Géplélek címen, és amit még két kötet követ Gépfelkelés és Gépszabadság címen. A szerzője, Ian Tregillis, Minnesotában született, és jelenleg Új-Mexikóban él.
A világ, amit Tregillis lefest, nem egy szokványos fantasy, amilyet már oly sok alkalommal volt szerencsénk kézbe venni. A trilógia egy alternatív valóságban játszódik, ahol Hollandia, Huygens találmányának hála, meghódította a világot. Mechanikus szolgáik és eszközeik magasan mindenki fölé emelik őket. A mindennapok apró-cseprő dolgait ún. kattogók, az alkímia által életre hívott robotok végzik, a csatornatisztítástól kezdve a háborúskodásig. Léghajóik, óceánjáró hajóik szintén mechanikusak, de akárcsak az órák, amiket viselnek, és ahogyan a közvilágítás is – alkímiai eredetű.
Hollandiával egyetlen hatalom áll szemben: Franciaország. A francia oldal azonban még a kétszáz évvel korábbi divatot követi, a rizsporos parókától kezdve a bricsesznadrágig bezárólag. Ők kénytelenek olajlámpát, homokórát és efféle régimódi dolgokat használni.
A Géplélek magával ragadó regény, Ian Tregillis részletesen írja le a dolgokat, nyersen és naturalisztikusan. A történet tele van meglepetésekkel és rengeteg csavarral. Három fő nézőpontkaraktert követünk, akik a történet végéig kivétel nélkül kisebb-nagyobb változásokon mennek keresztül, a körülményekből adódóan vagy a váratlanul bekövetkező események miatt. A szerző nem kíméli a karaktereit, sőt néhol úgy éreztem még rá is tesz egy lapáttal. A mű körbejárja a lélek és a szabad akarat kérdéskörét is – a szereplők megpróbáltatásai nem egyszer lelki eredetűek.
A cselekmény legfontosabb szála Jax, egy alkímia által teremtett, szolgaságra programozott gép. Jax kattogó, a Horológusok és Alkimisták Céhének terméke, aki több mint száz éve a Schonraad bankár-dinasztia szolgálatában áll. A történet elején, munkája teljesítése közben egy kivégzésen vesz részt, és az ott átélt dolgok teljesen megváltoztatják az életét. Talán kissé gyors Jax öntudatra ébredése, és hiányzik az átmenet ábrázolása a két lét között, de ez a legnagyobb probléma, amit a könyv hibájául fel tudok róni.
Mellette Luuk Visser hágai tiszteletes sztoriját ismerjük meg. A tiszteletes valójában pápai kém, aki a hálózata felszámolása után mártíromságra adja a fejét, de az események véletlen összejátszásának köszönhetően olyan történéseket indít el, amelyek nem csak az ő hanem az egész világrend sorsát befolyásolhatják.
A harmadik egyben utolsó szál a francia kémfőnök, Berenice Charlotte de Mornay-Périgord szála, aki minden áron igyekszik országa javára fordítani a hatalmi viszonyokat. Ehhez pedig a kattogók elfogásában és tanulmányozásában látja a megoldást. Azonban egy árulásnak köszönhetően egész élete és munkája darabjaira hullik, így aztán nem marad más számára csak a bosszú.
Hármójuk történetszála végül összefonódik, keresztezi egymást és egy izgalmas végjátékban csúcsosodik ki, amely megágyaz a vélhetően hasonlóan izgalmas folytatásnak.
A Géplélek az idei felhozatal egyik legerősebb darabja, amit bátran ajánlok mindenkinek, aki szereti az alternatív történelmet, fantasyt, steampunkot, esetleg az alkímiát.
Agg Tamás
]]>
