Nem fognak unatkozni idén az európai űrkutatók – Európa idén 2 űrteleszkópot bocsát fel, és három új szatellitet, melyektől fontos adatokat várnak a gravitáció, a jég és a talajkutatás témájában. Az ESA vezetője beszélt az idei kihívásokról. 2008 sikeres esztendő volt az Európai Űr Ügynökség (ESA) szempontjából, jelentette ki Jean-Jacques Dordain egy párizsi sajtótájékoztatón. A legnagyobb eredmény a Columbus kutató laboratórium hozzácsatolása a Nemzetközi Űrállomáshoz. Az idei egyik nagy feladat új, európai asztronauták toborzása, és emberes űrhajók indítása – a tervek szerint Francia Guyana űrkikötőjéből Szojuzokat lőnének fel. Ez komoly mérföldkő lesz az európai űrkutatásban, mondta el Dordain. Előrelépés várható a Galileo navigációs rendszer kiépítésében is. Szintén tavalyi siker volt az ATV teherűrhajó indítása is – az első repülés tökéletesen sikerült. A sikerre pedig szükség is volt, mert az európai teherhajókra komoly szerep vár a Nemzetközi Űrállomás ellátása kapcsán – hiszen a NASA hamarosan nyugdíjazza űrrepülőgép flottáját. Komoly büdzséből is gazdálkodhat az ESA, a 18 tagállam ugyanis 100 milliárd eurót fog az ügynökségbe pumpálni – ez a következő 3-5 év programjaira lesz elegendő. A tagállamok szerint egy ilyen hi-tech, űrkutatási program enyhítheti a gazdasági világválság hatásait. Ettől függetlenül, a válság hatásai alól nem vonhatja ki magát az ESA sem, mint Dordain elmondta, az ügynökséget ellátó kisebb vállalkozások bajban vannak, sebezhetőek – az ESA pedig jelentős mértékben függ ezen vállalatoktól, hiszen tőlük szerzik be a szükséges technológiákat.

2009-es ESA projectek

Herschel űrteleszkóp

Tavasszal indul útjára egy Ariane 5 rakéta fedélzetén a Herschel, melynek feladata az Univerzum vizsgálata az infravörös tartományban. Ez lehetővé teszi például azt, hogy kialakulásának nagyon korai szakaszában azonosítsanak egy csillagot.

Planck űrteleszkóp

A Herschellel együtt lövik fel, ugyanazon az Ariane 5 rakétán. Feladata a kozmikus háttérsugárzás kutatása lesz – így az Univerzum legkorábbi életszakaszairól is ismereteket szerezhetnek a kutatók.

Szojuz

A Francia Guyana-ban található Kourou űrtámaszpontról fogják fellőni az orosz űrhajókat. Mivel nagyon közel van az űrkikötő az Egyenlítőhöz, ezért a Föld forgása “megdobja” az űrhajót – a Szojuzok nagyobb terhet vihetnek magukkal ezáltal. 2010-től Szojuzzal fogják fellőni a Galileo műholdakat. Vega Európa legújabb rakéta típusa – decemberben akarják fellőni az első példányt. Ez egy kisebb teherbírású rakéta lesz, az EU “garantál hozzáférés az űrhöz” politikája jegyében.

Frank De Winne

A belga űrhajós lesz a Nemzetközi Űrállomás első európai parancsnoka, májustól. Hat hónapig fog a világűrben tartózkodni, egy ötfős legénység élén.

Goce

A Föld felszínén a gravitáció eltérő mértékét fogja vizsgálni – az adatok többek között az óceánok viselkedésének feltérképezését fogja segíteni.

Smos

A tengerek sótartalmát, valamint a talaj nedvességtartalmát vizsgáló műhold. Segíthet megérteni a Föld vízrendszerét.

Cyosat-2

Az első példány fellövéskor semmisült meg, de elég fontosnak ítélték a küldetést ahhoz, hogy megint megpróbálkozzanak vele. A jégvastagságot fogják vele vizsgálni földön és tengeren egyaránt.]]>