Napfény: egy film háttere

Ötven év, és a napnak vége, a nappal együtt pedig a Földnek is, hacsak nem teszünk valamit a napfúzió beindításáért. Ez az alaptörténete a Napfény című, április 12-én a magyar mozikba kerülő SF-filmnek. A film kevéssé kalandos, mint inkább a klasszikus tudományos fantasztikus filmek vonalát viszi tovább. Alább bepillantást nyújtunk a szereplőválogatásba, a látványvilág és a díszlet megalkotásába. A tökéletes stáb
  
Az alkotók felmérték, hogy Kína egyre fontosabb tényező, és belátható időn belül szuperhatalommá válik. Ezért egy jövőbeli ?rmisszióban megkerülhetetlen lesz a kontinensnyi ország. „Úgy gondoltuk, ötven év múlva a kínai és az amerikai ?rprogram lesz a meghatározó, és ennek a két országnak lesz olyan gazdasági ereje, hogy egy ilyen küldetést finanszírozzon – jelenti ki Danny Boyle rendező. – Ezért a filmben amerikai és ázsiai vegyes legénység szerepel.” Meghallgatásokat tartottak Los Angelesben, New Yorkban, Londonban, és Boyle végül olyan nemzetközi szereplőgárdát válogatott össze, amelynek tagjai Amerikából, Japánból, Malajziából, Ausztráiából, Új-Zélandról, Írországból és Angliából érkeztek. Capa, az Ikarosz II fizikusa szerepére az ír Cillian Murphyt választották. Capa a legénység egyetlen tagja, aki tudja, hogyan is kell működtetni a bombát, amelyet a hajó szállít. „A csapat többi tagjától eltér?en Capának nincs katonai múltja –meséli Murphy. – Tudós, aki olyan mélységben ismeri a fizikát, hogy az egy normális embernek felfoghatatlan. Nem egy simulékony alkat, inkább kívülálló, és távolságot tart a csapat többi tagjától.” Murphy számára már akkor eld?lt, hogy meg akarja kapni a szerepet, amikor elolvasta a forgatókönyvet. „Egyült? helyemben olvastam el, letehetetlen volt – emlékszik vissza. – Alex olyan kérdéseket vetett fel benne, amelyek ma a legfontosabbak közt vannak, de mindezt úgy, hogy abból valódi krimi szülessen.” A színész, aki emlékezetes alakítást nyújtott a 28 nappal kés?bb című thrillerben, örömmel dolgozott újra Boyle-lal és stábjával. „Danny korunk egyik legjobb rendezője – jelenti ki. – Hihetetlenül felpörget, amikor vele dolgozom. Bámulatosan sok energiája van.” „Olyan főszereplőt kerestünk, aki képes arra, hogy a közönség higgyen benne, ugyanakkor tartson is tőle. És Cillianben megvanez a ritka képesség – jegyzi meg Boyle. – És ha valaki azt gondolná, hogy túl jól néz ki ahhoz, hogy fizikus legyen, akkor elárulhatom, hogy meglep?en hasonlít a tudományos tanácsadónkra, Brian Coxra. Ez egyébként nem játszott szerepet a kiválasztásakor.” Chris Evans alakítja Mace-t, a hajó mérnökét. Az amerikai színészt A fantasztikus négyesből ismerhette meg a közönség. „Mace katonacsalád sarja, kimért és száraz, nem gondolkozik sokat morális dolgokon – meséli Evans. – ő az, aki pontosan tudja, hogy működik az űrhajó. Meg tudja ?rizni a hidegvérét kiélezett helyzetekben is, és ez bizony jól jön odakint, az ?rben.” „Chris félelmetesen jó – lelkendezik Boyle. – Amint találkoztunk vele, tudtuk, hogy ő kell nekünk. Komoly képességekkel rendelkező színész, aki bármit eljátszik.” Evans sem gondolkozott sokat, hogy elvállalja-e a szerepet: „Amikor el kell dönteni, hogy megcsinálok-e egy filmet, az érdekel, ki fogja a történetet elmesélni. Ha erre egy olyan kaliberő ember vállalkozik, mint Danny, akkor gondolkozás nélkül fejest ugrom a moziba. Elmondhatatlanul jó olyan rendezővel dolgozni, akiben megbízom. Nem csak emberileg, hanem az ösztöneiben is, abban, hogy csalhatatlanul ráérez, mi a jó és mit kell kihagyni.” A filmkészít?k ázsiai színészt kerestek a legénység legtapasztaltabb asztronautája, Kaneda kapitány szerepére. Boyle látta Hiroyuki Sanada japán színészt Yoji Yamada egyik ünnepelt filmjében, a „The Twilight Samurai”-ban, és leny?gözte a tehetsége. „Amikor szemtől szembe találkoztunk, úgy éreztem, megvan benne az a természetes, veleszületett méltóság, amitől a környezete automatikusan tiszteli. Ez pedig kulcsfontosságú volt a szerephez, ezt nem lehet eljátszani.” Sanadának ez volt a második angol nyelv? filmje. „Szeretem Danny filmjeit, a bennük lévő feszültséget és ritmust – mondja Sanada. – Ebben a forgatókönyvben egy nagy emberi dráma lehetőségét láttam.” Michelle Yeoh alakítja Corazont, az Ikarosz II biológusát, aki elsősorban az oxigénért és az élelemért felel. „Majdnem azt mondhatnám, hogy Corazon a legszerencsésebb közülük, hiszen ott az oxigénkertje, elbíbelődik a kísérleteivel és az élelmiszerutánpótlással. De a legénységből senki sincs felkészülve a tragikus eseményekre – mondja Yeoh. – Ez a film elsősorban a pszichés próbatételről szól.” Boyle kijelenti: „Már a forgatókönyv olvasásakor tudtam, hogy ebben szerepelnie kell Michelle-nek. Mielőtt láttam volna a Tigris és sárkányban, láttam a 007 – A holnap markában című filmben, és beleszerettem az alakításába.” Rose Byrne ausztrál színésznő játssza Cassie-t, az Ikarosz II pilótáját. „Cassie-nek ami a szívén, az a száján – mondja Boyle. – Nem tudja elrejteni az érzelmeit, de nem is akarja.” Byrne színésztársaihoz hasonlóan lelkendezve beszél a rendezővel közös munkáról: „Danny Boyle és Alex Garland fantasztikus művészek, izgalmasak, okosak, tehetségesek, érzékenyek. Mi kéne még ahhoz, hogy öröm legyen velük dolgozni?” Boyle a Trójában figyelt fel a színésznőre: „Amint elkezd forogni a kamera, Rose körül elkezd vibrálni a leveg?.” Macdonald hozzáteszi: „Mindannyian egyetértettünk abban, hogy megvan benne az az intelligencia és szenvedély, ami Cassie eljátszásához nélkülözhetetlen.” Az űrhajó kommunikációjáért felelős Harvey szerepére Troy Garityt választották. „Nem láttam a korábbi filmjeit – vallja be a rendező. – De a próbafelvételen már egyértelmű volt, hogy nagyon sokat tud hozzátenni a filmünkhöz.” Garity így jellemzi az általa játszott figurát: „? a kapitány utáni második ember. Harvey az egyetlen, akinek borzasztóan hiányzik a családja, de ezt igyekszik titkolni a többiek elől. Nem túl nagy az esélye, hogy túléljük az utat, és ezt a legénység tagjai különböző módokon próbálják feldolgozni. Az én figurám kimondottan bátornak tartja magát, de végül kiderül, hogy ő is csak egy normális ember.” A rendező Searle, az Ikarosz II orvosának szerepére az új-zélandi Cliff Curtist választotta. „A figurát eredetileg tipikus h?vös britnek írtuk – mondja Boyle. – Curtis azonban olyan eredetien alakította, hogy egy pillanatra sem bántuk meg, hogy nem született britet választottunk.” „Az általam játszott Searle, az orvos a Nap megszállottja lesz – meséli Curtis. – Tudja, hogy az előző csapattal valami nagy baj történt, és úgy gondolja, ez velük is megeshet. Elkezdi tanulmányozni a Napot, és hamarosan az lesz a meggyőz?dése, hogy az kommunikálni akar vele. Olyan kérdések kezdik foglalkoztatni, hogy nekünk, embereknek vajon van-e jogunk a természet rendjén változtatni? A természettel szembeszegülni? A Nap haldoklik. Mi jogon kérd?jelezzük meg a természet bölcsességét?” Benedict Wong alakítja Trey navigációs tisztet. „A Gyönyör? mocsokságokban láttam meg őt. Hátborzongatóan jó színész” – mondja Boyle. „Trey csodagyerek volt – meséli Wong. – Kamaszkorában csinált egy komputervírust, amely a világ számítógépeinek egyhatodát sodorta veszélybe. Ez felkelti a hatóságok figyelmét. Felismerik a zsenialitását, úgy döntenek, hogy azt jó célokra kell használni, és kiképzik az ?rprogramra. Az a feladata az Ikarosz II-n, hogy a Nap felé navigálja a hajót, de elkövet egy hatalmas hibát, amelyért az életével fizet.” Mark Strong alakítja Pinbackert, az Ikarosz I parancsnokát, a hajóét, amelyet elsőként indítottak a Naphoz. A rendező már korábban is dolgozott vele, igaz, akkor színházban. „Pinbacker szerintem az űrhajózás Michael Schumachere, a szakmája alfahímje, aki karrierje csúcsán volt, amikor kiválasztották az első misszió vezetésére – magyarázza Boyle. – Kivételes képességei vannak, és elképeszt? fizikuma. Mark mindkettűnek tökéletesen megfelel. Olyan, mint egy 190 centis Anthony Hopkins.” Amikor az Ikarosz II rátalál, Pinbacker teste hét éve van közvetlen közelről kitéve a Nap sugarainak. Strong ezért minden forgatási napját úgy kezdte, hogy öt kellemetlen órát töltött a sminkszobában. Mark Coulier maszkmester és csapata tetőtől talpig szilikonból készült speciális öltözetbe burkolta, amely harminchét különálló darabból állt. UV festékkel pöttyözték meg, ezért amikor UV fénnyel világították meg, olyan volt, mintha belülről ragyogna. „Marknak minden reggel teljesen kopaszra kellett borotválnia a fejét. Csak ezután erősítettük rá a maszkot. A fejénél kezdtük, aztán jött a törzse, a lábai, végül a karjai, a keze és a lábfeje – meséli Coulier. – Mark annak ellenére végig úriemberként viselkedett velünk, hogy minden nap megkínoztuk. Soha nem panaszkodott, mindig segített.” {mospagebreak title=Közelebb a NASÁhoz}Közelebb a NASÁhoz, mint a Csillagok háborújához Boyle a forgatás előtt intenzív próbaidőszakot tartott, és alaposan felkészítette színészeit a szerepeikre. Három hétig próbáltak, és minden szereplőnek meg kellett ismernie a figurája szakterületét. Murphy elkísérte Genfbe, a munkahelyére a film tudományos tanácsadóját, Brian Coxot. „Nagyon kedves volt velem, rezzenéstelen arccal hallgatta végig az idióta kérdéseimet, és olyan válaszokat adott, hogy még én is megértettem valamit a fizikából” – meséli a színész. Evans pedig Amerikában találkozott a NASA egyik űrhajósával, Daniel W. Bursch-sel, mielőtt az angliai forgatásra érkezett volna. „Kaliforniában találkoztam Daniellel, aki valami elképeszt? időt, nyolc hónapot töltött az ?rben. ő az egyik rekorder. Pótolhatatlan információkkal segítette a munkánkat – meséli Evans. – Nem úgy éreztem, mintha egy kötelez? házi feladatot teljesítenék, hiszen életem egyik legizgalmasabb találkozása volt.” Boyle vezetésével megnézték együtt a sci-fi műfaj válogatott klasszikusait is a Világok háborújától a 2001: ?rodüsszeán át az Alien-sorozatig. Kipróbálták a búvárkodást, meghallgatták csillagászok és fizikusok előadásait, ültek űrhajó-szimulátorban, és kipróbálták a súlytalanság állapotát. Murphy így foglalja össze a próbaidőszakot: „Egyszerre volt érdekes, kimerít?, rémiszt? és lélegzetelállító”. Yeoh hozzáteszi: „A súlytalanság állapota leírhatatlan. Fantasztikus. De amikor több G nehezedik az emberre… hogy is mondjam… nem túl kellemes. Iszonyú nyomást érzel a fejeden, a mellkasodon, mintha a lelkedet is kipréselnék belőled. De az első néhány horrorisztikus pillanat után valamennyire meg lehet szokni.” Ezek után Boyle két hétre összeköltöztette a színészeket. „Amikor a film elején megismerjük a szereplőket, már 16 hónapja összezárva élnek – meséli a rendező. – Fontos volt, hogy a színészek is alaposan megismerjék egymást és összeszokjanak.” „Van olyan kémiai kölcsönhatás, amit egyszerűen nem lehet eljátszani – teszi hzzá Cillian Murphy. – Ott van a leveg?ben, érezni, hogy ismerik-e egymást, otthonosan mozognak-e egymás közelében. Sőt, ez lehet akár ellenszenv is, de akkor is pontosan érezzük, hogy az már kialakult egy ideje. Ezért akarta Danny, hogy együtt lakjunk. Egyébként kiválóan éreztük magunkat összezárva is.” Az Ikarosz II legénysége egy kelet-londoni kollégiumba költözött. „Puritán, sz?kös szobákban laktunk – emlékszik vissza Curtis. – Azt hittem, majd beköltözünk egy szép nagy házba, finomakat főzünk, lazítunk. De nem, a diákszálláson olyan volt a szobánk, mint egy szerzetes cellája. Egy ágy, zuhanyzó, vécé, apró konyha a legszükségesebb holmikkal.” {mospagebreak title=A jövő divatja}A jövő divatja A Boyle és Garland képzeletében megszületett világot kiváló szakemberek segítették filmre. Az operat?r Alwin Küchler (Bizonyítás) volt, a díszlettervez? Mark Tildesley (28 nappal kés?bb), a vágó Chris Gill (28 nappal kés?bb), a smink- és hajfelelős az Oscar-díjas Christine Blundell (Tingli-tangli, Az elszánt dipomata), a jelmeztervez? pedig Suttirat Anne Larlarb (Külkapcsolat). A vizuális effektusok a londoni Moving Picture Companynál készültek Tom Wood vezetésével. Küchlernek szokatlanul nehéz volt a feladata a világítás, a fény arányainak megtervezésénél. „Az űrhajót úgy tervezték, hogy megóvják a Naptól. Az egyik oldalon ott volt az arany pajzs, amely visszaveri a napsugarakat, a másik oldalon pedig teljes sötétség volt. Bizonyos jeleneteket nagyon sötét környezetben vettünk fel, amihez hozzászokik az emberi szem, ezért amikor a Nap szerepet kap, arra a nézők is kénytelenek testi, fizikai reakciót adni.” A díszletet az a Mark Tildesley tervezte, aki már a 28 nappal kés?bb című moziban is együtt dolgozott Boyle-lal. „Mark hozzám hasonlóan szeret albumokat nézegetni, amikor egy munkára készül, és a fotókból kiindulva megalkotni a díszletet – meséli a rendező. – Mélyen egyetértettünk abban, hogy sokkal közelebb akarunk lenni a NASA világához, mint a Csillagok háborújához.” A rendező elsősorban azt kérte a tervez?től, hogy az Ikarosz II olyan legyen, mintha élne, mintha a szervezete meg tudna betegedni és meg lehetne gyógyítani. „Az is fontos volt számunkra – teszi hozzá Tildesley –, hogy a színészek úgy érezzék, a hajón akár hónapokig is el tudnák élni. Nem akartuk öncélú, de látványos dolgokkal megspékelni. Bíztunk a tudomány szépségében, vagyis a valóság szépségében.”

Az Ikarosz II-t arany pajzs védi. Emögött ott a Manhattan méret? bomba, amelynek tömege a Holdéval azonos. Ezekhez képest az a hely, ahol a legénység él, nagyon kicsi. Egy folyosó köré szerveződik a pilótafülke, az orvosi szoba, az oxigénkert, a közös helyiségek, a hálórész. A kelet-londoni Three Mills Studiosban összesen nyolc stúdióhelyiségben építették fel a díszleteket. „Elképeszt?ek a díszletek – mondja Evans. – Nem csak egy-két fal, hanem valódi, 360 fokos építmény. Végig lehet száguldani rajta, nem kell feldarabolni egy jelenetet. Be lehet lakni, a magunkénak tudjuk érezni. Általában erre nincs mód.” Suttirat Larlarb, aki már A partban is Boyle munkatársa volt, azt a feladatot kapta, hogy új típusú ?rruhákat tervezzen. „Nem akartuk, hogy a ruhák hasonlítsanak a filmekben megszokottakra – meséli Boyle. – Suttirat ízlése és határtalan fantáziája volt a garancia arra, hogy ő a megfelelő ember a feladatra.” Larlarb gyorsan hozzáteszi: „Ha ?rruhát tervezünk, akkor nem ereszthetjük teljesen szabadon a fantáziánkat, hiszen nem téveszthetjük szem elől a ruha eredeti célját. Több technikai követelménynek is meg kell felelnie, és ez ugyanúgy korlátozza a lehetőségeket, mint mondjuk egy autónál. A ruhának rugalmasnak, tartósnak kellett lennie, és azt az érzetet keltenie, hogy megvédi a viselőjét a Naptól.” Boyle és a tervez?nő sok forrásból merítettek: Issey Miyake divatdiktátor ruháitól kezdve a szamurájok öltözetéig, a középkori páncélzatoktól a mélytengeri búvárok felszereléséig, sőt a South Park egyik szereplőjének, Kennynek a kapucnija is ötletet adott az alkotóknak. A küls? felvételek a Moving Pictures Company számítógépein születtek. „500 felvételt készítettünk – meséli a viuális effektekért felelős Tom Wood. – Általában makettekkel készült felvételeket kell kiegészítenünk, de most nem ez volt a helyzet. Azok a snittek, amelyeken kívülről látszik az űrhajó, teljes egészében komputerrel készültek.” „Igyekszem mindig optimista filmeket csinálni – összegzi Boyle. – Bár néhány közülük durva, de remélem, ennek ellenére süt belőlük az életöröm. Bízom benne, hogy a nézők sokkal elevenebbnek érzik magukat, amikor kifelé jönnek, mint amikor beültek a moziba.”
  
{mospagebreak title=Adatok a napról}Adatok a napról
  
A Nap kerülete: 4,4 millió kilométer
Felszíne: 11,900-szorosa a Földének
Gravitáció a felszínén: 28 g – vagyis a Nap felszínén mindennek 28-szor akkora lenne a súlya, mint a Földön
Felszíni h?mérséklet: Körülbelül 5500 Celsius-fok. Az ismert anyagok közül a gyémántnak a legmagasabb az olvadási pontja: 3550 Celsius-fok. A teljes naprendszer tömegének 99,8%-át a Nap adja. A maradék nagy részét a Jupiter.
A napfoltok a Nap felületének leghidegebb részei. Úgy alakulnak ki, hogy egy erős mágneses mez? megakadályozza, hogy a belülről jövő h? elérje a felszínt. A napfoltok több ezer kilométer szélesek is lehetnek. Gyakran hozzák kapcsolatba őket napkitörésekkel. A napfoltok 11 éves ciklusokban változnak. Ha kevesebb a napfolt, a Föld klímája h?vösebb. A kutatások szerint a XVII. században több évtizeden át nem növekedtek napfoltok, ez okozhatta a „kis jégkorszakot”, amely alatt például a Temzét Londonban minden télen vastag jégpáncél borította. Ma már arra is van tudományos bizonyíték, hogy van egy sokkal hosszabb ciklus is, amely körülbelül 100.000 évenként változik. Ez okozhatta a jégkorszakokat. A Nap talán nem is olyan állandó és változatlan, mint amilyennek látszik.
A napszél a Napból nagy sebességgel kiáramló plazma, amely nagyrészt protonokból és elektronokból áll. A részecsék sebessége, amellyel a Föld felé áramlanak 200 és 800 km/h között van. A napszéllel a Nap másodpercenként több millió tonnányi anyagot veszít.