Több évszázados hagyománya van már annak Angliában, hogy a tudományos, gazdasági fejlődés, területi gyarapodás és a széles tömegek számára elérhetővé vált oktatás kvázi ellensúlyaként különös előszeretettel és szenvedéllyel foglalkoznak mindenféle olyan dologgal, amihez a jól fejlődő tudomány nem tud hozzáférni. Így aztán az angol kastélyokat bizony szellemek lakják, és a populáris irodalom nagyon nagy része a láthatón és érzékelhetőn túli világgal foglalkozik. Gondoljunk csak a Mátrix sikerére, a Csillagkapu és a Sliders sorozatok rajongótáborára. E művek nem kevesebb filozófiai “tananyagot” tartalmaznak, mint a nemrég megjelent rendkívül népszerű krimi, a Da Vinci-kód. Ez inkább a vallásfilozófia felé kalauzol minket, de ha végiggondoljuk, mi is a Harry Potter mélyebb mondanivalója, ugyanoda jutunk, mint bármelyik felsorolt esetében. E ködös vidéket tehát sok szellem lakja. A napfényes Itáliában ilyen történetek nem nagyon születnek.

A globalizáció térhódítása is leginkább az angoloktól ered. E nép évszázadokon át a gyarmatosító világhódítás élén járt. Mostanra oda jutottak, hogy a nyelven keresztül terjeszkednek. Angol fogalom a “globális falu”, mely az egész világot jelenti, ahol mindenki ismer és tud mindent a másik emberről és népről a televíziónak, az újságnak és az irodalomnak köszönhetően. A Harry Potter világsikerében is nagy szerepe van annak, hogy angol nyelvterületen íródott. A világirodalom nagyjai között rengeteg az angol és amerikai, és a súlyuk az angol nyelv terjedésével együtt nő. A hagyományőrző angol társadalom konzervatív felépítése erős alapot ad az irodalomnak. Harry Potter varázslóiskolája minden kövében és téglájában a hagyományokról szól. A hagyománytisztelet légkörének üdítő ereje és hatalmas vonzása van a mai “rohanó világban”.

A Népszabadság cikke

]]>