Képzeljük el, hogy az Indiana Jones harmadik része úgy kezdődik, hogy a németek zsidókat kísérnek be a gázkamrába – férfiakat, nőket, gyerekeket -, majd rájuk eresztik a gázt és végül hatalmas tömegsírba dobálják bele élettelen és törékeny testüket. Ilyen nyitás után vajon milyen lehet egy kalandfilm? A Karib-tenger kalózainak harmadik része hasonló tömeggyilkossággal nyitott, és azt hittem, talán majd az első óra feledteti az elhibázott és brutális kezdetet. Tévedtem. A poénokon sírni lett volna kedvem, nem kacagni.

A tengerek legmélyéről, a gödrök gödréből indul A Karib-tenger kalózainak harmadik része. Egy értelmetlen tömegmészárlás után elnyújtott jelenetek sokasága következett, rossz poénokkal és feleslegesen túlírt dialógusokkal megspékelve. Nem volt kedvem kacagni. A Jack Sparrow megsokasodási jeleneténél pedig azon gondolkodtam, vajon mennyire közel lehet a mozihoz tudatmódosító szereket vásárolni, merthogy a forgatókönyvírók befüvezve biztos élvezték a dolgot, nekem viszont a moziszékben kólalájttal a kezemben valahogy nem megy. Óriási csalódás volt a film első két órája. Ha nem láttam volna az első két részt, akkor csak szimplán nem értem, de így, hogy láttam, rá kellett jönnöm, hogy ha valaki egyszer jó mozit csinál, nem biztos, hogy kés?bb is meg tudja ismételni azt. A mozisorozat első része olyan magasra tette a mércét, hogy a másodikban még rezegve ugyan, de átvitték, a a harmadikban viszont nem csak a lécet, de az egész állványt elsodorták a készít?k. Miért mondom ezt? Mert a poénok ismerősek voltak. Emlékeztek, amikor az első jelenetben Elizabeth Swann (Keira Knightley) kipakolja a fegyvereit, innen is, onnan is? Szerintem Jim Carrey jobban csinálta ezt a Maszkban. Aztán két kalóz Elizabeth alá kukkant a deszkalapok alól. Illetve csak az egyik, mert a másik egy időközben a föléje álló óriási kínai heréit nézegetheti. Ez például kísértetiesen hasonlít a Benny Hill Show létrás poénjára, amikor is Benny Hill a létrát tartva egy lány szoknyája alá néz, majd miközben a haverját hívja, egy skótszoknyás férfi felmászik a létrán a lány után, így a Benny Hill helyére beálló barát szemei előtt a skót alsó testrésze mutatkozik megÂ… Aztán: ötven éves rajzfilmekben van a főhős (néha Tom, a macska) vállán jobbról a kísért? alak, balról az ördögi és vitatkoznak. Jack Sparrow átéli ezt két kis Jack Sparrow-valÂ… Ahogy pedig elhozza a Davy Jones szívét rejt? ládát… Nos, az a jelenet az Irigy Hónaljmirigy legrosszabb TV2-s pillanatait idéziÂ… Mélyre süllyedtem a székben és próbáltam a szellemi fájdalomtól nem vinnyogni. és még nem is az volt a legrosszabbÂ… A legeslegrosszabb, hogy a film készít?i ötletekben még a nagy sci-fi klasszikusok egyikéhez is visszanyúltak. Ez 1958-ban még megrengethette a mozikat, de ma már nem hiszem, hogy bárkit is meghatna. Attack of the 50 Foot Woman – miért kellett ezt átemelni ebbe a filmbe? Miéééért? Ja, és ez az egész Calypsó-s dolog, hogyan is volt? A történet mozaikjait össze lehet rakni, de a film eseményei néhol logikátlanok. Mi a fenéért is került rácsok mögé Calypso? Csak hogy szenvedve beszélhessen Davy Jones-szal? Vagy a rácsokba beakadó homárkéz miatt? A történet néhol alárendelődött a poénoknak, ami megint csak növelte az izzadstságszagukat. Anyám, én nem ezt a filmet akartam. Sablonok sablonok hátán, erőltetett, viccesnek szánt beszólások felesleges dialógokba ágyazva. Mintha a forgatókönyvírók annyira szerették volna beszéltetni a szereplőket. A szereplők azonban hiába beszélnek – elvesznek jellegzetzességeik. Ez a Jack Sparrow nem az a Jack Sparrow, akit eddig megismertünk. Komolyan és értelmesen néz néha és tervez! Esküszöm, hogy abban a szörny?ségesen és végletesen elbaltázott paródiában – Bazi nagy film címen futott a magyar mozikban, ameddig futott – Sparrowsabb volt a m?-Sparrow ennél.  A félelmetes Davy Jonesból (Bill Nighy) a harmadik részben egy lakájt csináltak, akinek egy ép mondata maradt: „Készen állsz a halálra?” Sajnos sikerül ezt a legrosszabb helyzetekben kimondania. James Norrington (Jack Davenport) karaktere megint furcsa változáson megy keresztül, mintha senki nem tudta volna, mit is kellene játszania ennek a fiúnakÂ… Még Weatherby Swann (Jonathan Pryce) járt a legjobban, akit gyorsan és kíméletesen kiírtak a forgatókönyvből. Nyilván azért, mert az íróknak arról aztán tényleg fogalmuk sem volt, vele mit kezdjenek. A látvány nem minden, megint csak bebizonyosodik ez a hollywoodi alkotók által néha elfeledett figyelmeztető mondás. A képek ugyanis tényleg gyönyör?ek, szépek, zseniálisak – csak a sztorit, a karaktereket és az iszonyú poénokat tudnám feledni. Egy jelenetnél, a kalózvezérek ülése alatt komolyan azon gondolkodtam, kiugrok valami rágcsálnivalóért. Kár, hogy nem tettem meg, nem vesztettem volna semmit. Illetve igen: a film összesen fél tucat jó poénjából az egyiketÂ… Ha nincs a film utolsó fél órája és Hans Zimmer zenéje (bár párszor már ő sem érzett rá a dallamokra), illetve Johnny Depp nem emeli a hátára A Karib-tenger kalózainak a harmadik részét, akkor ez a film a legcsúfosabb bukás címszó alatt futott volna be a mozitörténetbe. A készít?k sokat akartak markolni, de keveset fogtak. Ezek után remélem, hogy nem lesz negyedik rész. A tendencia alapján már csak DVD-n jelenhetne meg, mint tipikus B-mozi. Mellesleg a színészek is azt nyilatkozták, hogy remélik, hogy nincs tovább – most már azt is értem, hogy miért.

SPOILER!

Ps. Jut eszembe így a kritika megírás után: ha Davy Jones egy dézsában állva mégis partra mehet a 10 éves időközökön belül is, akkor Elizabeth Swann és Will Turner szerelme lazán beteljesedhet, csak a megfelelő nagyságú dézsát kell megtalálniuk… Vagy Elizabeth egyszerűen tanuljon meg úszni! (Ha valakinek van megfelelő szabadideje, vágóprogramja és gépi memóriája, én rászánok egy hetet, hogy megvágjuk A Karib-tenger kalózai 3-at, és nézhet? filmet készítsünk belőle. Jelentkezzen! )

]]>