltozást 1927 hozta számára. Ekkorkérték fel egy Broadway produkciócímszerepére, amely nem volt más, mint aDrakula. A darab 500 előadást ért meg ésmég két évig turnéztak vele. Korábbanjátszott több filmben is, de a Tizenharmadik Székcímű filmben alakított nyomozó szerepefelkeltette az Universal figyelmét, s miután LonChaney – egy másik horror-nagyság – meghalt, azUniversal Lugosi Bélát kérte fel az 1931-esDrakula című film főszerepére. A színészáttelepült Hollywoodba.
ALugosi-féle Drakulát tovább tökéletesítetteJack Pierce – az Universal Stúdió legendásmaszkmestere – aki különleges megjelenést találtki a filmváltozathoz. Az ő ötlete volt az azótalegendássá vált köpeny is. Furcsa módonezután Drakula szerepe rátelepedett Lugosi Bélára.Meghatározta személyes megjelenését, azelőadásainak szerves részét képezte, őmaga lett Drakula. Ha létezett valaha színész,akinek sorsára ennyire rányomta bélyegétaz általa életre keltett szerep, az Lugosi.Felejthetetlen alakítása a Drakulában aszínpadon és a filmvásznon annyira mesteri volt,hogy örök irányadóvá tette azelkövetkező időkre.
1931-ben azemberek még nem ismerték a vámpírokat.Nem tudták, hogy halhatatlanok, kivéve, ha egy fakarótátszúrnak a szívükön; hogy távoltartja őket a napfény, a fokhagyma vagy a kereszt; hogy nincsárnyékuk és tükörképük;hogy éjjel denevér vagy farkas képébenközlekednek; hogy vért isznak és a szüzeketvámpírrá változtatják. A nagyáttörést 1931 hozta és a mozifilm, amikoraz ismeretlen főúr kimondta fenyegetésnek is beillőinvitálást: „én vagyok Drah-kul-ahh…Szívesen látom.”– Lugosi sajátosakcentusában. Más híres – azótaklasszikussá vált – mondatai: „Hallgassa őket, azéjszaka gyermekeit! Micsoda zene!”, „Ez egy nagyonöreg bor. Remélem, élvezni fogja.” ésa legemlékezetesebb: „Sosem iszom… bort.” Azutánozhatatlan idegenség – amelyet egyébkéntrossz angol kiejtése erősített, a méltóságteljes,lassú mozdulatok, az arisztokratikus megjelenés: aformális fehér nyakkendő, az emelt gallér, asima, hátrafésült haj, a simára borotváltarc és a lángoló tekintet mind-mindmeghatározza, hogyan képzeljük el ma Drakulát– valójában Lugosi Béla Drakuláját.
A Drakulavilágszerte sikert aratott,s az Universal ezzel újhorrorsztárt talált magának.
A nőkrajongtak Lugosiért, zsákszámra kapta aszerelmes rajongói leveleket. Nem kétséges, hogyki is használta népszerűségét, de sohanem beszélt szívesen nőügyeiről. A legnagyobbbotrányt Beatrice Weeks-szel – egy gazdag SanFrancisco-i özveggyel – kötött házasságaokozta. A válást egy bizonyos Clara Bow nevűszínésznő miatt mondták ki, akiértLugosi otthagyta újdonsült feleségét aházasságuk harmadik napján. A hírt anemzetközi sajtó is felkapta, s a színésztveszélyes nőcsábásznak kiáltottákki.
{mospagebreak title=Egyéb horror szerepek}
Lugosifőszerepet játszott a Dr. Caligari ihlette Morgue utcaikettős gyilkosságban, rémületes váruratalakít a Fehér zombiban, de emlékezetesfélig ember-félig állat szerepe a Dr. Moreauszigetének egyik korai feldolgozásában, amelyElveszett lelkek szigete címen futott. Az Universalekkor úgy döntött összehozza Lugosit a másikkedvelt horrorszínésszel, Boris Karloff-fal,akit főként Frankenstein megszemélyesítőjekéntismerünk, s bár külön-külön is sokfilmet forgattak, nagy szenzációt keltett az a nyolcmozifilm, amelyben együtt szerepeltek. A Fekete macskahasonlóan a Morgue utcai gyilkosságokhoz egy Poenovella alapján készült, s ugyanúgyszakít a történetvezetéssel – szinte csakcímében őrzi az eredeti sztorit. Ebben a történetbenLugosi egy magyar pszichiátert alakít, aki tizenötév orosz hadifogság után felkeresi osztrákbajtársát, hogy bosszút álljon, amiértaz elárulta hadosztályukat. A régi erőd helyénazonban egy furcsa, fekete miséknek helyet adó kastélyáll, amelynek katakombáiban megtalálja régnem látott kedvese bebalzsamozott testét. A filmérdekessége, hogy egy olyan városban játszódik,amely a film szerint borongós, hideg hely, ahol mindig viharés éjszaka van. Ez a város Visegrád– s mint tudjuk – az már majdnem Erdély.
Egy másikközös filmjükben, szintén Poe novelláraépülő Hollóban Lugosi egy Poe-rajongóplasztikai sebészt alakít, aki őrűlt féltékenységébenigyekszik tönkretenni szerelme, egy balerina és annakvőlegénye boldogságát. Ebben segítségérevan a Karloff alakította szökött fegyenc, akinekszebb külsőt ígér szolgálataiért,de valójában elcsúfítja, s feltétlenszolgájává teszi a szerencsétlent. Lugosilubickol a megszállott, Poe-t szavaló tudósszerepében, direkt ripacsos játéka előrevetítia horrorfilmek klasszikus őrült tudós alakját.
A horror agazdasági válság mindennapi gondjaitólmenekülő emberek kedvelt műfajává vált. Amozivezetők igyekezték meglovagolni a horrordivatot, s újmarketingtrükkel álltak elő: a mozikban kettősvetítéseket tartottak Drakula és Frankensteinfilmekből.
1939-benLugosi szintén együtt szerepel Karloffal a Frankensteinfiában. Lugosi Igort, a néhai báróbitófáról szabadult szolgájátalakítja, aki fondorlatos módon eléri, hogy aszörnyet újra feltámasszák. Karloff szerepea filmben mellékes, nem találja helyét amozgalmas kavalkádban, amely az újszerű rendezésnekköszönhető. A film meghatározza a negyvenes évekfutószalagon készülő horrorfilmjeinek stílusát.
A Kiderüla végén című filmben a Lugosi Karloffonkívül – egy történetesen szinténmagyar származású színésszel – Peter Lorre-ral (Máltai Sólyom, Casablanca) isösszehozza a sors. A hármasban rejlő lehetőségekaz akkori kritikák szerint sajnos kiaknázatlanulmaradnak.
Lugosicsillaga egyre inkább leáldozóban. Főszerepetcsak kis stúdiók filmjeiben kap, a nagy stúdiókmaximum egy-két mondatos megjelenést biztosítanakneki. Új horrorsztárt találnak Lon Chaney jr.személyében, akinek neve különösen jólcseng a horroriparban, azonban édesapjával ellentétbenő inkább paródiája a horrorfiguráknak,mint életrekeltője. Chaney első filmjében aFarkasemberben Lugosinak ismét csak egy aprócskamellékszerep jut Béla, a jövendőmondócigány személyében. Lugosi egyre fáradtabb.Büszke, arisztokratikus fölényességétellenséges sértődöttség váltja fela filmvásznon is. Megalázóan kis szerepei továbberősítik benne a mellőzöttség érzését.Kedvetlenül alakítja a Frankenstein találkozika Farkasemberrel című filmben azt a teremtménytamelyet annak idején felháborodottan dobott vissza egypróbafelvétel után, s amely Boris Karloffotvilághírűvé tette, Frankenstein szörnyét.Karloff-fal közös utolsó filmjük, a Hullarabló1945-ben. Lugosi egy ellenszenves zsarolót alakít, s akis szerepből kihozza a maximumot.
Lugosi eztkövetően egy-két sokadrangú horrorfilmbenjátszik. Eleinte erős láb- és hátfájásárakap orvosától morfiumot, de később mármeghasonlott, kiábrándult életétigyekszik vele elviselhetővé tenni. 1933-ban LillianArch-csal (egy magyar emigráns lányával)kötött házassága – amelyből fia született– megromlik és 1951-ben el is válnak. A színésztnagyon megviseli a szakítás, elhatározza, hogyelvonókúrának veti alá magát. Bára bulvársajtó felfújja a dolgot ésélvezettel mutogatja a beteg, megtört Lugosirólkészült kórházi képeket, azelvonókúra sikeres volt. Lugosi Béla elvesziHope Liningert, rajongóját – egy 39 évesvágót (aki első ízben állt oltárelé), de házasságuk nem boldog.
életeutolsó éveiben Ed Wood ripacs színészekbőlés lelkes amatőrökből álló társulatábanjátszik. 1956 augusztus 16-án szívrohambanhalt meg. Híres teremtményétől méghalálában sem tudott szabadulni: végakarataszerint Drakula jelmezében temették el.
{mospagebreak title=érdekességek}
A Newsweek szerint 2005-ben 2.850.000 alkalommal írtáka Google keresőjébe a szót: Drakula.
167 film, valamint 7 tévésorozat foglalkozikDrakulával.
A New York-i Altman nagyáruház autogramosztályánakhirdetése szerint egy Paderewski 185, egy Harry Truman 185,egy Jack London 225, egy Sztravinszkij 165, egy Lugosi aláíráspedig 375 dollárba kerül.
Az 1931-es Drakula film után Lugosi Béla többrajongói levelet kapott nőktől, mint Clark Gable (Elfújtaa szél).
A Boris Karloff-fal közös filmjeiknél azUniversalnál mindig Karloff kapta a nagyobb figyelmet ésa magasabb fizetést, neve a stáblistán is Lugosineve előtt szerepelt, de a 2005-ben megjelent DVD változatmégis a Lugosi Béla Gyűjtemény részekéntlátott napvilágot.
Ellentétben a közhiedelemmel Boris Karloff ésLugosi Béla nem gyűlölte egymást, habár azEd Wood című híres film is így próbáltabeállítani kapcsolatukat. Mindkettejük gyermekeiúgy nyilatkoztak, hogy az egyetlen rivalizálásakkor fordult elő, ha ugyanarra a szerepre vágytak, egyébkéntmajdnem közömbösek voltak egymás számára.
Ironikus, hogy bár Lugosi Béla soha nem kapott Oscart,Martin Landau átvehette az arany szobrocskát, az1994-ben készült Ed Woodért, amelyben az öregedő,kiábrándult Lugosit alakítja.
Lugosi Los Angeles-i otthonában jelenleg Johnny Deppél. Az a színész, aki az Ed Wood-ban Lugosibarátját Edward D. Wood jr.-t alakítja, „mindenidők legrosszabb rendezőjét”.
Lugosi Béla életében szerette, ha a családjaés a barátai vették körül, imádtaa finom ételeket, a bort, a zenét, a táncot,szeretett mulatni – különösen a cigányzenéértrajongott. Gyakran hívta meg magyar barátait, hogymegvitassák az éppen aktuális eseményeket. A fia szerint azt mondta, hogy amikor angolul társalog, afontos gondolatai akkor is magyarul keletkeznek, csak lefordítjaőket.
A fia, Bela Lugosi jr. 1938-ban született ésjelenleg is ügyvéd Los Angelesben.
Olyan szegény anyagi körülmények közötthalt meg Lugosi Béla, hogy temetését teljesegészében Frank Sinatra fizette ki.
Vincent Price mesélte, hogy amikor ő és PeterLorre meglátták a temetésen Lugosi Bélaholttestét Drakula ruhában felravatalozva, Peter Lorrecsípősen megjegyezte: „Nem kellene egy karótátszúrni a szívén csak a biztonságkedvéért?”
Felhasználtirodalom:
www.lugosi.com(Bela Lugosi Jr. visszaemlékezései)
www.filmvilag.hu(Kovács Marcell: Drakula és Frankenstein – Szörnyekkeringői)
Magyar Nemzet – 1990. április (Sziklay „C. Klay” Andor:Drakula elégtételt követel)
Kasza Magdolna
]]>