1777. április 30-án született Carl Friedrich Gauss, német matematikus, csillagász és fizikus. Zsenialitását és tudományos sokoldalúságát már életében elismerték, az utókor pedig egyenesen a matematikusok fejedelmeként emlékszik rá.
Gauss szegény családban született a német Braunschweigben, édesapja nyeregkészítő volt. Tehetsége mégis már korán megmutatkozott, ennek első tanúi osztálytársai és tanítója voltak. Az egyszerre több osztállyal foglalkozni kénytelen tanító úr a tízéveseknek – így Gaussnak is – azt a feladatot adta, hogy adják össze az összes számot 1-től egészen 100-ig. A tanító azt gondolta, így egy darabig nyugodtan foglalkozhat a többi, más korban lévő gyerekkel, ám pár perc múlva egy kéz lendült a magasba és a kis Gauss már mondta is a helyes megoldást: az eredmény 5050! A meghökkent tanerő először azt hitte, diákja csak szemtelenkedni akar vele, ezért kérte a művelet menetének levezetését. Gauss készségesen be is mutatta tudományát, ami a következőképpen nézett ki: először párba állította az összes összeadni kívánt számot, mégpedig a számsor két végéről haladva, azaz 100+1, 99+2, 98+3, 97+4, stb. Felfedezte ugyanis, hogy így a számpárok összege mindig 101. S mivel összesen 50 ilyen párt lehetett felállítani, nem maradt más hátra mint egy egyszerű szorzás, 101×50=5050.
A tanító a később több helyen is eldicsekedett leleményes tanítványa tettével, s Gauss híre így eljutott a braunschweigi herceg fülébe is. A herceg vállalta továbbtanulásának költségeit, így járhatott Gauss először gimnáziumba, majd később a göttingeni egyetemre. Fennmaradt dokumentumok alapján azóta kiderült, hogy már gimnazista korában megsejtette a prímszámtételt. A későbbiekben érettebb fejjel pedig már olyan matematikai problémákat oldott meg, melyekkel előtte a legnagyszerűbb elmék sem jutottak előre. Ilyen volt például a körosztási probléma, az algebra alaptétele, a kvardratikus reciprocitási tétel. Ezen kidolgozott tételeit saját maga által kifejlesztett titkosírással jegyezte le. Ezeket a dokumentumokat, Gauss úgynevezett „naplóját” 1898-ban találták meg. A titkosírásos jelek megfejtése után kiderült, az ifjú tudós szinte naponta megoldott valamilyen fontos matematikai problémát. Ezek egy részének publikálására későbbi pályafutása során nem is maradt ideje.
Első igazi saját felfedezését 1796-ban, tehát 19 évesen tette. Ekkor találta meg a szabályos tizenhétszög megszerkeszthetőségének bizonyítását. Ennek jelentőségéről elég annyit megjegyezni: Gauss előtt már 2000 esztendő nagy elméi foglalkoztak a probléma megoldásával. Doktori értekezését 1799-ben az algebra alaptételének bizonyításából írta. Két évvel később, mindössze 24 évesen írta meg Aritmetikai vizsgálatok című értekezését, melyet sokan a modern számelmélet monográfiájának tartanak. 1807-ben már a matematika professzora volt, e titulusa mellett ő lett a göttingeni csillagvizsgáló igazgatója is. Egy munkatársával, Wilhelm Weberrel együtt találta fel 1833-ban az elektromágneses távírót. A feltalálás ösztönző ereje az volt, hogy Gaussnak ne kelljen az obszervatóriumtól 900 méterre lévő fizikai intézetbe rohangálnia minden egyes újabb kísérlet eredményéért.
Gauss csillagászként is maradandót hagyott az utókorra. Az 1800-as évek elején új és korszerűbb módszert dolgozott ki a bolygópályák kiszámítására. Foglalkozott még geodéziával is és megalkotta az első abszolút fizikai mértékegységrendszert. A számológép fejlesztését szívügyének tekintette, a Leibniz nevéhez fűződő ilyen szerkezetet is tökéletesítette.
Amilyen zseniális tudós volt Gauss, s amennyire magasztalta kora, annyira fukarkodott ő maga pályatársai elismerésével. Hiába ismerték egymást és voltak barátok egyetemista koruk óta Bolyai Farkassal, annak fiának, Bolyai Jánosnak tudományos eredményeit kevés figyelemre méltatta. Ugyanígy elzárkózott például a norvég Abel és az orosz Lobacsevszkij eredményeinek elismerésétől.
Carl Friedrich Gauss felfedezésekben gazdag, eredményes életet élt, s 1855-ben hunyt el. Ránk maradt zseniális életműve mellett munkásságának ismerői arra hívják fel a figyelmet: Gauss nagyon sok gondolatát nem is publikálta, tehát a könyvek nem mutatják be azt a hatalmas méretű munkát, melyet élete során elvégzett. Gauss halálának hírére a hannoveri fejedelem emlékérmet veretett, ezen szerepelt először „A matematikusok fejedelme” megnevezés. életének fontos állomásain szobrok őrzik emlékét. Göttingenben Wilhelm Weberrel látható a távíró feltalálása közben, míg szülővárosában, Braunschweigben található emlékművének talapzatán egy szabályos tizenhétszög emlékeztet első – és bevallottan legkedvesebb – felfedezésére.
]]>
