Trethon Judit, „a magyar sci-fi nagyasszonya”. 1951-ben született, és hamar megtalálta azt az utat, ami kijelölte életpályáját. Egy interjúban így nyilatkozott: „tizenöt-tizenhat éves koromban, amikor a korombeli lányok mind a pöttyös, és csíkos könyveket olvasták, én már akkor a tudományos fantasztikumokért rajongtam. Elsősorban Verne és Lem került a kezembe.” Még nem volt tizennyolc, amikor 1968-ban belépett a MTESZ (M?szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) sci-fi klubjába. ő volt a legfiatalabb tag, egy évvel az alsó korhatár alatt, de dr. Tóth Árpád titkár beengedte a klubba az érdeklődő, fiatal lányt. A MTESZ klubból később a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) sci-fi klubja lett. Aktív szerepet vállat benne, később a klub titkára lett. Fordítani kezdett, írt könyvkritikákat, filmes anyagokat, cikkeket. Tagja lett a magyar sci-fi életnek, alakja rendre feltűnt a HungaroConon és más országos vagy helyi rendezvényeken. Sok rajongói klub megalakulásában segédkezett, haláláig maga is klubvezető volt a Rátkayban. Dolgozott Kuczka Péter mellett a Galaktika szerkesztőjeként, és jelentős szerepe volt a lap színvonalának kialakításában, ám amikor a főszerkesztővel megromlott viszonyuk, 1990-ben eljött onnan. A rendszerváltáskor a Griff sorozat elindítója volt, és munkatársa azóta számtalan kiadónak, úgymint az Édesvíz, Szukits, Magyar Könyvklub, Agave, Tuan. Többek között a hajdani Robur, a Nulladik Típusú Találkozások, az X-Magazin, a Filmvilág, a Színes Ufó, a írója ésvagy szerkesztője, ufó-szakért?. A Déri János vezette Nulladik Típusú Találkozás könyvajánlójaként egy egész ország megismerte. Fordításait, cikkeit ha nem saját nevén, akkor Szöllősi Vilma álnéven publikálta. Fordítói munkássága jószerint felmérhetetlen. Fordított Däniken-könyveket, mint például a Sötét k?korszak? vagy A szfinx szemei, Stuart Wilde-tól A csend hatalmát, Maria Greentől a Varázslatok könyvét, és még számos ezoterikus művet, idegen látogatókkal vagy éppen a helyes életvitellel foglalkozó műveket (Gondolatok a sikerről, 101 dolog, amit tudnom kellett volna, mielőtt megházasodtam…) De ültetett magyarra Star Wars regényeket Paul Davids-től (Darth Vader keszty?je, A jedik elveszett városa…), Neil L. Smith-től (Lando Calrissian és Sharu varázskulcsa, Lando Calrissian és Oseon t?zvihara…), Hollace Davids-től (A Birodalom királynője), X-Akták könyvet (Gumiember), Indiana Jones könyveket (A végzet temploma, A kristálykoponya királysága)… Szerkesztésében és lektorálásában az elmúlt években kötetek százai jelentek meg, és számos mozifilmet is láthattunk, amelynek dialógusait ő fordította. Lexikai tudása, munkabírása és a klubéletben betöltött helye a magyar sci-fi élet közepébe helyezte. Jószándékú kiigazításaival számtalan esetben találkozhattak az újságolvasók: nem bírta elfogadni ugyanis a szakmai tévedéseket. Lelkiismeretes volt és kitartó. Amikor az Avana Egyesület megalapította 1997-ben a Zsoldos Péter-díjat, amely a legjobb hazai sci-fi regényeket és novellákat díjazta, Trethon Juditot kérték fel a díj bírálóbizottságába elsőként. A felkérést elfogadta, és 2006-ig a zsűri tagja volt. Kihangsúlyozta, hogy nem az elnöke, de mindenki őt tekintette a zsűri vezetőjének. Az ország legrégebbi sci-fi táborának, a Szefantornak állandó előadója, névadója. Akkor is Szegedről, baráti társaságból tartott haza, amikor Tama Gyulával és Czelf Istvánnal együtt végzetes autóbaleset érte az M5-ös autópályán. A sci-fi közösség gyászolja őket.
Trethon Judit (1951-2008)
(Szélesi)
]]>