A fekete lyukakkal már az 1700-as években foglalkozott a tudomány, John Michell már 1783-ban kijelentette, hogy a newtoni fizika szerint egy kellően nagy tömegű és kis méretű csillagnak olyan erős lenne a gravitációs tere, hogy semmi sem tudna róla elszakadni. Ekkor még csak elméletben volt szó egy ilyen tulajdonsággal bíró csillagról; hogy lehetséges olyan objektum, amiről a fény sem tud távozni, azt Karl Schwarzchild német csillagász állapította meg, matematikai úton. A black hole – fekete lyuk elnevezést végül 1967-ben tette ismertté John Achibald Wheeler egy new yorki-i konferencián, bár állítása szerint ezt nem ő találta ki, hanem átvette valakitől. A fekete lyukak természetesen megihlették a sci-fi alkotók fantáziáját is, bár sok esetben a témával foglalkozó fizikusok valószínűleg sírva röhögnek azon, hogyan is szerepeltetik őket. Visszatérő toposz, hogy az űrhajók legénységei fekete lyukakon keresztül tudnak eljutni az univerzum távoli pontjaira (azóta erre már a valószínűleg biztonságosabb féregjáratokat szokás sci-fikben használni), alternatív, párhuzamos univerzumokba, vagy épp más időbe, legyen az múlt vagy a jövő. Ha hihetünk a Wikipédiának, akkor a The Sword of Rhiannon című, Leigh Brackett regény volt az első, de legalábbis az egyik első regény, amiben egy fekete lyukra emlékeztető portálon keresztül jut el a főhős a Marsra. Itt még nem így hívják az objektumot (hiszen a fekete lyuk elnevezés 1967 után vált közismertté). A Mass Effect 2 című játékban viszonylag reálisan kezelik a fekete lyukakat – ott a Begyűjtők titkos bázisa van elrejtve a galaxis középpontjában található szupermasszív fekete lyukak között egy biztonságosabb zónában; valamint a szingularitás nevű biotikus képesség is egy mikroszkopikus fekete lyukat nyit, ami felkapja az ellenfeleket. A Starcraft II-ben viszont nincs különösebb vacakolás, ott a protoss anyahajó képes fekete lyukat nyitni – igaz, az nem pusztítja el véglegesen az ellenséges egységeket, csak egy rövid időre kivonja őket a forgalomból. A Star Trek világában a fekete lyukak mindennapos használati eszközök, legalábbis a romulán hajókon: warpmag helyett ugyanis egy kisebb, mesterséges fekete lyukat használnak energia termelésre, hivatalos nevén mesterséges kvantum szingularitás adja nekik az erőforrásokat. És mint a 2009-es Star Trek mozifilmből tudjuk, vörös anyaggal bármilyen bolygó vagy csillag fekete lyukká omlasztható össze – amin keresztül viszont úgy tűnik, a múltba is lehet utazni, legalábbis Nero és Spock Prime így érkezett a múltba. És szintén a Star Trek-nél maradva a fekete lyuk egy népszerű ferengi koktél is. A Deep Space Nine-ban Jadzia Dax fogyasztotta előszeretettel, reggelihez – gyanítjuk, hogy ez alkoholmentes verzió lehetett. Egy korábbi Dax-et egy ferengi csapos ismertette meg az itallal, nagyjából 100 évvel a sorozat ideje előtt. Hozzávalók
Fantasztikus Receptek: Fekete lyuk koktél
Black vodka
dark rum (minnél sötétebb, annál jobb)
lime juice
fekete áfonyalé
jégzúzalék
A hozzávalókat egész egyszerűen össze kell keverni, és jó egészséggel fogyasztani – ez most nem volt egy bonyolult recept 😀
[gallery columns="4" link="file" ids="16639,16640,16641,16642"]]]>